Back to top

Szabad a föld Kárpátalján?

Kisebb csoport érkezett Bábolnára Ukrajnából, a tíz fős szakmai grémiumból Gazdag Sándorral a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének Beregszászi Járási Régió alelnökével, illetve Kovács Árpáddal az Ungvári Régió elnökével ültünk le beszélgetni. Elnéptelenedő falvakról, elöregedő agrártársadalomról számoltak be.

Mindketten falugazdászok, mint elmondták, jellemzően kis- és középbirtokokról beszélhetünk.

Tíz hektár alatt legfeljebb csak másodállásban, „hobbiként” művelik a területeket, a többséget 10-15 hektáros gazdaságok adják, a 100-200 hektáros birtokok napjainkban vannak kialakulóban, ám ezek nagyobbik része bérlemény, s nem saját tulajdon.

„Ez is falvanként csak 1-2 gazdát jelent”- nyomatékosította az elaprózódás tényét Kovács Árpád. Ungvár városa eddig is jelentős felvevő piaca volt a mezőgazdasági termékeknek. Állattenyésztés, hús- és tejtermelés zajlik a nagyvárosok környékén, jelentős almásokkal rendelkeznek, de egyre többen telepítenek szilvát, kajszit.

Sajnos itt is jellemző az elvándorlás, a fiatalok külföldön keresnek megélhetést. A mezőgazdaság egyre kevésbé jelent számukra perpektívát. Miközben az input anyagok ára folyamatosan emelkedik, ezt a gazdák az alacsony keresetek, fizetések miatt nem tudják az élelmiszerekben érvényesíteni.

(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád
(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád

„Reméljük, a külföldre távozottak a jövőben magyaroknak fogják értékesíteni a földjeiket” - hangsúlyozta Gazdag Sándor, hogy belső Ukrajnából is sokak foga fáj a szabadon maradt területekre. Szívesen látnának magyar befektetőket, hiszen 2020 január elsejétől megszűnik a földmoratórium.

Viszont ma még nincsenek meg azok a jogi keretek, amelyek megvédenék a tulajdonost, s garanciát jelentenének a biztos gazdálkodáshoz.

Kárpátalján nagy hagyományai voltak a szőlőtermesztésnek, a borászatnak, amelyek újra éledni látszanak. A Beregi Járásban néhány hektárnyi ültetvénnyel, mellé felvásárolt szőlővel már bele lehet vágni az ágazatba. Ugyanakkor azzal is szembesülnek, hogy sokan hagyják fel a szőlőtermesztést, elhanyagolt ültetvényekkel lehet találkozni. A birtokkoncentráció itt is megtapasztalható, csak a nagyok tudnak válaszolni a gazdasági kihívásokra. Az Ungvári Járásban viszont teljesen megszűnt a szőlészet-borászat, pedig ott található a Szerednyei Borvidék, melynek borai valamikor a királyok asztalára került. Fénykorát Dobó István, az egri várkapitány idejében élte, mára több mint ezer hektáron csak felhagyott ültetvényeket találunk.

Kárpátalján is elöregedett az a generáció, mely a mezőgazdaságból él. Ebben a hátrányos helyzetben jelentős segítséget jelent a most futó Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program.

Ennek köszönhetően a korábban szinte nullára futott gépek helyén megjelentek az újabb, gazdaságosabban üzemeltethető eszközök. „A régi traktorok hektáronként megettek 25 liter üzemanyagot, s mellé egy liter motorolajat”- jegyezte meg Kovács Árpád, ez is a versenyhátrány oka.

Bábolnáról információkkal felszerelkezve térnek haza. A kisebb takarmánykeverők éppen megfelelnének a helyi viszonyoknak. A minőségi takarmány a gazdaságos állattenyésztés kiindulópontja. Nincsenek szárítók, gabonatárolók, s ebben igyekeznek segíteni. Nagy szükség lenne léüzemek létrehozására, csak az Ungvári Régióban 200 hektár körüli az a gyümölcsfelület, aminek a termése a frisspiac mellett feldolgozva kerülhetne a fogyasztók asztalára. Sok az új telepítés, ami további gondot fog okozni.

A gazda télen úgy kezdi meg a metszést, hogy nem tudja mi lesz a termésével.

„Még az is jó, ha nyomott áron, de el tudja adni”- sokszor a rossz tárolás, vagy a tároló hiánya miatt miatt megromlik, s a komposzton végzi. Az állattenyésztés hasonló gondokkal küzd, nincsenek vágóhidak, nincsen feldolgozás.

Most indul be – bár még gyerekcipőben jár – a szövetkezés, ahol elsősorban a feldolgozás és a termékek értékesítése a cél. Azonos vetőmag, azonos technológia adja az egységes árut, aminek könnyebb piacot találni. Így jött létre a KTÉSz – Kárpátaljai Termelési és Értékesítési Szövetkezet – Beregszász központtal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldítő vetőmagvak kivitelre

Szolid termelési költség, megsüvegelésre méltó árbevétel – röviden így jellemezhetnénk a Multi Mag Debrecen Kft. által exportcélra termeltetett aprómagvakat. Ebben az évben összesen 3200 hektárt integrált a cég, nem kevesebb, mint 126 termelővel voltak szerződéses kapcsolatban.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

1500 szőlő- és gyümölcsoltványt foglalt le a Nébih

1551 db igazolatlan származású szőlő- és gyümölcsoltványt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a 2020. október 11-én és 18-án tartott országos szaporítóanyagellenőrzési akció során. A hatósági zár alá vont oltványok – összesen 12 szőlőfajta (558 db) és 10 gyümölcsfaj (993 db) – együttes piaci értéke meghaladja az egymillió forintot.