Back to top

Tiltakozás a dán elképzelések ellen

Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata dán kezekben van. A vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesít, nagyjából kétszáz fő alkalmazásával. De egyéb dán cégek is működnek az országban, amelyek üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több községében, helységében is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

Így volt ez például az érsekújvári járásbeli Tótmegyeren, illetve annak környékén, ahol a lakosok igencsak erőteljesen hallatták hangjukat. A dánok a községhez tartozó Sándor-tanyát szemelték ki a terjeszkedésre. Három évvel ezelőtt a helyi önkormányzat pozitívan véleményezte a dán agrárvállalkozás terjeszkedési elképzelését, de a fellebbezési eljárás során mégis elutasította. Október első hetében a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) törölte a tótmegyeri Sándor-tanyára tervezett sertéstelep integrált működési engedélyét.

„Az engedélyezésnél figyelembe kell venni az ipari létesítmény tervezett helyszínének gazdasági helyzetét és jellegzetes sajátosságait”

– erősítette meg Róbert Ružička, a környezetvédelmi felügyelet főigazgatója. Leszögezte továbbá, hogy a döntés meghozatalakor szem előtt kellett tartaniuk, hogy Tótmegyer önkormányzata a fellebbezési eljárás során átértékelte korábbi jóváhagyását. A település ugyanis részletesen meghallgatta a lakók tömegeinek tiltakozását, amelyben egyértelműen elutasították egy közeli sertésfarm üzembe helyezését. Elégedetlenségüket petícióban is kifejezték.

Tótmegyeriek tiltakozása Pozsonyban
Tótmegyeriek tiltakozása Pozsonyban

Sólymos László környezetvédelmi miniszter a felügyelet döntésére pozitívan reagált, és a SIŽP határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre. A nemrégiben törölt integrált engedélyben egyébként több ellentmondásos kitétel is szerepelt, például nem tisztázták benne pontosan a hígtrágya gyűjtésére vonatkozó feltételeket, és az sem volt egyértelmű, hogy a létesítmény vízelvezetését hogyan oldják meg.

A Gútához tartozó Stagnócán is szeretnék a dánok bővíteni már működő sertésfarmjukat. Értesüléseink szerint 14 óriási ól létrehozását tervezték, átlagosan mintegy évi 16 ezer sertés kibocsátásával. A terv megvalósítására csaknem 5,5 millió eurót szántak. Azonban itt is

mind az önkormányzat, mind a lakosság hevesen tiltakozik, mindenekelőtt az ivóvíz védelme érdekében.

A gútaiak még augusztusban kezdtek tiltakozó aláírásgyűjtésbe, amihez csatlakozott Komárom, Keszegfalva és Kamocsa lakossága is. A petíciót október elején zárták le, és összesen 8775 aláírást gyűjtöttek. A petíció másolatát több hivatalba is elküldik a gútaiak. Megerősítették, hogy nem csupán magáról Gútáról van szó, hanem az egész Csallóköz természeti környezetének a védelméről. Horváth Árpád, Gúta polgármestere elmondta, hogy várhatóan tavasszal kapnak választ a petícióban szereplő felvetésekre. Ő maga úgy látja, hogy az illetékesek kezdik az eddiginél komolyabban venni egy-egy régió lakosainak tiltakozását.

„Példaként Tótmegyert említeném, ahol a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet törölte a sertéstelep integrált működési engedélyét”

– hangsúlyozta a gútai polgármester.

Lukács Imre, Kamocsa polgármestere elégedetten szólt arról, hogy a petíciós bizottság összeállt: „A Csallóköz vízkészletét az ilyen sertésfarmok csak tovább szennyeznék. Örülök, hogy Tótmegyeren megállították a folyamatot” – mondta. Pataki Dezider, Keszegfalva polgármestere 35 évig dolgozott a vízügyben. Elmondása szerint három és fél évtized alatt sokat romlott a felszíni vizek minősége.

A dánoknak viszont az a véleménye, hogy a gútaiak nem rendelkeznek elég információval a cég működéséről.

„Bízunk benne, hogy amennyiben lehetőséget kapunk rá, meggyőzhetjük az embereket arról, hogy nincs ok az aggodalomra”

– áll a dán cég állásfoglalásában.

Csallóközkürtön rendkívüli ülésen tárgyalta a helyi önkormányzat az egyik dán mezőgazdasági vállalat által benyújtott kérelmet, amely a kataszterileg a községhez tartozó Sósszigetben működtetett sertésfarm modernizációjára vonatkozik. A dánok 5 éve a gazdaság tulajdonosai, amit jelenleg importált kocasüldők karanténtelepeként használnak, az állatok száma 1200–2000 között mozog. A dánok a sósszigeti fejlesztésbe mintegy 6 millió eurót invesztálnának, terveik szerint 2020-ban kezdődnének a munkálatok, és 2021-ben helyeznék üzembe a telepet. A dán agrárvállalat sósszigeti terveiről egyelőre nem készült dokumentáció, a háromszintű folyamat elején tart az engedélyeztetése.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Az építkezési engedélyt a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet adhatja ki. Eredetileg arról volt szó, hogy csak egyetlen istállóval szeretnék bővíteni a farmot, amit még el is fogadtak a helyiek. Azt viszont semmiképpen sem akarják, hogy tizenkét-tizenöt istálló szennyezze a környezetet.

„Az emberek véleménye a döntő, az a legfontosabb. Ezért semmiképpen sem döntünk a fejük fölött”

– hangsúlyozta Rabay Anikó csallóközkürti polgármester

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mentőöv a kisgazdaságoknak

Átalakulóban az erdélyi mezőgazdasági struktúra. Az uniós támogatások leginkább a közepes és a nagy – nyereségcélú – farmok fejlesztését szorgalmazzák, emiatt lassan eltűnnek a családi megélhetést biztosító, kisebb háztáji gazdaságok. Ez – az általános kiöregedés mellett – elkerülhetetlenül hozzájárul a hagyományos erdélyi falvak elnéptelenedéséhez.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

ASP - Bulgáriában 200 000 sertést öltek le

Az elmúlt hónapokban az afrikai sertéspestis vírus terjedése miatt a bolgár sertésállomány 15 %-át kellett felszámolni. A sertéshús ára több, mint 60%-kal emelkedett.

Magyarország elkötelezett a balkáni térségek csatlakozásának és fejlesztésének támogatásában

Nagy István agrárminiszter részt vett a Nyugat-Balkáni Vidékfejlesztési miniszteri konferencián, a Berlini Agrárminiszteri Csúcstalálkozó keretében. A miniszter a kerekasztal beszélgetésen elmondta, hogy kitűnő kezdeményezésnek tartja a nyugat-balkáni térség országainak támogatását az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseikben.

Január 28-ig nyújtható be kérelem szőlő szerkezetátalakítási támogatásra

A szőlőültetvények korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló támogatásra a 2020-2023 közötti időszakban 16 milliárd Ft érhető el. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek az integrált termelési láncokban résztvevő gazdák.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.

Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban

Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium, részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével – jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián.

A berlini Zöld Héten Nagy István nyitotta meg a magyar standot

Elkezdődött pénteken Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche - IGW), a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti kiállítása és vására, a magyar standot Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.