0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Tiltakozás a dán elképzelések ellen

Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata dán kezekben van. A vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesít, nagyjából kétszáz fő alkalmazásával. De egyéb dán cégek is működnek az országban, amelyek üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több községében, helységében is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

Így volt ez például az érsekújvári járásbeli Tótmegyeren, illetve annak környékén, ahol a lakosok igencsak erőteljesen hallatták hangjukat. A dánok a községhez tartozó Sándor-tanyát szemelték ki a terjeszkedésre. Három évvel ezelőtt a helyi önkormányzat pozitívan véleményezte a dán agrárvállalkozás terjeszkedési elképzelését, de a fellebbezési eljárás során mégis elutasította. Október első hetében a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) törölte a tótmegyeri Sándor-tanyára tervezett sertéstelep integrált működési engedélyét.

„Az engedélyezésnél figyelembe kell venni az ipari létesítmény tervezett helyszínének gazdasági helyzetét és jellegzetes sajátosságait”

– erősítette meg Róbert Ružička, a környezetvédelmi felügyelet főigazgatója. Leszögezte továbbá, hogy a döntés meghozatalakor szem előtt kellett tartaniuk, hogy Tótmegyer önkormányzata a fellebbezési eljárás során átértékelte korábbi jóváhagyását. A település ugyanis részletesen meghallgatta a lakók tömegeinek tiltakozását, amelyben egyértelműen elutasították egy közeli sertésfarm üzembe helyezését. Elégedetlenségüket petícióban is kifejezték.

Sólymos László környezetvédelmi miniszter a felügyelet döntésére pozitívan reagált, és a SIŽP határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre. A nemrégiben törölt integrált engedélyben egyébként több ellentmondásos kitétel is szerepelt, például nem tisztázták benne pontosan a hígtrágya gyűjtésére vonatkozó feltételeket, és az sem volt egyértelmű, hogy a létesítmény vízelvezetését hogyan oldják meg.

A Gútához tartozó Stagnócán is szeretnék a dánok bővíteni már működő sertésfarmjukat. Értesüléseink szerint 14 óriási ól létrehozását tervezték, átlagosan mintegy évi 16 ezer sertés kibocsátásával. A terv megvalósítására csaknem 5,5 millió eurót szántak. Azonban itt is

mind az önkormányzat, mind a lakosság hevesen tiltakozik, mindenekelőtt az ivóvíz védelme érdekében.

A gútaiak még augusztusban kezdtek tiltakozó aláírásgyűjtésbe, amihez csatlakozott Komárom, Keszegfalva és Kamocsa lakossága is. A petíciót október elején zárták le, és összesen 8775 aláírást gyűjtöttek. A petíció másolatát több hivatalba is elküldik a gútaiak. Megerősítették, hogy nem csupán magáról Gútáról van szó, hanem az egész Csallóköz természeti környezetének a védelméről. Horváth Árpád, Gúta polgármestere elmondta, hogy várhatóan tavasszal kapnak választ a petícióban szereplő felvetésekre. Ő maga úgy látja, hogy az illetékesek kezdik az eddiginél komolyabban venni egy-egy régió lakosainak tiltakozását.

„Példaként Tótmegyert említeném, ahol a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet törölte a sertéstelep integrált működési engedélyét”

– hangsúlyozta a gútai polgármester.

Lukács Imre, Kamocsa polgármestere elégedetten szólt arról, hogy a petíciós bizottság összeállt: „A Csallóköz vízkészletét az ilyen sertésfarmok csak tovább szennyeznék. Örülök, hogy Tótmegyeren megállították a folyamatot” – mondta. Pataki Dezider, Keszegfalva polgármestere 35 évig dolgozott a vízügyben. Elmondása szerint három és fél évtized alatt sokat romlott a felszíni vizek minősége.

A dánoknak viszont az a véleménye, hogy a gútaiak nem rendelkeznek elég információval a cég működéséről.

„Bízunk benne, hogy amennyiben lehetőséget kapunk rá, meggyőzhetjük az embereket arról, hogy nincs ok az aggodalomra”

– áll a dán cég állásfoglalásában.

Csallóközkürtön rendkívüli ülésen tárgyalta a helyi önkormányzat az egyik dán mezőgazdasági vállalat által benyújtott kérelmet, amely a kataszterileg a községhez tartozó Sósszigetben működtetett sertésfarm modernizációjára vonatkozik. A dánok 5 éve a gazdaság tulajdonosai, amit jelenleg importált kocasüldők karanténtelepeként használnak, az állatok száma 1200–2000 között mozog. A dánok a sósszigeti fejlesztésbe mintegy 6 millió eurót invesztálnának, terveik szerint 2020-ban kezdődnének a munkálatok, és 2021-ben helyeznék üzembe a telepet. A dán agrárvállalat sósszigeti terveiről egyelőre nem készült dokumentáció, a háromszintű folyamat elején tart az engedélyeztetése.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Az építkezési engedélyt a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet adhatja ki. Eredetileg arról volt szó, hogy csak egyetlen istállóval szeretnék bővíteni a farmot, amit még el is fogadtak a helyiek. Azt viszont semmiképpen sem akarják, hogy tizenkét-tizenöt istálló szennyezze a környezetet.

„Az emberek véleménye a döntő, az a legfontosabb. Ezért semmiképpen sem döntünk a fejük fölött”

– hangsúlyozta Rabay Anikó csallóközkürti polgármester

Forrás: Magyar Mezőgazdaság