Back to top

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Zajlik az aratás a Vajdaságban

A napraforgótáblák virágba borultak, a cukorrépavetések pedig már erőteljes levéltömeggel rendelkeznek, és bezárták a sorokat.

Akárcsak a régi szép időkben, idén is június utolsó napjaiban, Péter-Pál tájékán kezdték meg a kalászos gabonák betakarítását. A búza, az árpa és a zab a száraz tavaszt követően alacsonyabbra nőtt a szokásosnál, ezért szalmából valószínűleg hiány mutatkozik majd, de az első termés­eredmények jobbnak ígérkeznek, mint amire két hónappal ezelőtt, a csapadékos időszakot megelőzően számítani lehetett. A szerbiai mezőgazdasági minisztérium becslése szerint hektáronként 4,7–4,8 tonna kenyérgabona terem az országban, és 2,7 millió tonna össztermésre van kilátás búzából. Ebből 1 millió tonnát külföldön értékesítenek, a maradék pedig fedezi a szerbiai szükségleteket – mondta Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter.

Az agrártárca vezetője kifejtette, hogy a kormány felvásárol valamennyi kenyérnekvalót az Árutartalékok részére.

A búza átlagára a piaci viszonyok alapján valószínűleg 21 dinár (57 HUF) körül alakul majd kilogrammonként.

Az exportra szánt szerbiai búza a tervek szerint Egyiptomba kerül. A múlt évezred nyolcvanas éveiig Szerbia (Jugoszlávia) jelentős mennyiségű gabonát szállított a baráti el nem kötelezett országba, azonban a délszláv térségben dúlt háború óta mostanáig nem volt erre lehetőség. Az idén tavasszal a belgrádi és a kairói kormány végre megállapodást írt alá a Szerbiában termett búza egyiptomi értékesítéséről. Azonban nem valószínű, hogy az export hatására több búzát termelnének a szerbiai földművesek a következő években. Rég elmúltak ugyanis azok a szép idők, amikor az ideális vetésforgó érdekében a szántóföldek egyharmadán kalászosokat vetettek, mert már nincs rajta akkora haszon, mint a kukoricán és a szóján.

Megkezdődött a málnaszüret

A gyerekeket is befogják a málnaszedésbe
A szerbiai málnatermesztőktől azt hallottam, hogy jobb volna dinnyét ter­meszteni, mert könnyebben betakarítható. Csakhogy a szerbiai hegyvidékeken nem érzi jól magát a dinnye. A málna szedése viszont nagyon lassan halad. Az a gond, hogy hiány van munkaerőből, a napszám pedig, amit a málnaszedőknek ki kell fizetni, a málnatermesztő szemszögéből nézve sokba kerül. A nyolc órán át tartó munkáért 15 eurót kap egy napszámos, aki a tűző napon szedi a gyümölcsöt, de a málna kilója még most, az idény elején sem haladja meg a minőségtől függően 1-1,4 euró közötti összeget. De még mindig több, mint amennyi tavaly volt. Biztató, hogy idén egyelőre nem fenyegetőznek a málnaültetvény-tulajdonosok, hogy lezárják az utakat, ahogy azt tavaly már június elején tették.

A termés valamivel kevesebb lesz, mint tavaly. Másrészt viszont, az előző évben sokan le sem szedték a gyümölcsöt, mert nem látták értelmét, sőt inkább felszámolták az ültetvényt.

A terméscsökkenés mellett ez vezetett oda, hogy kevesebb a málna, mint tavaly, így a kínálat és a kereslet aránya megfelelőbb. Akik kitartottak a málna mellett, most abban reménykednek, hogy nem lesz drasztikus árcsökkenés, ahogy az tavaly történt.

