Back to top

Csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon

Míg a külföldi irányítású vállalkozásokhoz tartozó boltok átlagosan 531 négyzetmétert foglalnak el, a kiskereskedelem egészét tekintve az egy üzletre jutó átlagos alapterület ennek kevesebb mint a negyede. A boltok bő harmadát nem kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások irányítják.

Az elmúlt év végén csaknem 122 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, bő 21 ezerrel kevesebb, mint 2010-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép a kiskereskedelemről, 2018 című kiadványából – olvasható a Világgazdaság oldalán.

Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyesüzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent.
A boltok száma 2010-től 2012-ig ráadásul még emelkedett, 2013-tól azonban folyamatos a csökkenés. Az élelmiszer-kereskedések száma a 2010. év végi 43,5 ezerről tavalyra 10 százalékkal, 39 ezerre csökkent.

A fogyatkozást döntően a vegyesboltok számának 21 százalékos visszaesése okozta, a szakosodott élelmiszerüzletek állományának 4,8 százalékos növekedése némileg kompenzálta ezt.

Az utóbbi típuson belül érdemben emelkedett a kenyér-pékáru, édesség-, valamint a zöldség-gyümölcs üzletek száma.

A non-food kategóriájú egységek száma a múlt évben 81 ezer volt, csaknem 17 ezerrel kevesebb, mint 2010-ben. Számottevően a ruházati szaküzleteké (5 ezer), az egyéb iparcikkszaküzleteké (4 ezer), a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteié (2 ezer), valamint a könyv-, újság-, papíráru-szaküzleteké (2 ezer) esett vissza. Ugyanakkor nőtt a humán- (389), valamint az állatgyógyászati termékek boltjainak (58) száma. A múlt év végén országszerte 5,9 ezer nemzeti dohánybolt, valamint 2,4 ezer gyógyszertár is működött, a kiskereskedelembe nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek száma 2018 végén pedig 7,6 ezer volt, 1266-tal kevesebb, mint 2010 végén.
Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ételt ne dobj ki – tészta, krumpli és rizs

A világon a megtermelt étel egyharmada kárba megy, aminek 80%-a még ehető is lenne. Eközben már a pazarlás helyétől pár száz méterre akadna olyan, aki szívesen megenné az adott ételt. Erre találta ki három magyar diák a FoodOverflow rendszert, amelyben felajánlhatjuk a megmaradt ételt annak, aki elmegy érte. Ám az ételpazarlás ellen otthon mi magunk tehetjük a legtöbbet.

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

Ezért érdemes gyakran kölest enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.