Back to top

Szabad a föld Kárpátalján?

Kisebb csoport érkezett Bábolnára Ukrajnából, a tíz fős szakmai grémiumból Gazdag Sándorral a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének Beregszászi Járási Régió alelnökével, illetve Kovács Árpáddal az Ungvári Régió elnökével ültünk le beszélgetni. Elnéptelenedő falvakról, elöregedő agrártársadalomról számoltak be.

Mindketten falugazdászok, mint elmondták, jellemzően kis- és középbirtokokról beszélhetünk.

Tíz hektár alatt legfeljebb csak másodállásban, „hobbiként” művelik a területeket, a többséget 10-15 hektáros gazdaságok adják, a 100-200 hektáros birtokok napjainkban vannak kialakulóban, ám ezek nagyobbik része bérlemény, s nem saját tulajdon.

„Ez is falvanként csak 1-2 gazdát jelent”- nyomatékosította az elaprózódás tényét Kovács Árpád. Ungvár városa eddig is jelentős felvevő piaca volt a mezőgazdasági termékeknek. Állattenyésztés, hús- és tejtermelés zajlik a nagyvárosok környékén, jelentős almásokkal rendelkeznek, de egyre többen telepítenek szilvát, kajszit.

Sajnos itt is jellemző az elvándorlás, a fiatalok külföldön keresnek megélhetést. A mezőgazdaság egyre kevésbé jelent számukra perpektívát. Miközben az input anyagok ára folyamatosan emelkedik, ezt a gazdák az alacsony keresetek, fizetések miatt nem tudják az élelmiszerekben érvényesíteni.

(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád
(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád

„Reméljük, a külföldre távozottak a jövőben magyaroknak fogják értékesíteni a földjeiket” - hangsúlyozta Gazdag Sándor, hogy belső Ukrajnából is sokak foga fáj a szabadon maradt területekre. Szívesen látnának magyar befektetőket, hiszen 2020 január elsejétől megszűnik a földmoratórium.

Viszont ma még nincsenek meg azok a jogi keretek, amelyek megvédenék a tulajdonost, s garanciát jelentenének a biztos gazdálkodáshoz.

Kárpátalján nagy hagyományai voltak a szőlőtermesztésnek, a borászatnak, amelyek újra éledni látszanak. A Beregi Járásban néhány hektárnyi ültetvénnyel, mellé felvásárolt szőlővel már bele lehet vágni az ágazatba. Ugyanakkor azzal is szembesülnek, hogy sokan hagyják fel a szőlőtermesztést, elhanyagolt ültetvényekkel lehet találkozni. A birtokkoncentráció itt is megtapasztalható, csak a nagyok tudnak válaszolni a gazdasági kihívásokra. Az Ungvári Járásban viszont teljesen megszűnt a szőlészet-borászat, pedig ott található a Szerednyei Borvidék, melynek borai valamikor a királyok asztalára került. Fénykorát Dobó István, az egri várkapitány idejében élte, mára több mint ezer hektáron csak felhagyott ültetvényeket találunk.

Kárpátalján is elöregedett az a generáció, mely a mezőgazdaságból él. Ebben a hátrányos helyzetben jelentős segítséget jelent a most futó Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program.

Ennek köszönhetően a korábban szinte nullára futott gépek helyén megjelentek az újabb, gazdaságosabban üzemeltethető eszközök. „A régi traktorok hektáronként megettek 25 liter üzemanyagot, s mellé egy liter motorolajat”- jegyezte meg Kovács Árpád, ez is a versenyhátrány oka.

Bábolnáról információkkal felszerelkezve térnek haza. A kisebb takarmánykeverők éppen megfelelnének a helyi viszonyoknak. A minőségi takarmány a gazdaságos állattenyésztés kiindulópontja. Nincsenek szárítók, gabonatárolók, s ebben igyekeznek segíteni. Nagy szükség lenne léüzemek létrehozására, csak az Ungvári Régióban 200 hektár körüli az a gyümölcsfelület, aminek a termése a frisspiac mellett feldolgozva kerülhetne a fogyasztók asztalára. Sok az új telepítés, ami további gondot fog okozni.

