0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 4.

Úgy szeretlek, majd megeszlek! – ehető növények a díszkertben

Amikor a családi házakhoz kertet tervezünk, szinte kivétel nélkül felmerül, hogy jó lenne egy kevés haszonnövény is.

Szerző: Ott Bernadett

Vagy azért, mert gyerekkori emlékeket hív elő, vagy azért, mert a kerttulajdonosok szeretnék a saját kézzel leszedett paradicsom élményét átadni egy nyári délután a karéj vajas kenyér mellé.

Igen ám, de hát ott a szépen kigondolt díszkert, hol találunk helyet a zöldségeknek? Ilyenkor jön a kérés, hogy dugjunk el valahol egy-két magaságyást, pedig a válasz egyszerű. Bárhol.

Ha megnézzük ezeket a finomságokat ontó növényeket egy kicsit jobban, rá kell jöjjünk, hogy ugyanolyan mutatósak tudnak lenni, mint a szépségükért ültetett társaik.

Egyszerűen a sokéves kertkialakítási hagyományaink miatt nem keverjük az ehetőt a dísszel. Ennek oka leginkább a vegyszeres növényvédelem elterjedésében keresendő. Pedig a paradicsom fényes, pirosló bogyói, az érés során változó színű paprikák, az illatos fűszernövények, de akár a levélzöldségek is kiegészítik az évelőágyások virágtengerét. Ha emellett figyelembe vesszük az ökológiai gazdálkodásban már jól bevált társítási javaslatokat, akkor még a növényvédelemmel sem lesz sok tennivalónk.

Vegyes kultúra, a növényi kölcsönhatások kihasználása
Forrás: MMG archív

Kimondottan szeretik egymás társaságát a büdöske–körömvirág–paradicsom, a zsálya–menta –káposzta és a rózsa–snidling–fokhagyma hármasok, valamint a levendula–bab és a bazsalikom–paprika párosok. Nyugodtan tegyünk belőlük elszórtan az évelőágyásokba!

A gyümölcsfák is ragyogóan beilleszthetők a díszkertekbe. Kellemesen előnyére változtatják a mikroklímát, a madarak pedig fészekrakó helyet nyernek. A tavaszi virágdömpingjük igen látványos, ahogy az árnyékadó képességük is.

Az őszi lombszínükről nem is beszélve. Sokszor halljuk, hogy „nekem olyan kicsi a kertem, hogy oda biztosan nem fér be gyümölcsfa”. Ez igazán nem lehet akadály. Az almatermésűek a legváltozatosabb kordon (ún. spalír) formára nevelhetők. Azok számára, akik nem boldogulnak a metszőollóval, rendelkezésre állnak az oszlopos növekedésű típusok. Sőt, már törpe növekedésű is létezik, akár színes lombozattal. Egy bordó levelű, törpe őszibarack a terasz mellett olyan látványt nyújt, mint bármelyik díszfa, de róla még egy tálnyi nyári finomság is leszedhető.

Fotó: Bokréta Garden
Fotó: Bokréta Garden

Ugye nem csak én érzem most az illatát és ízét?! Bátran vegyítsük hát a dísznövényeket a haszonnövényekkel! A végeredmény a fontos: a változatos, minden évszakban díszítő egészséges növényállomány, ami a látványon túl hasznos is.

Teremtsük meg az utánunk jövő generációknak is a lehetőséget, hogy engedhessenek a hívogatóan piros, de még szörnyen savanyú ribiszkék csábításának, hogy aztán évtizedekkel később is érezzék az ízét, ha rá gondolnak. És itt van még a kettős felhasználású virágok területe is. Mire gondolok?

A levendula dísznövény? Mindenképpen. Kivéve, amikor a levendulaszörpöt iszogatjuk. És a sarkantyúka? De finom is a friss salátán! Nálunk még a rózsa sincs biztonságban, mert a lányom a méhekkel versengve legeli. Igaz, megállapodtak: a méheké a nektár, az övé a szirom.

Ugye, nem is olyan egyértelmű a határ a dísz- és a haszonfunkció között. Akinek pedig tényleg csak egy talpalatnyi terület jutott, akár egy balkonon, bátran ültessen zöldségeket és fűszereket. Garantálom, hogy ugyanolyan szépnek fogja látni mindenki, mint bármelyik virággal díszítő egynyári-összeültetést. Saját paradicsomot és bazsalikomot vacsorázni egy forró nyári estén – nos, ezt bármikor becserélem az összes petúniára.


Így is felhasználható a levendula

A levendula az egyik legsokoldalúbb gyógy-, fűszer- és dísznövény. Enyhe idegnyugtató hatású, fájdalomcsillapító, görcsoldó, segíti az emésztést, csökkenti az alvászavarokat. Népszerűsége ma is töretlen, használjuk bátran!

Levendulás baracklekvár (Fotó: Fontos Éva)

Illóolaj-tartalma akkor a legmagasabb, amikor az első virágok kinyíltak a virágzat alján. Ha később szüretelünk, akkor szárítás után a virágok le fognak potyogni. Legjobb a reggeli órákban, napos időben szedni, miután a harmat felszáradt. A virágszárat a fás rész felett 2-3 ujjnyival vágjuk le. Ha a legtöbb virág már kinyílt, akkor szárítás után ételbe, italba vagy illatos tasakba használhatjuk fel.

Levendulaszirup. 180 ml vízben keverjünk el 2 evőkanál levendulavirágot (száráról leszedve) és 150 g kristálycukrot, forraljuk fel a hozzávalókat egy lábasban, majd alacsony lángon főzzük 15 percig. Hagyjuk kicsit hűlni, végül szűrjük le és töltsük üvegbe.

Levendulás baracklekvár. A kész szirupot sokféleképpen felhasználhatjuk: ehetjük vaníliafagylalttal, tehetjük limonádéba, süteményekbe, és a kajszilekvár is egészen különleges lesz tőle. Ízlés dolga, hogy ki mennyire szereti levendulásan, de alapvetően óvatosan adagoljuk, kicsivel kezdjünk és kóstoljunk, csak halványan kell érződnie.

Levendulás tea. A megszárított virágokat elkészíthetjük önmagukban is, migrén ellen, 1 liter vízhez 20 g szárított virágot használjunk. Tehetjük ízesítésként mentateához (a légutaknak hasznos), vagy zöld teához (élénkítő reggeli koffeines tea). Forrázzuk le és áztassuk 5-10 percig lefedve, hogy az illóolaj ne távozzon.

Ott Bernadett

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: