Back to top

Legendás borok Kárpátaljáról

Beregszásztól alig 16 kilométerre találjuk Benét, ahonnan Varga István is érkezett az OMÉK-ra. A kertészmérnök elmondta, Kárpátalján két borvidék alakult ki az évszázadok során. A Szerednyei kicsit északabbi fekvésű. A régi írások alapján az itt termett borokból 2-3 liter elfogyasztása után sem álmosodott el az ember, míg aki egy palackkal többet ivott a beregvidékiből, felmondta a szolgálatot.

A két borvidékre eredetileg fehérborok voltak jellemzőek, csak a XX. század elején jelentek meg a kékszőlők.

Vraga István és a Néró
Vraga István és a Néró
Fotó: viniczai

Beregszász környéki Borvidék – régen Alsóbereg-Ugocsai Borvidék - dicső múltat tudhat magáénak. A XIX. században a vidéket „Kistokaj” néven is illették, jobb volt az aszútermés Beregszász környékén, mint Hegyalján, mivel mindig jókor jött az eső, amit száraz ősz követett. Tokaji gazdák vásárolták fel a beregszászi termést. Ez volt a borvidék első aranykora, amely tartott a századfordulóig, a filoxéravész elterjedéséig.

Czeiner Nándor szőlész szakember kitalálta a róla elnevezett zöldoltást, aminek köszönhetően gyorsan regenerálódott a borvidék. Innen datálódik a második aranykor.

„Sajnos az első világháborút követően Csehszlovákiához csatolták Kárpátalját, s a szőlőtermesztés háttérbe szorult”- magyarázta a fiatal szakember, hogy inkább a csemegeszőlő telepítést támogatták. A második világháborút követően – amikor a Szovjetúnió részeként jegyezték Kárpátalját – elvették a gazdáktól a területeket, létrehozták a nagyüzemeket. A meredekekről – ahol a minőségi szőlő termett – lehozták a síkvidékre, ahol csak a direkttermő Izabella és társai tudtak megtelepedni. Ezekből alkohollal erősített édes borokat készítettek, az ukrán fogyasztók ezen nőttek fel.

„Óriási hátránnyal indultunk a minőségi bortermelés terén” - kanyarodott vissza napjainkba a szakember, egy generáció kiesett, s a következő sem tudott megélhetés szerűen foglalkozni vele. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben hatalmas fejlődésnek lehettünk tanúi. Ez köszönhető annak is, hogy

kiváló termálvizek találhatók Kárpátalján, s azok a borászok, akik a turizmusba be tudtak kapcsolódni, biztos piacra leltek, s az értékesítésből jut a fejlesztésre is.

Ehhez nagy segítséget nyújtott Magyarország az Egán Ede gazdaságfejlesztési támogatással. Van aki tartályt, Varga István prést vásárolt a gazdaságába.

Itt a területek elaprózódtak, ezért is tűzték ki célul, a gazdák földhöz juttatását, ezzel is biztosítva az alapanyagot. Átlagosan két hektáros birtokokon dolgoznak, de a legnagyobb is alig hét hektáros.

Beregordó, Beregszász, Kígyós, Muzsaly, Bene egybefüggő szőlőterület volt több mint száz éve, 1859-ben 50 kilométer hosszan futott a déli hegyoldalakon, 300-400 méteres tengerszint feletti magasságban. Ennél valamivel kisebb volt a Szerednyei Borvidék, s nem csak északabbra fekszik, de lankásabb dombok, fennsíkok jellemzik a termőhelyet.

A XX. század elején Hárslevelű, Bakator, Fehér Bakator, Furmint, Királyleányka díszlett a két borvidéken. Ma állami támogatás nincsen a szőlőtelepítésre, mindenki azt ültet, amit akar.

Mivel sok ország fennhatósága alatt állt Kárpátalja, így sok hatás érte az ágazatot is. A csehek alatt Chasselas-t ültettek, majd jöttek a direkttermők, az Izabella, a Noah, a Delavári, ezt követték ukrán- illetve a világfajták. Napjainkban a bőség zavarával küzdenek.

Ma két nagyobb gazdaság határozza meg a borvidéket, amelyek 250 illetve 160 hektáron dolgoznak, a kistermelők pedig összességében alig érik el a 70 hektárt. Mindez csak töredéke a dicső 4000 hektárnak. Emiatt magasak a szőlő felvásárlási árak.

A megújulás egyik gátjaként az ukrán törvényeket említette a szakember, amiben nehezen tud a borágazat fejlődni. Itt nincsen állami támogatás a telepítésre, sok helyen földmoratórium van életben, így nem jutnak a gazdák területekhez.

Bene megújulásra vár
Bene megújulásra vár

„Ma a borvidék mindenre, fehér és kékszőlők termesztésére alkalmas, csak a fajtákat kellene jól megválasztani”

- mutatott rá Varga István, hogy rövidebb tenyészidejű kék fajták biztosan beérnek, a fehérek mindig hozzák a formájukat. A fogyasztók az alkohollal erősített édesborokon szocializálódtak, késői szüretből ezeket az igényeket is ki lehet elégíteni. A Traminit tőkén hagyják 23-25 mustfokig, amiből félédes bort készítenek, emellett lágyabb, de száraz borokkal is meg lehet nyerni a közönséget.

A két hektárnyi saját területe mellett Varga István másfél hektár termését vásárolja fel. Kizárólag palackozott borokat értékesítenek, amelyben kiemelt a turizmus szerepe. Borkóstolókat tartanak, amelyek után szívesen rendelnek a résztvevők. Terveik szerint boraikkal szeretnének Magyarországon is megjelenni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Apró halak lakathatják jól az éhező népeket

A kutatók szerint az olyan apró halfajok, mint a hering, a szardínia és a szardella, a legolcsóbb tápláló tengeri élelmiszer számos alacsony és közepes jövedelmű országban, és gyakran nagy mennyiségben fogják ki őket a szegényebb, alultápláltsággal küzdő nemzetek vizeiben.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Levesbetét száraztésztákkal is lehet pályázni a kiváló minősítésért

Újabb termékkör, a 8 tojásos levesbetét száraztészták gyártói és forgalmazói számára nyílt meg a lehetőség, hogy elnyerjék a KMÉ védjegy arany fokozatát. A Nébih által koordinált Termékmustra alapján 13 termék esetében igényelhetik a legjobbaknak járó elismerést.

Az ünnepek előtt nagyobb forgalom várható a borpiacon is

Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja legjelentősebb bortermelője.