Ebben a környezetben dolgozik Somos-Nagy Adrienn laskagomba-termesztő, aki családi örökséget visz tovább, miközben modern, fenntartható technológiákat alkalmaz az újnak tekinthető kertészeti ágazatban.

A vállalkozás gyökerei az 1990-es évek elejére nyúlnak vissza. A szakember édesapja 1991-ben kezdett el gombatermesztéssel foglalkozni, majd néhány évvel később a jelenlegi telephelyre költöztek. A cég hivatalosan 1996-ban alakult meg, így több lépcsőben épült fel az a komplex rendszer, amely ma is működik. A választás nem volt véletlen: Kecskemét térségében már a hetvenes évektől jelen volt a laskagomba-termesztés, ami erős szakmai hátteret biztosított a helyi gazdálkodóknak.

A gombatermesztés ugyan a kertészeti ágazathoz tartozik, mégis alapvetően eltér a növénytermesztéstől. A gomba micéliumának szerves anyagokban gazdag tápközegre van szüksége, amelyet lebontva jut tápanyaghoz és energiához. Ez a közeg jellemzően búzaszalmából vagy más mezőgazdasági melléktermékből készül, amelyet egy összetett, több lépésből álló kezelési folyamat során alakítanak át. A végén egy magas nedvességtartalmú, stabilizált anyag jön létre, amelyet gombacsírával oltanak be – ez valójában micéliummal átszőtt felfőzött gabonaszemeket jelent.

A termesztés zárt térben zajlik, ami egyszerre jelent előnyt és kihívást. Az egyik legnagyobb feladat a kórokozók és kártevők elleni védekezés. Mivel a klasszikus növényvédő szerek itt nem alkalmazhatók, a hangsúly a megelőzésen van. A telepen szigorú higiéniai és fizikai védelmi rendszereket alkalmaznak, valamint folyamatos megfigyeléssel követik az állomány állapotát. Ennek köszönhetően már több mint egy évtizede kezelésmentesen tudják fenntartani az egészséges termesztést.

A gombák termesztési ciklusa viszonylag rövid: a beoltástól a teljes letermelésig általában 6–12 hét telik el. Ez függ a fajtától, az évszaktól és a hőmérsékleti viszonyoktól is. A gyors ciklus lehetővé teszi, hogy egy termesztőegységet évente akár hatszor is újratelepítsenek, ami jelentős termelési előnyt biztosít.

A piaci helyzet összetett képet mutat, mondja Somos-Nagy Adrienn. A laskagomba iránti kereslet lassan, de folyamatosan növekszik, bár nem robbanásszerűen. A fogyasztói szokások változnak, vagyis, különösen a városi lakosság körében egyre többen keresnek húshelyettesítő alternatívákat. Ugyanakkor a gazdasági válságok érzékenyen érintik az ágazatot, mivel a gomba nem tekinthető alapélelmiszernek. A Covid-időszak például átrendezte a keresletet: az éttermek visszaesése mellett nőtt a lakossági fogyasztás.

Felmerült bennem a kérdés, hogy a termesztés után visszamaradó gombakomposzt milyen sorsra jut. Nem tekinthető hulladéknak, hanem értékes erőforrás: a gombák enzimrendszere már részben lebontotta a növényi rostokat, így kiváló alapanyaggá válik biogáz-előállításhoz. A telepen a komposztból biogáz készül, amelyből villamos energia és hő állítható elő, a maradék pedig tápanyagként visszakerül a termőföldre.

Ez a körforgásos szemlélet ma különösen aktuális, de a gazdaság már évekkel ezelőtt alkalmazni kezdte. A rendszer lényege, hogy a mezőgazdasági melléktermékekből először élelmiszer készül, majd energia, végül pedig visszajutnak a talajba a tápanyagok. Somos-Nagy Adrienn szerint a jövő kulcsa a tudás és az alkalmazkodás: a gombatermesztés fiatal ágazat, amelyben még mindig sok a feltáratlan terület, különösen biotechnológiai vonatkozásban, de éppen ez ad lehetőséget a fejlődésre.