Back to top

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A répcelaki művelődési házban tartott rendezvényen a házigazda iskola és uraiújfalui tagintézménye mellett a Vas megyei Győrvár, Sorkifalud és Szombathely-Olad, illetve a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyei Szil község általános iskolái mutatták be iskolakerti tevékenységüket, szóban és fényképes tablókon egyaránt. A résztvevők számos jó gyakorlatot, ötletet osztottak meg egymással. Többek között azt, hogyan lehet kiselejtezett szekrényekből kiemelt ágyást, bontott téglákból pedig fűszerspirált készíteni.

Dr. Halbritter András: a napfényt és lelkes pedagógusokat, gyerekeket nem lehet pótolni a kertben
Dr. Halbritter András: a napfényt és lelkes pedagógusokat, gyerekeket nem lehet pótolni a kertben
Fotó: Pap Edina
Dr. Halbritter András, az Iskolakertekért Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja elmondta, hogy a szervezetet 2015-ben hozták létre abból a célból, hogy az iskolakerteket összefogja, az ott felhalmozott tudást összegyűjtse és közvetítse.

Az alapítvány jelmondata: Iskolakertet minden gyermeknek! Ez arra utal, hogy minden oktatási intézményben legyenek kertek, ahol a gyermekek megtanulhatják a természet és a munka szeretetét, illetve kialakulhat az élő környezet iránti felelősségtudatuk.

Zöldségfélékből készült szendvicskrémeket is kóstolhattak a résztvevők
Zöldségfélékből készült szendvicskrémeket is kóstolhattak a résztvevők
Fotó: Pap Edina
Jelenleg több mint 1100 iskola-, illetve óvodakert működik az országban, a köznevelési intézmények 8 százaléka művel kertet. Művelőik évről évre más-más körzetben gyűlhetnek össze, találkozhatnak egymással, tapasztalatokat cserélhetnek. Erre az idén a Nyugat-Dunántúlon, Répcelakon került sor.

A szakember bemutatta az alapítvány legújabb kiadványát, az Iskolakert Füzetek sorozatban megjelent Iskolakertek téli ötlettára című könyvet, amelyet az ország intézményeinek jó gyakorlataiból állítottak össze. Sok hasznos tennivalót mutat be, amit a kertészkedési idényen kívül, télen is lehet művelni.

Megtudtuk, hogy az iskolakert-hálózathoz bármely iskola vagy közösség csatlakozhat, ahol legalább 20 négyzetméteren a gyerekek bevonásával
A vendégeknek dr Mesterházyné Jánosa Magdolna intézményvezető mutatta be a répcelaki iskolakertet
A vendégeknek dr Mesterházyné Jánosa Magdolna intézményvezető mutatta be a répcelaki iskolakertet
Fotó: Pap Edina
rendszeresen és tervezetten művelnek kertet.

Idén januárban az Agrárminisztérium támogatásával országos iskolakert-fejlesztési program indult, szakmai tartalmának kidolgozója és lebonyolítója az Iskolakertekért Alapítvány.

A műhelynap alkalmával az egészségtudatos életmódot népszerűsítő Oltalom Karitatív Egyesület jóvoltából különböző zöldségfélékből készült szendvicskrémeket, és izgalmas formára szelt zöldségeket kóstolhattak meg a tanulók és a helyi óvodások. Bepillanthattak a méhészet tudományába is, megismerhették a mézelő növényeket, illetve különböző növények nektárjából készült fajtamézeket kóstolhattak. Kézműves foglalkozáson rozmaringot dugványoztak, virágdíszt készítettek. Megismerkedhettek a különböző talajalkotó kőzetekkel és a vetőmagokkal.

Baranyai Boldi és Soós Fecó hatodik osztályos tanulók rendszeresen részt vesznek az iskolakerti munkákban
Baranyai Boldi és Soós Fecó hatodik osztályos tanulók rendszeresen részt vesznek az iskolakerti munkákban
Fotó: Pap Edina
A répcelaki iskola szolgálati lakásához régóta tartozik kert, amit néhány év óta tudatosan bővítenek és művelnek, mint iskolakertet. Csemegeszőlőt, epret, málnát, zöldségféléket, virágokat nevelnek, tudtuk meg dr. Mesterházyné Jánosa Magdolna intézményvezetőtől.

Tündérkertet is létrehoztak, több régi magyar gyümölcsfajtából. A fajtaválasztásnál törekedtek arra, hogy iskolaidőben, kora nyáron, illetve ősszel érő gyümölcsű fákat ültessenek.

A termést az iskola tankonyháján dolgozzák föl szörpnek, lekvárnak. Fűszerspirált is kialakítottak, ahol gyógyteák alapanyagait termelik meg. Az iskolaudvaron álló kiszáradt berkenyefa is új funkciót kapott; az egykori iskolaigazgatók és tanárok, emlékfáját alakították ki belőle. Fűzfalabirintust is szeretnének készíteni, ahol szünetekben bújócskázhatnak a gyerekek.

A műhelynap alkalmából egy gránátalmafát ültettek el a résztvevő iskolák tanárainak, és tanulóinak közreműködésével.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.