Back to top

A tojástermelés kihívásai

Tévhitek helyett a tudatos, fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő tojásvásárlásra ösztönöz a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) – hangzott el az október 11-én megtartott Tojás Világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson.

A magyar tojástermelők tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat annak érdekében, hogy a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve újragondolják azt a vállalásukat, hogy 2025-től nem árulnak EU-konform ketreces tojást - mondta Szép Imre, a Tojásszövetség nemrég megválasztott új elnöke.

Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma,

például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb takarmánytermő területet igényli - magyarázta Horn Péter akadémikus, agrármérnök.

Még 2012-ben, a magyar tojástermelők jelentős hányada a korábbi hagyományos ketreces tartásról áttért a megnövelt alapterületű, módosított (berendezett) EU-konform ketrecek használatára, és az új rendszert állatvédők bevonásával alakították ki. Magyarországon a hagyományos ketrecről az EU-konform ketrecre való áttérés 14-16 milliárd forintba került, uniós szinten pedig 2100-2300 millió euróba - tette hozzá Pákozd Gergely tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke. Minden gazdálkodónak az az érdeke, hogy az állatai jól érezzék magukat, és így a lehető leghosszabb ideig legyenek a termelésben – szögezte le.

Nagy gondot jelent az elavult technológia, a hiányosságok számtalan paramétere jelentkezik ma a tojástermelésben. Kifejezetten gyenge lábakon áll az istállók átlagéletkora, ami eléri a 20-25 évet, a többségük 20 éves technológiával dolgozik, ami nyilvánvalóan rontja a versenyképességet – tájékoztatott Szőllőssi László, a Debreceni Egyetem docense. Az automatizáció már megjelent, bár nem a legkorszerűbb szinten, de a digitalizáció alig van jelen. Szinte alig akad olyan épület, ahol egy gombnyomásra változtatni lehessen a termelés fontos paraméterein, mert a gazda a naprakész információkból jól látja, hol kell változtatnia.

A kisebb üzemek eladósodottsági szintje magas, ami azt vetíti előre, hogy nehezebb piaci környezetben akár tömegével mehetnek csődbe ezek az üzemek. Igaz 2014 óta az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a tojástermelés jövedelmezősége folyamatosan nő, de itt is érdemes figyelembe venni, hogy ez egy átlagos értelemben vett jövedelmezőségi szint növekedés, az egyes üzemek között óriási különbségek vannak az önköltségi szint tekintetében, éppen a technológiai és egyéb különbségek miatt.

Magyarországon az AKI üzemi kísérletei alapján 18 és 28 forint között van egy tojás átlagos önköltsége, ez önmagában is egy nagyon jelenetős különbség, de ez is egy átlagos intervallum, tehát vélhetően még ennél is nagyobbak az eltérések. Ez azt jelenti, hogy most is vannak olyan üzemek, amelyek nem versenyképesek, és vannak olyanok is amelyek nagyon korszerű technológiával dolgoznak.

A fogyasztók nem hűségesek. Mi a fontos a vásárlónak? Mit néznek a magyar és mit a nyugat európai fogyasztók a tojásnál? Nálunk az elsődleges a tojás nagysága, színe tisztasága és az ára. Nyugat-Európában nagyon erős az állatjólléti, állatvédelmi szempontrendszer mérlegelése a vásárlás során a fogyasztóknál. Tudatosan nézik azt, hogy honnan származik a tojás. Előnyben részesítik a szabadtartásos, vagy legalább a mélyalmos tartástechnológiát. Magyarországon ezzel szemben ennek nincsen igazán jelentősége. Viszont komoly kockázati tényezőt jelent hosszabb távon,mert a felmérések azt bizonyítják, hogy a magyar fogyasztó is - a nyugat-európaihoz hasonlóan - elutasítja a ketreces tartást, ha tud róla, ha felhívják erre a figyelmét. Ez az elutasítottság a 90 százalékot is eléri. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a média hatása tovább erősödik - a média kifejezetten ketrecellenes -, akkor a tudatos vásárlási szempontok között nálunk is megjelenhet a tartástechnológiák vizsgálat. Ez pedig nagy hátrány lesz majd, mert Magyarországon a férőhelyeket vizsgálva, a tyúkállomány több mint 80 százaléka ketrecben van. Nyugat-Európában vannak olyan országok, mint például Svédország, Hollandia, Németország, ahol ez pont fordítva van. Az állományok több mint 80 százaléka mélyalmon vagy szabadtartásban termel. Ez azt jelenti, hogy ha Nyugat-Európában a ketrec elutasítása tovább növekszik, és a ketreces előállítású tojások értékesítése az ottani piacon ellehetetlenedik, ezek az országok nagy valószínűséggel olyan uniós országokba zúdítják majd a ketreces tartással előállított tojásokat, ahol létezik ez a technológia, nem túl erős az elutasítottsága, ezt nem figyelik a fogyasztók. Vagyis a svéd, a holland ketreces tojás rázúdul például a magyar fogyasztókra. Ami azért okozhat óriási gondot, mert miközben Magyarországon még mindig olcsóbb a munkaerő és néhány input ár is minden bizonnyal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, a hazai termelés versenyképessége az önköltségi szempontból lényegese rosszabb az ottaninál.