A gazda télen úgy kezdi meg a metszést, hogy nem tudja mi lesz a termésével.

„Még az is jó, ha nyomott áron, de el tudja adni”- sokszor a rossz tárolás, vagy a tároló hiánya miatt miatt megromlik, s a komposzton végzi. Az állattenyésztés hasonló gondokkal küzd, nincsenek vágóhidak, nincsen feldolgozás.

Most indul be – bár még gyerekcipőben jár – a szövetkezés, ahol elsősorban a feldolgozás és a termékek értékesítése a cél. Azonos vetőmag, azonos technológia adja az egységes árut, aminek könnyebb piacot találni. Így jött létre a KTÉSz – Kárpátaljai Termelési és Értékesítési Szövetkezet – Beregszász központtal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kinek a húsos, kinek a zsíros: házias ízekkel jövedelmezőbb a vállalkozás

Horváth Zoltán szerint a hozzáadott munka jelenti az igazi értéket, és úgy találta, hogy ez a sertésfeldolgozásra is igaz. Ugyanis amikor különböző termékeket készített a húsból, jövedelmezőbbnek bizonyult a vállalkozás.

A füles sün tartásának mesterfogásai

A füles sün a múlt század utolsó évtizedeiben lett társállat, ekkor jutott el a volt Szovjetunió tagállamaiból hazánkba is. Akkoriban még keveset tudtak arról, hogyan kell mesterségesen körülmények közt gondozni, ráadásul kereskedéseinkben vadon fogott, gyakran legyengült állatokat lehetett kapni, így sajnos nagy volt a sünhalandóság, szaporulat pedig – ha volt is egyáltalán – elenyésző lehetett.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?

Góliát a gekkók között: a harcias tokee

A tokee gekkó kivételes esetben akár 35 cm-re is megnőhet, és ezzel a gekkók között az egyik legnagyobb termetű fajnak számít. Kültakarójának alapszíne a sötétszürkétől az élénk világoskékig változhat, melyet feltűnő, narancssárga pettyek díszítenek. Ujjaikon a karmok mellett tapadólemezeket is viselnek, ennek köszönhetően kiválóan mozognak a függőleges felületeken, akár az üvegen is.

Csökkent a Corteva árbevétele tavaly

A Magyarországon is jelen lévő, globális mezőgazdasági cég, a Corteva Agriscience nettó árbevétele 3 százalékkal 13,8 milliárd dollárra csökkent tavaly a megelőző évi 14,28 milliárd dollárról szemben, elsősorban az árfolyamváltozás miatt - közölte a cég az MTI-vel.

Magyarország tagja lett a Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetségnek

A Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetség (FEIF) január végi, Izlandon rendezett közgyűlésén teljes jogú tagként felvette a Magyar Izlandi Lovas Egyesületet. Az immár 22 tagállamot számláló világszövetségnek így Magyarország is tagja lett.

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.

Kezes bárány vagy gyilkos? - Nagyobb figyelmet az apaállatokra

Az ember megtanult együtt élni a háziasított állatokkal, megtanulta őket kezelni, ellátni, kialakított egyfajta bánásmódot. Egyet azonban, úgy látszik, ma sem vesz figyelembe: a házi állatok biológiája, viselkedése nem változott meg.

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

Büntetést kell fizetni a gyomorforgató bűz miatt - Belerokkan a baromfitelep

A csőszteleki baromfitelep elviselhetetlen bűze miatt teljesen tönkrement a szomszéd élete. Beperelte a baromfitenyésztőt. A bíróság olyan döntést hozott, amellyel sem a vállalkozás tulajdonosa, sem a mezőgazdasági miniszter nem ért egyet.