Back to top

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

A hosszú távú együttműködés többek között lehetőséget kínál arra is, hogy a kutatók a klímaváltozás olyan hatásait vizsgálhassák, amelyre másként nem lenne mód. A vizsgálatok többsége tavasszal és nyáron, vagyis a madarak szaporodási időszakában folyik, de célzott vizsgálatokat ősszel és télen is végeznek a rezidens fajokkal, mint amilyen az egyébként gyakori fészkelőnek tekinthető széncinege.

Ősszel a széncinegéket a szakemberek a kihelyezett etetőknél fogják meg hálók segítségével. A cinegék tollazati színeit három testtájon (fényes fekete fejtető, tompa fekete hassáv és élénksárga hasoldal) egy precíziós mérésekre alkalmas, hordozható spektrométerrel megmérik.

A nagy értékű és pontosságú műszer használata azért is különösen fontos, mert ezzel a közeli ultraibolya színtartományt is mérni lehet, amelyet az ember nem képes látni, ám a cinegék érzékelik.

A globális felmelegedés hatására a kísérleti területen az augusztusi időjárás szisztematikusan változik az évek között. Hosszú távú adatok elemzésével a kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Ha száraz és meleg az augusztus, vagyis amikor a széncinegék többsége a területen levedli régi testtollait, és újakat növeszt, a sárga has újonnan növesztett tollai sötétebb és teltebb színűek lesznek, mint egy nedvesebb és hűvösebb augusztust követően.

A tollban található sárga színanyagot a táplálékból nyerik a széncinegék, és feltételezhetően az időjárási viszonyok befolyásolják a táplálék elérhetőségét az erdőben. A színezetbeli változások fokozatosak és kisléptékűek, ezért az emberi szem számára alig-alig észrevehetőek. A madaraknak azonban fontos lehet, hiszen színlátásuk sokkal kifinomultabb az emberénél, és a sárga szín nagy szerepet játszik a széncinegék párválasztásában.

(A közlemény alapját képező tanulmány 2019 júliusában az alábbi címen jelent meg az Ibis szakfolyóiratban: Yellow plumage colour of Great Tits Parus major correlates with changing temperature and precipitation - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/ibi.12761.)

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők 15. rész - A császárfa

A 2019. márciusában indított, a méhészeti szempontból fontos fásszárú méhlegelő-növényeket bemutató cikksorozatom utolsó részéhez érkeztem. Bár a császárfa idegenhonos fafaj - kellően bizonyított vizsgálati eredmények hiányában - mégsem tekinthető hazánkban egyértelműen klasszikus hordásnövénynek, ezért nem a szokásos címet (Idegenhonos fás hordásnövények) adtam a sorozat befejező részének.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el Pécsen - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata csütörtökön az MTI-vel.

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.