Még ha valamennyire függenek is tőlünk, a házi macska végül is önmaga ura, a vadmacskáról pedig elmondható, hogy teljesen az. Ő nem az a barátkozós fajta, hovatovább, amennyire csak lehet, kerüli az ember közelségét, és rejtőzködő életet él.
Magyarországon 1974 óta védett, 2012-ben pedig fokozottan védetté nyilvánították: eszmei és természetvédelmi értéke 250 000 forint.
Az európai vadmacskaállomány Nyugat-Európában stabilizálódott (Franciaország, Németország, Olaszország, Ibériai-félsziget, Kárpátok), de hazánkban csupán a Dráva-síkon, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, az Északi- és Dunántúli-középhegységben, valamint az Alföld néhány ártéri erdejében mondható stabilnak. Főként a sűrű erdőket, fenyveseket és tölgyeseket kedveli, a lakott területeket kerüli. Megjelenése vadas színű, testhossza 50-80 cm, ami 4-5kg testtömeggel párosul, farka vastag, feketén gyűrűzött mintázat jellemzi, a farokvég fekete. Sok esetben leginkább a farka nyújt segítséget a házi macskával való megkülönböztetésben, de ez korántsem megbízható bélyeg!
A hazai vélekedések szerint populációja csökken, ami több problémából eredeztethető. Egyfelől a természetes élőhelyek szűkülése (erdőfeltárások, monokultúrák telepítése), ezáltal a populáció feldarabolása megnehezítette a genetikailag tiszta egyedek találkozását, így a párzás (pacsmagolás) lehetősége lecsökkent. Másrészről a gépjármű közlekedés okozta elhullások, illetve az illegális vadászat, vagy a tévedés miatt házi macskának vélt vadmacskák elejtésre kerülhetnek.
De a legnagyobb probléma talán a vadmacska genetikai „elmocsarasodása”. A csökkenő populáció következményeképpen a vadmacskák vadászterületei nem, vagy csak minimális átfedésben vannak, ezért a pacsmagolás idején jobb híján elvadult házi macskákkal párzanak, aminek eredménye a hibridizáció, így a vadmacska génjei fokozatosan visszaszorulnak a vadmacskák génkészletében.
Ennek a problémának a kezelésére egy meglehetősen utópisztikus elképzelés megvalósítása lehetne a megoldás. Azokon a területeken, ahol a fajnak még szűk, de stabil állománya van, ki kellene alakítani egy legalább 100 négyzetkilométer területű vadmacska rezervátumot, ami körül a házi macskák csapdázása, elejtése nélkülözhetetlen, valamint az állattulajdonosok számára kötelező lenne macskáik ivartalanítása. Ezek megvalósulása eredményezhetné a tiszta vadmacska genetika-állomány stabilizációját . A magyar fauna részeként lényeges lenne a faj fennmaradása, de ez a magyarországi házikedvenc tartási kultúra gyökeres megváltozása nélkül nehéz feladat…
