2017-ben a több mint 28 484 tonna felhasznált növényvédő szerből 8679 tonna volt az I. kategóriás, azaz a kizárólag felsőfokú növényvédelmi szakirányú képesítéssel rendelkezők által megvásárolható készítmény,
a többi használatához elég az úgynevezett zöld könyves végzettség, illetve nem különítették el a szabadon felhasználható szereket.
A legnagyobb mennyiségben glifozátot juttattak ki hazánkban, kerekítve 1647 tonnát. Ezt a totális gyomirtót használják a mezőgazdaságon kívül vasúti pályatestek mellett, erdő- és cserjeirtásra, valamint a kiskertekben is népszerű. Csak kevéssel maradt el ettől a kén felhasználása, ami 1262 tonna volt. Harmadik helyen az s-metolaklór áll 646 tonnával, ami ugyancsak gyomirtó, szelektív egyszikűirtó hatóanyag a magról kelő gyomok ellen.
Az első tíz legnagyobb mennyiségben használt hatóanyag sorában ezután gombaölők szerepelnek, a réz-oxiklorid (462 t), a mankoceb (283 t) és a tebukonazol (274 t). Ugyancsak 274 tonna terbutilazin fogyott, ami magról kelő kétszikű gyomok ellen vethető be. A tizes lista végén a réz-hidroxid (264 t), a gyümölcsösökben lemosópermetezésre használt, illetve hatásfokozóként a permetlébe kevert paraffinolaj (237 t), és egyetlen rovarölőként a klórpirifosz szerepel (228 t).
A klórpirifosz felhasználása akkor ugrott meg, amikor uniós előírásra megszűnt a vetőmagok neonikotinoidokkal történő csávázása.
Az első tíz növényvédő hatóanyag adja a teljes felhasználás 57 százalékát.
A hatóság beszámolt a növényvédő szerekhez járó csomagolóanyagokról is, hiszen azok veszélyes hulladékok, külön kell kezelni és gyűjtőhelyre szállítani azokat. Összesen 2562 tonna csomagolóanyag fogyott 2017-ben, 40 százaléka műanyag, 30 százaléka papír volt.