Back to top

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

Összegereblyézni a lehullott leveleket nem kötelező, sőt! A környezetvédők szerint jobb, ha hagyjuk őket a talajon, ezáltal jobban óvjuk a Földet, és kevesebb szemetet termelünk.

Ha mégis úgy éreznénk, túl sok levélhalom gyűlt fel, menjünk át rajta mulcsozó fűnyíróval, azaz aprítsuk fel, hetente egyszer – javasolják a gyepgazdálkodás tudományával foglalkozó szakemberek.

Íme három ok, miért ne gereblyézzük össze a leveleket:

A talaj fontos tápanyaga

Nem kell hatalmas összegeket kiadni növényvédő és tápláló szerekre, hogy a kertünk egészséges maradjon.

„A levelek elfedik a gyökérrendszert, megőrzik a talaj nedvességtartalmát, elnyomják a gyomokat. Lassan bomlanak le, és fontos tápanyagokat juttatnak a talajba. Ez egy tökéletes rendszer, semmi sem vész el a természetben.”

- mondta David Mizejewski, az amerikai országos vadvédelmi szövetség (National Wildlife Federation) természettudósa.

Kevesebb műtrágyát kell alkalmazni, ha hagyjuk lebomlani a leveleket a talajon. Kevesebb trágya lefolyással pedig csökkenthető az egyre riasztóbb méreteket öltő algavirágzás. Az algavirágzás egyik kiváltója a vízfolyásokba került felesleges trágya; ez elpusztíthatja a vadon élő állatokat, de káros lehet az ember egészségére is.

Kevesebb hulladékot termelünk

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint a kerti hulladék mennyisége, mely tartalmazza a lehullott leveleket is, 34.7 millió tonna volt 2015-ben. Ez az összes hulladékmennyiség 13 százalékának felel meg. Ennek nagy részét – 21.3 millió tonnát – állami program keretén belül mulcsolták vagy komposztálták; 10,8 millió tonnát pedig elvittek a hulladéklerakó helyekre, ez az össz hulladék 8 százalékát teszi ki.

„A legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy a levél hulladékot bezsákoljuk, és a szemétlerakó helyre küldjük.”

- mondta David Mizejewski, természettudós.

Amellett, hogy sok helyet foglalnak, metán is képződhet a lebomlásuk alatt, ha más szerves hulladékkal keverednek. Ez az erős üvegházhatású gáz hozzájárul az klímaváltozáshoz.

A környezetnek szüksége van rá

A természettudós szerint a pillangók és a madarak is függenek a levél alomtól.

„A téli hónapokban sok lepke és molylepke található a levél hulladékban báb vagy hernyó formában. A gereblyézéssel pillangók teljes populációját semmisíthetjük meg.”

- figyelmeztetett Mizejewski.

A levél alomban megbúvó rovarok elpusztításával kevesebb élelem marad a madaraknak, akik így nem tudják táplálni fiókáikat. Különösen fontos erre figyelni, hisz 1970 óta mintegy hárommilliárd madár tűnt el az észak-amerikai kontinensről – közölte a szomorú tényt a Science című tudományos folyóirat ez év szeptemberében.

Forrás: 
eu.usatoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Csak az a szép zöld gyep...

Két közösségi zöldítést támogató pályázatot is kiírt a Fővárosi Önkormányzat budapesti társasházak, intézmények, illetve magánszemélyek számára. Az Égig Érő Fű elnevezésű udvarátalakító felhívást már harmadjára, a homlokzatzöldítést pedig idén először hirdették meg.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Három perc alatt fel lehet tölteni hígtrágyával

Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat kapott az AgroMashexpón a Fliegl Abda Gépgyártó Kft. HFW 25 000 centrifugálszivattyús tartálykocsi GUG 45 grúberes hígtrágya-injektálóval. A Fliegl most is bebizonyította, nemcsak gyártó, hanem fejlesztő vállalat is.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.