Back to top

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Dr. Hagymási László, nyugalmazott egyetemi docens nyitóbeszéde előtt vadászkürtszóval vette kezdetét az esemény, amit a vadászok felállva, kalapot emelve hallgattak végig. A levezető elnök felkérte dr. Majzinger István professzort, a Szegedi Tudományi Egyetem mezőgazdasági karának Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet vezetőjét, hogy a mezei nyúl monitoringozásáról tartsa meg beszámolóját.

dr. Majzinger István
dr. Majzinger István

Az ismertetés során a mezei nyúl állomány hasznosításának és becslésének arányait taglalta. Az eddig is ismert probléma, hogy az apróvad állománya folyamatosan, de egyre drasztikusabb csökkenést mutat.

Az elmúlt 10 év során hazánkban Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyére zsugorodott a mindeddig jelentős állományunk java, és a fogyatkozási tendencia továbbra is fennáll.

Ennek oka az intenzív mezőgazdálkodás által kialakult élőhelyvesztésen túl, a mezei nyúllal való nem megfelelő vadgazdálkodás. Az állománybecslés közel sem a valós képet tükrözi, ráadásul az ezáltal kialakult hamis állomány nagyságot nem megfelelően hasznosítjuk, túlhasznosítjuk. A mezei nyúlról, mint egyik leglényegesebb apróvadunkról meglehetősen keveset tudunk. Tudjuk élőhelyi és táplálkozási preferenciáit, azonban kevés kutatási eredmény szolgál ivari és korösszetételi jellemzőiről, az átlagos szaporulat mértékéről vagy a termékenységi periódusairól. Mindaddig, amíg ezekről nem szerzünk érdemleges adatokat, addig a becslés, és ezáltal a hasznosítás is elcsúszik. Ebből adódóan pedig nyúlállományunk nagyságáról sincsenek pontos adataink.

Dr.Majzinger István, dr. Hagymási László, Gergely Sándor
Dr.Majzinger István, dr. Hagymási László, Gergely Sándor
A továbbiakban Gergely Sándor, a Szeghalmi Vadásztársaság fővadásza vette át a szót, aki az intenzív apróvad-gazdálkodás kapcsán mondott néhány szakmai tanácsot a publikumnak.

A 3587 hektáron gazdálkodó társaság a területből „elkülönített” 1500 hektárnyi területrészt „mintavételi területfolt” címen. A cél olyan élőhely kialakítása volt, ami abszolút az apróvad számára kedvező életkörülményeket teremt. A szakembernek elsődlegesen az élőhelyfejlesztésre kellett koncentrálnia:

mozaikszerűen elhelyezett vadföldek és gyepszegélyek létesítése, etetők és itatók telepítése a mintaterület valamennyi részén egyenletes elosztásban, és folyamatos ragadozógyérítés.

Több év is beletelt, mire láthatóvá vált az eredmény. Ezen a vadászterületen is jelentős az intenzív mezőgazdálkodás, de a vadföld-foltok következtében stabil apróvadállomány alakult ki. A megfelelő odafigyelést és gondoskodást meghálálja az apróvad, az egyetlen kulcs a sikerhez, hogy tenni is kell érte…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Békapopuláció a kipusztulás szélén

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Törökország egyes részein a békák a lokális kipusztulás szélére sodródtak, annyira túlzásba vitték fogyasztási céllal való gyűjtésüket.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Újra nyit a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum

Pünkösd vasárnap és hétfőn újra kinyitja kapuit a szilvásváradi Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, mely egyelőre csökkentett nyitvatartással működik. A gyűjtemény júniusban csütörtöktől vasárnapig lesz látogatható, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi intézkedések betartására.

A sakktáblavirágtól a pestisgyógyszerig - különleges vadvirágok Somogyban

A májusi kirándulások alkalmával a szokásosnál is több nyíló vadvirágot láthatunk Somogyban is. A színpompás mezőkön igazi ritkaságok is élnek, védett fajok is.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.