Back to top

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.

Ledó Ferenc szerint a technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos
Fotó: Rimóczi Irén
A zöldségtermesztés fejlesztésének egyik fő mozgatórugója, hogy mind nehezebb elegendő és megfelelő minőségű munkavégzésre alkalmas embert találni, hangsúlyozta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szántóföldi zöldségek esetében a munkaerő szempontjából az értékesítési cél (frisspiaci, feldolgozóipari), a tenyészidőszak hossza, a betakarítási mód, illetve a szedések száma, a frisspiacra szánt termékek eltarthatósága, a munkafolyamatok gépesíthetősége, és az élőmunkaigény ütemezhetősége egyaránt befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. 

Az élőmunkaerő-felhasználás értelemszerűen azoknál a szántóföldi zöldségfajoknál a legkisebb, amelyek termesztése a leginkább gépesíthető. Így amíg a zöldségtermő terület közel kétharmadát elfoglaló feldolgozóipari csemegekukorica vagy a zöldborsó intenzív termesztésekor a hektáronkénti élőmunkaigény 0,2, a szabadföldi paprika, konzervuborka, a görögdinnye és a fűszerpaprika esetén 3 fő.

A szabadföldi paprika termesztés nagyon élőmunkaigényes
Fotó: Rimóczi Irén
Ez is magyarázza, hogy az utóbbiak területe fokozatosan szűkül. Konzervuborkát például már csak a tizedakkora területen, mindössze mintegy 500 hektáron termesztjük, mint a rendszerváltáskor. Frisspiaci áru termesztéskor ráadásul a csomagolás, válogatás, osztályozás további 10-30 százalékkal növeli az élőmunkaigényt.

Örvendetes, hogy a szántóföldi zöldség 70-75 százaléka már öntözhető, e nélkül nem is beszélhetnénk precíziós gazdálkodásról, a területnek azonban csak a 40-50 százalékán valósítható meg a növények mindenkori igényét kielégítő a víz- és tápanyagmennyiség kijuttatása. Az előrelépéshez nem elegendő tehát az öntözött területek bővítése, az öntözési technika fejlesztésére is szükség van.

A hajtatásban jóval korábban kezdődött az automatizáció. A 3500-3600 hektárnyi növényházból főként az üvegházakban és a nagylégterű fóliákban működtethetők a korszerű technológiák.

A jelenlegi 150-200 hektáros üvegházból  70-80 hektárnyi berendezés „full extrás”,

és az uniós támogatásoknak köszönhetően további bővülés várható a következő 1-2 évben. A hektáronként akár 300 millió forintot is elérő beruházásokban a klímaszabályozás, öntözés, árnyékolás számítógépes vezérlésén, a munkafolyamatok online nyomonkövetésén túl a kártevők megjelenésének jelzésére is lehetőség van, sőt az üvegházakban alkalmazható drónokkal megoldhatók a foltkezelések is.

Zöldséghajtatásban a szedés és ápolás gépesítésétől várhatjuk az áttörést
Fotó: Rimóczi Irén

További áttörést a szedés és növényápolás automatizálása hoztat.

Hiszen például a hajtatott paprika- és uborkaállományban jelenleg hektáronként 6 főt kell alkalmazni, paradicsomban pedig még egy fővel többet, és az áruvákészítéshez további 15-35 százalékkal több kézi munkára van szükség. Többféle levelező- és szedőrobot prototípusa készült már el, talán széles körű elterjedésükre sem kell sokat várni. Az eddigi tapasztalatok szerint ezekkel a robotokkal a negyedére lehetne leszorítani az élőmunkát, ami azért is sürgető, mert fokozatosan csökken annak a fölső határa, ameddig a jelenlegi hozamokon és termelői árakon megéri növelni a munkaerőköltséget, hangsúlyozta a FruitVeB elnöke. A hozamok, a termésminőség javítását, a fajlagos költségek csökkentését eredményező technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos, amely Ledó Ferenc szerint a következő fél-egy évtizedben fóliás berendezéseknél 5-10, a termálvízre alapozott üvegházi termesztésnél pedig 3-5 hektárra fog nőni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Türelmes kertész paprikája

A fogyasztók éhesek az újra, és ez a paprikapiacon is tükröződik, fokozatosan növekszik a piros bogyók kereslete. A kaliforniai és a kápia típus mellett mind nagyobb az érdeklődés a sokoldalúan felhasználható Dulce Italiano paprikák iránti is. Ezt is termesztik már hazánkban is, egyebek közt a Gráciakert kertészetben. A termést pedig zömmel márkázva, egyedi csomagolásban értékesítik.

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.

Átadták Kárpát-medence legnagyobb sárgarépa-feldolgozó üzemét

Május végén átadták rendeltetésének a muzslyai Császárkert Kft. új üzemrészlegét, amelyben helyet kapott egy nagy kapacitású sárgarépa-feldolgozó vonal. Ekkora répafeldolgozó-kapacitás a környező országokban sehol nincs.

Tejporgyár épülhet Hajdúnánáson

Kínai forrásból felépülő tejporgyár lehet az első konkrét eredménye annak a stratégiai együttműködési megállapodásnak, amelyet szerdán írt alá a Debreceni Egyetem (DE) rektora és a Morgan Star Group elnöke.

Lisztharmatrezisztens paprikaállomány

A szegedi Flóratom Kft. szentmihályi kertészetében több évtizede hajtatnak paprikát, ami az áttelelő technológiából, a termálvizes fűtésből adódóan, valamint a téli, kora tavaszi jó árak miatt jövedelmező. Ugyanakkor a termesztőberendezés, a termesztésmód jellegéből és a szélsőségessé vált időjárásból eredően keresik azokat a fajtákat, megoldásokat, amelyekkel növelhetnék a jelenlegi bevételeket és nyereséget.

Százak futottak Pünkösdkor az erdőben

Az előző napi esők szerencsére senki kedvét nem vették el a tömegsporttól: mintegy négyszázan vettek részt szombaton, a már hagyományos Pünkösdnapi NYÍRERDŐ Futáson. A Baktalórántházi erdőben 14. alkalommal mérhették össze gyorsaságukat kicsik és nagyok.

A szívünk látja kárát, ha nem fogyasztunk elég gyümölcsöt és zöldséget

Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat.

Drága lesz az avokádó

Évenként akár hárommilliárd dollárral is többet fizethetnek az amerikai fogyasztók az avokádóért, a paradicsomért, a mangóért és több más zöldségért, gyümölcsért, ha elnökük, Donald Trump valóra váltja a bejelentett vámemelési elképzelését Mexikóval szemben, figyelmeztet az Amerikai Frisstermék Szövetség.