Back to top

Mi a baj a kadarkával?

A kadarka az egyik ősi magyar szőlőfajta, a belőle készült bor mégsem népszerű a hazai fogyasztók körében, ezért nehéz eladni. Kadarka - Régen és most címmel tartottak kerekasztal beszélgetést az Egerben. Kiderült, a fajta jelenleg kuriózum, kevés van belőle, ezért nem érdemes olcsó borokra pazarolni a szőlőt. Ez egy komoly feladata szakma számára.

Kadarka - Régen és most címmel tartottak kerekasztal beszélgetést Egerben a XX Szőlészeti és Borászati konferencián, ahol Mauer Oszkár, Geönczöl Attila, Pálfi Noémi, Csutorás Ferenc, Szentesi József, Nagy-Sagmeister Ernő borászok (Külhoni Magyar Borászok Egyesülete) keresték a megoldást a kadarka problémára.

Elhangzott, hogy származását homály fedi, egyesek szerint balkáni eredetű, Kis-Ázsiából került hozzánk, olyan régen termesztik Magyarországon, hogy teljes egészében ősi magyar fajtaként tartják számon,

rengeteg változata van, alkalmazkodott a körülményekhez, és mindenhol helyivé vált.
Legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd, de minden olyan borvidéken találkozunk vele, ahol számottevő vörösbor készítés van, így többek között Villányban és Egerben is. A háború előtti időszakban az Egri Bikavér elmaradhatatlan alkotórésze volt.

A filoxéra járvány után háttérbe szorult, helyét a világfajták foglalták el.

A legrégebbi ültetvények a Dél-Alföldön, és a Szerémség területén a mai Horvátország és Szerbia területén, a Duna és a Száva között található – itt megmaradt az ősi ültetvények egy része.

Ez a legjobb termőterülete, amit mi sem bizonyít jobban, mint egy 1920-as adat, amely szerint a Szerémségben 9000 hektárnyi szőlőültetvény volt, amelyből 6000 hektárt foglalt el a kadarka.


Napjainkra a hazai termőterületei lecsökkentek, az országban 360 hektárnyi ültetvény van, Egerben, ahol a bikavér első számú alapanyaga volt, mindössze 36 hektár található.

Bár magyar fajta,  itthon nehezen fedezik fel újra a borfogyasztók. Ennek egyik oka, hogy a szocializmus tömegtermelésének rossz emléke még mindig él.  Akkor 40. 0000 hektáron termesztették, sok volt belőle, és a minősége is kívánnivalót hagyott maga után.  A rendszerváltás idejére az emberek kiéheztek a változatosságra, ezért más fajták felé fordultak.

Nehéz visszaszerezni a bizalmat. A magyar fogyasztó jelenleg nem nyitott erre, egyelőre igen megosztó borféle, vagy kedvelik, vagy egyáltalán nem szeretik.

Pedig a magyar gasztronómiában meg van a helye, a szereti a paprikát és a magyar fűszereket, ezért a hagyományos magyaros fogások kísérője.

De kiváló az ázsiai ételekhez is, ezért ázsiai éttermekben is vásárolják.

A hazai piacon mégis nehéz eladni. mert nem elég testes, a színe halványabb a megszokott vörösborokénál, sok fogyasztó azt hiszi, hibás a bor. Angol szakírók viszont dicsérik a magyar kadarkát. Külföldön több ilyen típusú bor is van, ezért ott értik és szeretik.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a legnagyobb játszótér a hazai borászoknak. Jelenleg kuriózum, kevés van belőle, ezért nem érdemes olcsó borokra pazarolni a szőlőt. Ez egy komoly feladata szakma számára.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy új marketingre van szüksége a kadarkának és a fogyasztókat is meg kell tanítani a fajta jellegzetességeire, értékelésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikerrel vizsgázott peronoszpóra ellen

Az idén is, mint azt a peronoszpóránál megszokhattuk, délről érkezett a fertőzőanyag, és nagyon kedvező feltételeket talált. Egerben július első feléig nyolc fertőzési hullámot lehetett azonosítani. Épp jó tehát az évjárat egy új gombaölő szer hatékonyságának bemutatására. A BASF Egerben és Szekszárdon mutatta be a Delan Pro készítmény tudását peronoszpóra és feketerothadás ellen.

Egri borok a Magyar Nemzeti Galériában

Idén nyáron a Magyar Nemzeti Galéria és a Vasarely Múzeum Borszerda sorozatában, az egész estét betöltő programok, egyedi tárlatvezetések és koncertek mellett három alkalommal is egri borokat kóstolhatnak a vendégek.

Az orosz csirkelábak Kínába mennek

Elképesztő méretű lehet az elkövetkező években az oroszok kínai baromfiexportja, várhatóan eléri a 150 000 tonnát. A legnagyobb lehetőséget a csirkelábak, combok és szárnyak értékesítésében látják.

Eltűnt a termés harmada - háromszorosára drágult a magyar sikergyümölcs

Befejeződik lassan a meggyszezon, aki akart, idén bőségesen tudott vásárolni a gyümölcsből befőttnek, lekvárnak is, és jó hír, hogy elvétve lehet még meggyet kapni. Idén drágulás volt és csökkent a termés, miközben a világ legnagyobb friss meggy exportőre Magyarország.

A Bianca és Furmint bánta a zőldszüretet

A legnagyobb területen az elmúlt évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát, valamint a néhány éve még a magyar borok világpiaci áttörésének kulcsaként számontartott furmintot szüretelték le érés előtt a szőlőtermelők.

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

Megválasztották a 2019-es év Egri Bortermelőjét

A megtisztelő címet egy hölgy érdemelte ki - nemzetközi sikerek hozták meg a hazai elismerést a Varga Pincészet egri birtokigazgatójának A régió legnagyobb borgasztronómiai rendezvénye, az Egri Bikavér Ünnep, ahol hagyományosan minden évben átadják az Év Egri Bortermelője kitüntető díjat.

Garamvári Vencel pezsgő élete

Garamvári Vencel ismert üzletembert, borászt és pezsgőkészítőt balatonlellei szőlőbirtokán látogattuk meg, hogy gratuláljunk neki a Magyar Bor Akadémia által neki ítélt életműdíjhoz.

Bock: élelmiszeriparba is fektet a borász

Élelmiszeripari jellegű beruházásokat hajt végre a villányi Bock Borászat Kft. amely 1,6 milliárd forintot költ erre 2020 végéig. Egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala a cél. 

Orosz "alma razzia" Fehéroroszországban

Az orosz állami élelmiszer-biztonsági hivatal munkatársai Fehéroroszországban ellenőrzik, hogy nem lengyel származású almát akarnak-e belorusz exportőrök átcsomagolva továbbszállítani az orosz boltokba.