Back to top

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Dr. Hagymási László, nyugalmazott egyetemi docens nyitóbeszéde előtt vadászkürtszóval vette kezdetét az esemény, amit a vadászok felállva, kalapot emelve hallgattak végig. A levezető elnök felkérte dr. Majzinger István professzort, a Szegedi Tudományi Egyetem mezőgazdasági karának Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet vezetőjét, hogy a mezei nyúl monitoringozásáról tartsa meg beszámolóját.

dr. Majzinger István
dr. Majzinger István

Az ismertetés során a mezei nyúl állomány hasznosításának és becslésének arányait taglalta. Az eddig is ismert probléma, hogy az apróvad állománya folyamatosan, de egyre drasztikusabb csökkenést mutat.

Az elmúlt 10 év során hazánkban Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyére zsugorodott a mindeddig jelentős állományunk java, és a fogyatkozási tendencia továbbra is fennáll.

Ennek oka az intenzív mezőgazdálkodás által kialakult élőhelyvesztésen túl, a mezei nyúllal való nem megfelelő vadgazdálkodás. Az állománybecslés közel sem a valós képet tükrözi, ráadásul az ezáltal kialakult hamis állomány nagyságot nem megfelelően hasznosítjuk, túlhasznosítjuk. A mezei nyúlról, mint egyik leglényegesebb apróvadunkról meglehetősen keveset tudunk. Tudjuk élőhelyi és táplálkozási preferenciáit, azonban kevés kutatási eredmény szolgál ivari és korösszetételi jellemzőiről, az átlagos szaporulat mértékéről vagy a termékenységi periódusairól. Mindaddig, amíg ezekről nem szerzünk érdemleges adatokat, addig a becslés, és ezáltal a hasznosítás is elcsúszik. Ebből adódóan pedig nyúlállományunk nagyságáról sincsenek pontos adataink.

Dr.Majzinger István, dr. Hagymási László, Gergely Sándor
Dr.Majzinger István, dr. Hagymási László, Gergely Sándor
A továbbiakban Gergely Sándor, a Szeghalmi Vadásztársaság fővadásza vette át a szót, aki az intenzív apróvad-gazdálkodás kapcsán mondott néhány szakmai tanácsot a publikumnak.

A 3587 hektáron gazdálkodó társaság a területből „elkülönített” 1500 hektárnyi területrészt „mintavételi területfolt” címen. A cél olyan élőhely kialakítása volt, ami abszolút az apróvad számára kedvező életkörülményeket teremt. A szakembernek elsődlegesen az élőhelyfejlesztésre kellett koncentrálnia:

mozaikszerűen elhelyezett vadföldek és gyepszegélyek létesítése, etetők és itatók telepítése a mintaterület valamennyi részén egyenletes elosztásban, és folyamatos ragadozógyérítés.

Több év is beletelt, mire láthatóvá vált az eredmény. Ezen a vadászterületen is jelentős az intenzív mezőgazdálkodás, de a vadföld-foltok következtében stabil apróvadállomány alakult ki. A megfelelő odafigyelést és gondoskodást meghálálja az apróvad, az egyetlen kulcs a sikerhez, hogy tenni is kell érte…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezért fogynak a verebek

Valaha Londonban is gyakoriak volta a házi verebek (Passer domesticus), azonban számuk itt is évtizedek óta csökken. 1995-höz képest 71 százalékára csökkent az állományunk. Most úgy tűnik, a kutatóknak sikerült megfejteniük a fogyásuk okát.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

A szépséges világos nagyezüst nyúl

Ha a nyúlfajták között szépségversenyt rendeznének, biztos, hogy a világos nagyezüst nyúl dobogós helyen végezne, talán a szépségkirálynőnek járó aranyalmát is elnyerhetné. Bár Franciaországból eredeztetik, nálunk német világos nagyezüst néven terjedt el.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Ember és etika - vadászias viselkedés

Lényeges volna a vadászirodalom kiemelkedő tollforgatói felé visszafordulni, akik míves szóhasználattal mutatják be az olvasónak az etikus vadászat úri megközelítését, a vadászias viselkedéskultúrát. A modernizáció által zajló folyamatos változásoknak köszönhetően a társadalmi viselkedéskultúrában egyre kiszorítottabbá válnak az emberség fogalmát meghatározó ismérvek.

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Ijesztő méretű sarkvidéki tüzek szennyezik a légkört

A sarkvidéki erdőtüzek júniusban 50 megatonnányi széndioxidot bocsátottak ki, ez megfelel az iparilag fejlett Svédország által kibocsájtott egy éves mennyiségnek. Az adtok szerint ez több mint, amennyi 2010 és 2018 között keletkezett tüzek széndioxid kibocsátásának összessége.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.