Back to top

A tojástermelés kihívásai

Tévhitek helyett a tudatos, fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő tojásvásárlásra ösztönöz a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) – hangzott el az október 11-én megtartott Tojás Világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson.

A magyar tojástermelők tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat annak érdekében, hogy a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve újragondolják azt a vállalásukat, hogy 2025-től nem árulnak EU-konform ketreces tojást - mondta Szép Imre, a Tojásszövetség nemrég megválasztott új elnöke.

Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma,

például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb takarmánytermő területet igényli - magyarázta Horn Péter akadémikus, agrármérnök.

Még 2012-ben, a magyar tojástermelők jelentős hányada a korábbi hagyományos ketreces tartásról áttért a megnövelt alapterületű, módosított (berendezett) EU-konform ketrecek használatára, és az új rendszert állatvédők bevonásával alakították ki. Magyarországon a hagyományos ketrecről az EU-konform ketrecre való áttérés 14-16 milliárd forintba került, uniós szinten pedig 2100-2300 millió euróba - tette hozzá Pákozd Gergely tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke. Minden gazdálkodónak az az érdeke, hogy az állatai jól érezzék magukat, és így a lehető leghosszabb ideig legyenek a termelésben – szögezte le.

Nagy gondot jelent az elavult technológia, a hiányosságok számtalan paramétere jelentkezik ma a tojástermelésben. Kifejezetten gyenge lábakon áll az istállók átlagéletkora, ami eléri a 20-25 évet, a többségük 20 éves technológiával dolgozik, ami nyilvánvalóan rontja a versenyképességet – tájékoztatott Szőllőssi László, a Debreceni Egyetem docense. Az automatizáció már megjelent, bár nem a legkorszerűbb szinten, de a digitalizáció alig van jelen. Szinte alig akad olyan épület, ahol egy gombnyomásra változtatni lehessen a termelés fontos paraméterein, mert a gazda a naprakész információkból jól látja, hol kell változtatnia.

A kisebb üzemek eladósodottsági szintje magas, ami azt vetíti előre, hogy nehezebb piaci környezetben akár tömegével mehetnek csődbe ezek az üzemek. Igaz 2014 óta az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a tojástermelés jövedelmezősége folyamatosan nő, de itt is érdemes figyelembe venni, hogy ez egy átlagos értelemben vett jövedelmezőségi szint növekedés, az egyes üzemek között óriási különbségek vannak az önköltségi szint tekintetében, éppen a technológiai és egyéb különbségek miatt.

Magyarországon az AKI üzemi kísérletei alapján 18 és 28 forint között van egy tojás átlagos önköltsége, ez önmagában is egy nagyon jelenetős különbség, de ez is egy átlagos intervallum, tehát vélhetően még ennél is nagyobbak az eltérések. Ez azt jelenti, hogy most is vannak olyan üzemek, amelyek nem versenyképesek, és vannak olyanok is amelyek nagyon korszerű technológiával dolgoznak.

A fogyasztók nem hűségesek. Mi a fontos a vásárlónak? Mit néznek a magyar és mit a nyugat európai fogyasztók a tojásnál? Nálunk az elsődleges a tojás nagysága, színe tisztasága és az ára. Nyugat-Európában nagyon erős az állatjólléti, állatvédelmi szempontrendszer mérlegelése a vásárlás során a fogyasztóknál. Tudatosan nézik azt, hogy honnan származik a tojás. Előnyben részesítik a szabadtartásos, vagy legalább a mélyalmos tartástechnológiát. Magyarországon ezzel szemben ennek nincsen igazán jelentősége. Viszont komoly kockázati tényezőt jelent hosszabb távon,mert a felmérések azt bizonyítják, hogy a magyar fogyasztó is - a nyugat-európaihoz hasonlóan - elutasítja a ketreces tartást, ha tud róla, ha felhívják erre a figyelmét. Ez az elutasítottság a 90 százalékot is eléri. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a média hatása tovább erősödik - a média kifejezetten ketrecellenes -, akkor a tudatos vásárlási szempontok között nálunk is megjelenhet a tartástechnológiák vizsgálat. Ez pedig nagy hátrány lesz majd, mert Magyarországon a férőhelyeket vizsgálva, a tyúkállomány több mint 80 százaléka ketrecben van. Nyugat-Európában vannak olyan országok, mint például Svédország, Hollandia, Németország, ahol ez pont fordítva van. Az állományok több mint 80 százaléka mélyalmon vagy szabadtartásban termel. Ez azt jelenti, hogy ha Nyugat-Európában a ketrec elutasítása tovább növekszik, és a ketreces előállítású tojások értékesítése az ottani piacon ellehetetlenedik, ezek az országok nagy valószínűséggel olyan uniós országokba zúdítják majd a ketreces tartással előállított tojásokat, ahol létezik ez a technológia, nem túl erős az elutasítottsága, ezt nem figyelik a fogyasztók. Vagyis a svéd, a holland ketreces tojás rázúdul például a magyar fogyasztókra. Ami azért okozhat óriási gondot, mert miközben Magyarországon még mindig olcsóbb a munkaerő és néhány input ár is minden bizonnyal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, a hazai termelés versenyképessége az önköltségi szempontból lényegese rosszabb az ottaninál.