A

Magyarországon termet tojásnak, átlagosan több mint 20 százalékkal magasabb az önköltsége ketreces tartás esetén, a mély almos tartásnál ez már 57 százalék a nyugat-európaihoz. Ez egyértelműen mutatja az elavult technológiát, a szétaprózódott termelési szerkezetet, és itt már tetten érhető az elmúlt három évtized gazdaságirányítási, támogatási rendszerének a végiggondolatlansága, ezernyi hibája. Gondolok itt például a kapacitás-kihasználtságra.

A csomagoló, válogató gépsorok kihasználtsága nálunk alig harminc százalékos, a takarmánykeverők esetében ez még ennél is alacsonyabb.

Vagyis aki tudott, támogatással beszerzett valamilyen gépsort, keverőt, amik naponta néhány órát mennek és utána állnak.

Ez hihetetlen nagy amortizásciós költséget, és teljesen felesleges beruházást jelent, ez állandóan nyomja az önköltséget. Nagy valószínűséggel ez is megjelenik abban az eladósodottságban, ami főként a kistermelőknél okoz gondot. Hiszen fajlagosan náluk jelentkezik nagyon nagy és nagyon elhúzódó költségként egy-egy ilyen beruházás, nem a nagytermelőknél.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nemzeti kisállat-kiállítást tartanak Hungexpo-n!

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) szervezésében Nemzeti Galamb-, Baromfi-, Nyúl- és Díszmadár Kiállítást rendeznek a Hungexpo D pavilonjában. A november 29-től december 1-jéig tartó kiállításon ünnepélyes nyitóbeszédet mond Nagy István agrárminiszter.

A tojás ára elmozdult a holtpontról

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. január-szeptember hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 5,8 százalékkal nőtt. A növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 5,9 százalékkal, míg az élő állatoké és az állati termékeké pedig 5,6 százalékkal emelkedett ez idő alatt.

A baromfi- és húsmarha-támogatások javítják az agrárium teljesítményét

A baromfi ágazat és a húsmarha támogatási keretösszegének emelése amellett, hogy a gazdálkodók számára plusz forintokat jelent, jó befektetés is, hiszen javítja az agrárium teljesítményét és exportteljesítményét - mondta Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornának.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Újjáéled a libakultusz a lengyeleknél

A liba jelenleg nem gyakori látvány a lengyel gazdaságokban, de azok akik tenyésztik, azt állítják, hogy érdemes foglalkozni vele.

Hamarosan eltűnik a libamáj New Yorkból

A felkapott New York-i éttermek étlapjairól 2022-től már nem választhatnak a vendégek libamájból készült ételeket. A luxus élelmiszer forgalmazását a városi tanács betiltotta.

A japán viador - Harcos a felkelő nap országából

A japán viadorra Nyugat-Európában ráragadt shamo név nem helyes. Japánul a shamo szó harcost jelent, és egy egész csoport viadorfajta gyűjtőneve, nem csupán egyetlen fajtáé. Az általunk ismert japán viador a Japánban „ó-shamo” néven ismert fajtával egyezik meg, nálunk ezt nevezik egyszerűen shamonak.

Összefogást sürgetnek a víziszárnyas-ágazatban

Az elmúlt 5 évben eredményes volt Magyarországon a víziszárnyas-ágazat, a liba és a kacsa egyaránt. De ha alaposabban érdeklődünk a dolgok háttere iránt, akkor nem annyira szép a helyzet. Márton-nap alkalmából a részletekről Szabó Miklósnál, a Magyar Lúdszövetség elnökénél érdeklődtünk, aki annak a Tranzit cégcsoportnak az alapítója, amely meghatározó jelentőségű a magyar víziszárnyas-ágazatban.