Back to top

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

Összegereblyézni a lehullott leveleket nem kötelező, sőt! A környezetvédők szerint jobb, ha hagyjuk őket a talajon, ezáltal jobban óvjuk a Földet, és kevesebb szemetet termelünk.

Ha mégis úgy éreznénk, túl sok levélhalom gyűlt fel, menjünk át rajta mulcsozó fűnyíróval, azaz aprítsuk fel, hetente egyszer – javasolják a gyepgazdálkodás tudományával foglalkozó szakemberek.

Íme három ok, miért ne gereblyézzük össze a leveleket:

A talaj fontos tápanyaga

Nem kell hatalmas összegeket kiadni növényvédő és tápláló szerekre, hogy a kertünk egészséges maradjon.

„A levelek elfedik a gyökérrendszert, megőrzik a talaj nedvességtartalmát, elnyomják a gyomokat. Lassan bomlanak le, és fontos tápanyagokat juttatnak a talajba. Ez egy tökéletes rendszer, semmi sem vész el a természetben.”

- mondta David Mizejewski, az amerikai országos vadvédelmi szövetség (National Wildlife Federation) természettudósa.

Kevesebb műtrágyát kell alkalmazni, ha hagyjuk lebomlani a leveleket a talajon. Kevesebb trágya lefolyással pedig csökkenthető az egyre riasztóbb méreteket öltő algavirágzás. Az algavirágzás egyik kiváltója a vízfolyásokba került felesleges trágya; ez elpusztíthatja a vadon élő állatokat, de káros lehet az ember egészségére is.

Kevesebb hulladékot termelünk

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint a kerti hulladék mennyisége, mely tartalmazza a lehullott leveleket is, 34.7 millió tonna volt 2015-ben. Ez az összes hulladékmennyiség 13 százalékának felel meg. Ennek nagy részét – 21.3 millió tonnát – állami program keretén belül mulcsolták vagy komposztálták; 10,8 millió tonnát pedig elvittek a hulladéklerakó helyekre, ez az össz hulladék 8 százalékát teszi ki.

„A legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy a levél hulladékot bezsákoljuk, és a szemétlerakó helyre küldjük.”

- mondta David Mizejewski, természettudós.

Amellett, hogy sok helyet foglalnak, metán is képződhet a lebomlásuk alatt, ha más szerves hulladékkal keverednek. Ez az erős üvegházhatású gáz hozzájárul az klímaváltozáshoz.

A környezetnek szüksége van rá

A természettudós szerint a pillangók és a madarak is függenek a levél alomtól.

„A téli hónapokban sok lepke és molylepke található a levél hulladékban báb vagy hernyó formában. A gereblyézéssel pillangók teljes populációját semmisíthetjük meg.”

- figyelmeztetett Mizejewski.

A levél alomban megbúvó rovarok elpusztításával kevesebb élelem marad a madaraknak, akik így nem tudják táplálni fiókáikat. Különösen fontos erre figyelni, hisz 1970 óta mintegy hárommilliárd madár tűnt el az észak-amerikai kontinensről – közölte a szomorú tényt a Science című tudományos folyóirat ez év szeptemberében.

Forrás: 
eu.usatoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.