A

Magyarországon termet tojásnak, átlagosan több mint 20 százalékkal magasabb az önköltsége ketreces tartás esetén, a mély almos tartásnál ez már 57 százalék a nyugat-európaihoz. Ez egyértelműen mutatja az elavult technológiát, a szétaprózódott termelési szerkezetet, és itt már tetten érhető az elmúlt három évtized gazdaságirányítási, támogatási rendszerének a végiggondolatlansága, ezernyi hibája. Gondolok itt például a kapacitás-kihasználtságra.

A csomagoló, válogató gépsorok kihasználtsága nálunk alig harminc százalékos, a takarmánykeverők esetében ez még ennél is alacsonyabb.

Vagyis aki tudott, támogatással beszerzett valamilyen gépsort, keverőt, amik naponta néhány órát mennek és utána állnak.

Ez hihetetlen nagy amortizásciós költséget, és teljesen felesleges beruházást jelent, ez állandóan nyomja az önköltséget. Nagy valószínűséggel ez is megjelenik abban az eladósodottságban, ami főként a kistermelőknél okoz gondot. Hiszen fajlagosan náluk jelentkezik nagyon nagy és nagyon elhúzódó költségként egy-egy ilyen beruházás, nem a nagytermelőknél.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

Tovább erősíti a tudatos vásárlói magatartást az Agrárminisztérium

A sertéshúsok esetében bevezetett jelölési előírás pozitív tapasztalatai alapján újabb termékkörökre terjesztette ki a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium - közölte Nagy István tárcavezető.

Még több termék eredetét lesz kötelező feltüntetni

Július 15-étől a nem előrecsomagolt gyümölcsöknél és zöldségeknél kötelező lesz feltüntetni a boltokban, hogy milyen országból származnak – június 26-i Magyar Közlönyben megjelent agrárminiszteri rendelet szerint.

Békés megye nagy részén megszűntek a madárinfluenza miatti megfigyelési körzetek

A hatékony és határozott hatósági intézkedéseknek is köszönhetően május 15-e óta nem volt újabb madárinfluenza kitörés Békés megyében. A kedvező járványügyi eredmények alapján június 24-én Békés megye nagy részén a Nébih elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását, így újra zavartalanul folyhatnak a belföldi és az unióba irányuló szállítások.

Tojásszövetség: A biztonságos hazai élelmiszertermelés a koronavírus járvány után még fontosabb

Tojásszövetség arra kéri az élelmiszer-áruházláncokat, hogy ne szorítsák ki a magyar termelést több mint 80 százalékban meghatározó EU-konform ketreces tojást a boltok polcairól, és gondoljanak minden vásárlói rétegre. Ebben a Szövetség partnerre talált az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco hazai élelmiszerláncokban.

Tojásbevonattal tartósítanák a friss zöldség-gyümölcsöt

Az ehető bevonatok és vegyi adalékanyagok fontos szerepet kaphatnak az élelmiszerhiány genetikai módosítások nélkül való csökkentésében. A Rice University kutatói szerint a kidobásra ítélt tojások felhasználhatóak volnának gyümölcs- és zöldségvédő bevonatok olcsó alapanyagaként.