Back to top

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

A hosszú távú együttműködés többek között lehetőséget kínál arra is, hogy a kutatók a klímaváltozás olyan hatásait vizsgálhassák, amelyre másként nem lenne mód. A vizsgálatok többsége tavasszal és nyáron, vagyis a madarak szaporodási időszakában folyik, de célzott vizsgálatokat ősszel és télen is végeznek a rezidens fajokkal, mint amilyen az egyébként gyakori fészkelőnek tekinthető széncinege.

Ősszel a széncinegéket a szakemberek a kihelyezett etetőknél fogják meg hálók segítségével. A cinegék tollazati színeit három testtájon (fényes fekete fejtető, tompa fekete hassáv és élénksárga hasoldal) egy precíziós mérésekre alkalmas, hordozható spektrométerrel megmérik.

A nagy értékű és pontosságú műszer használata azért is különösen fontos, mert ezzel a közeli ultraibolya színtartományt is mérni lehet, amelyet az ember nem képes látni, ám a cinegék érzékelik.

A globális felmelegedés hatására a kísérleti területen az augusztusi időjárás szisztematikusan változik az évek között. Hosszú távú adatok elemzésével a kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Ha száraz és meleg az augusztus, vagyis amikor a széncinegék többsége a területen levedli régi testtollait, és újakat növeszt, a sárga has újonnan növesztett tollai sötétebb és teltebb színűek lesznek, mint egy nedvesebb és hűvösebb augusztust követően.

A tollban található sárga színanyagot a táplálékból nyerik a széncinegék, és feltételezhetően az időjárási viszonyok befolyásolják a táplálék elérhetőségét az erdőben. A színezetbeli változások fokozatosak és kisléptékűek, ezért az emberi szem számára alig-alig észrevehetőek. A madaraknak azonban fontos lehet, hiszen színlátásuk sokkal kifinomultabb az emberénél, és a sárga szín nagy szerepet játszik a széncinegék párválasztásában.

(A közlemény alapját képező tanulmány 2019 júliusában az alábbi címen jelent meg az Ibis szakfolyóiratban: Yellow plumage colour of Great Tits Parus major correlates with changing temperature and precipitation - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/ibi.12761.)

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Magashegyi szakoktatás

A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.

Közösen fejlesztették a keskeny nyomközű két kisvasutat

A Kisvasutak mint attrakciók és a kapuk a természetre (RailGate) elnevezésű magyar-szlovák projektet két szomszédos keskeny nyomközű vasút, a Kassai Gyermekvasút és az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztése érdekében indították.