Szerbia és az élelmiszerexport

Az utóbbi néhány évben folyamatosan éreznek a hírek, hogy a szerbiai élelmiszerek előtt megnyílt az orosz piac, vagy valamelyik közel-keleti vagy éppen távol-keleti ország piaca. Aztán előbb-utóbb kiderül, hogy a szerbiai élelmiszerexport csak ideig-óráig működik. Szerbia hiába ápol politikai értelemben baráti viszonyt Oroszországgal, az elmúlt évek során többször megtörtént, hogy mikrobiológiai fertőzés vagy a megengedettnél nagyobb szermaradvány-tartalom miatt Moszkva leállíttatta a szerbiai alma, körte és őszibarack bevitelét. Az Európai Unióba történő cukorexport pedig még szomorúbb véget ért. Szerbia ugyanis, Brüsszel bizalmával visszaélve, az Újvilágból származó cukornádból nyert cukrot csomagolt át és küldött az EU területére, amely köszönő viszonyban sem volt a cukorrépával. Miután ez kiderült, leállt az addig virágzó szerb cukorexport, és jelentősen visszaesett az ország cukorrépa-termesztése. Pedig Brüsszel segíteni kívánt Szerbián…

Branislav Nedimović: a kínai piac a legvonzóbb a sertéshúsexport tekintetében
Most az a legújabb hír, hogy év végéig megkezdődik a szerbiai sertéshús és tejtermékek kivitele Kínába.

Ezt Branislav Nedimović agrárminiszter jelentette be, miután a kínai vámügyi miniszterhelyettessel aláírták a kiviteli szerződést és az élelmiszer-biztonságról szóló együttműködési megállapodást. Újságírók előtt elmondta, hogy a kínai vámhivatal hamarosan kiadja az áruk behozatalához szükséges engedélyeket.

A kínai piac a legvonzóbb a sertéshúsexport tekintetében. Mivel a felvásárlók a legmagasabb árakat kínálják, így a szállítási költségek nem okoznak problémát – mondta a mezőgazdasági miniszter.

A tárcavezető abban bízik, hogy novemberben megkezdődhet a sertéshús és a tejtermékek kivitele a hatalmas ázsiai országba. Nedimović rámutatott, hogy a Kínával kötött megállapodás stratégiai jelentőségű a szerbiai mezőgazdaság számára, és kiemelte, hogy emellett kukorica és alma kiviteléről is tárgyalt a kínai felekkel. Emlékeztetett rá, hogy bárány- és marhahúst már exportálnak Szerbiából Kínába, bár a szerb tenyésztők nemigen versenyezhetnek az argentin és új-zélandi termékek mennyiségével és minőségével.

A szerbiai sertéstenyésztés helyzetéről szólva a miniszter elmondta, hogy évente mintegy 5 millió sertést tartanak az országban, de több mint 10 milliót is tenyészthetnének.

Ehhez adottak az objektumok és a feldolgozó kapacitások – csak éppen mégsincs ennyi disznó Szerbiában. Hozzátette, hogy hamarosan a török piac is megnyílik a szerbiai marhahús bevitele előtt.

„A biztosat a bizonytalanért nem adom fel…”

Tomik Nimród történész, a Vajdasági Magyar Helytörténeti társaság elnöke apjától és nagyapjától örökölte a mezőgazdaság iránti vonzalmat. Topolyától néhány kilométerre, Kishegyes irányában, egy hatalmas dombon fekszik a tanyájuk, ólakkal, istállókkal. A gazdaságot földek veszik körül, ahol a takarmány termelése mellett rengeteg szarvasmarhát és sertést tar­tanak. A sertésekkel Tomik Nimród, a marha jószágokkal öccse foglalkozik. Beszélgetőtársam 75-80 anyakocát lát el. Ezeknek a malacait felhizlalja. Évente 1200-1300 hízót szállít a vágóhídra.

Tomik Nimród a sertései között
Topolya környékén is hát­térbe szorult a jószágtenyésztés. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még majdnem minden háznál tartottak disznót, baromfit, sok helyen tehenet is. Ma már ott tartunk, hogy csak az erre szakosodott farmok foglalkoznak sertés- és szarvasmarhatartással a térségben – magyarázza Tomik Nimród.

Mi a magyarázata annak, hogy Tomikéknál még ma is rengeteg a disznó?

Én a nagyapámtól örököltem a jószág szeretetét. Családunk ebből él. A sertéstenyésztés gazdaságilag stabilabb ágazat, mint a csibe- vagy a bikahizlalás. Itt viszonylag gyorsan megfordul a pénz, így ha az ember odafigyel, ha szakmailag élen jár, akkor a nehézségek ellenére is meg tud élni belőle.

A jószágot a szabadpiacon értékesíti, vagy vannak biztos partnerei?

Amikor nagyjából 10 évvel ezelőtt komolyabban kezdtem foglalkozni a sertéstenyésztéssel, akkor én is kerestem a helyemet a piacon. Sikerült megismerkednem és összebarátkoznom a szomszéd faluban egy fiatal hentessel. Azóta ő vásárolja meg tőlem a disznókat. Rendesen, időben fizet, és az ár sem igazán változik.

Úgy csináljuk, hogy mindketten elégedettek legyünk. Mivel egyívásúak vagyunk, abban bízom, hogy még évtizedekig tart az együttműködés.

Van közben, aki magasabb árat ígér, de a biztosat a bizonytalanért nem adom fel. Nagyon fontos a bizalom. Abban bízom, hogy ezt az együttműködést egyszer majd a gyerekeink is folytatni fogják.

Mit kell tudni a kiváló minőségű hús előállításához?

Ezt a szakmát is gyakorolni és folyamatosan fejleszteni kell. Oda kell figyelni a szakmai követelmények betartására. Meg kell hallgatni a tapasztaltabbakat és levonni a tanulságokat. Végül, de nem utolsó sorban olyan takarmányt kell használni, amelyből 2,5 kilót elfogyasztva 1 kiló súlygyarapodás jelentkezik a jószágnál. Nálunk egy hízó átlagosan 260 kilogramm takarmányt fogyaszt el a hizlalás során. Az elléstől számítva öt, öt és fél hónapra a malacok egy részéből hízott sertés lesz, 180 nap alatt pedig az összes malac eléri a vágósúlyt. Mi a Yorkshire és a Landrace fajtákat vagy ezeknek a kereszteződését tartjuk anyaállományként. Pietrain és Duroc kanokkal pároztatjuk őket. Én ezek kombinációjára esküszöm.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyargazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos témák a SMARTFARMON

Alig több mint két hét múlva kezdetét veszi az egyik leginnovatívabb, legnagyobb szabású precíziós gazdálkodásról szóló konferencia, a SMARTFARM. A Bábolnai Gazdanapok keretében megrendezett eseményre számos kiállító és előadó érkezik, akik közül néhányan röviden bemutatkoztak lapunknak.

Felvették a kesztyűt az esztelen pazarlás ellen

Törvényt hoztak az élelmiszerpazarlás ellen Lengyelországban, amelyet a napokban írt alá a köztársasági elnök. Aki megszegi, komoly pénzbüntetésre számíthat az elpazarolt élelmiszer mennyiségének függvényében.

Szabadon jönnek-mennek a tehenek: fejőrobot a kisgazdaságban

Munkaerőhiánnyal nem csak a nagyobb mezőgazdasági üzemek, hanem a kisebb gazdaságok is küszködnek manapság. A Csákberény melletti Orond-pusztai tehenészet egy magyar családi vállalkozásból született 14 éve, ahol már mintagazdasági körülmények között készítenek tejtermékeket és sajtokat. A fejős állomány egyelőre 20 tehénből áll.

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

Robotizált fejlődésmonitoring nemesítőknek

Az Illinois Egyetem két tanára által alapított EarthSense egy olyan robottal törne be a piacra, mely képes önállóan megfigyelni a nagy sortávolságra vetett haszonnövények – azaz elsősorban a kukorica – kísérleti parcelláit, és nyomon követni a növények fenotí­pusos megjelenését, illetve fenológiai fejlődését.

A magyar sertéshús thaiföldi exportjáról tárgyaltak Budapesten

A magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről és a sertéspestis elleni sikeres magyar intézkedésekről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a képviselői - közölte a KKM csütörtökön az MTI-vel.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

"Érlelő" időjárás jő

A napraforgó, a kukorica és a gyümölcsök érési folyamatainak kedvezni fog a következő napokban várható meleg, nagyrészt száraz időjárás. A repce vetésének talaj-előkészítéséhez az ország nagyobb részén ideális a talaj fölső rétegének nedvességtartalma.

Az ősz a KAP-ról szól majd

Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.