Back to top

Tiltakozás a dán elképzelések ellen

Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata dán kezekben van. A vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesít, nagyjából kétszáz fő alkalmazásával. De egyéb dán cégek is működnek az országban, amelyek üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több községében, helységében is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

Így volt ez például az érsekújvári járásbeli Tótmegyeren, illetve annak környékén, ahol a lakosok igencsak erőteljesen hallatták hangjukat. A dánok a községhez tartozó Sándor-tanyát szemelték ki a terjeszkedésre. Három évvel ezelőtt a helyi önkormányzat pozitívan véleményezte a dán agrárvállalkozás terjeszkedési elképzelését, de a fellebbezési eljárás során mégis elutasította. Október első hetében a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) törölte a tótmegyeri Sándor-tanyára tervezett sertéstelep integrált működési engedélyét.

„Az engedélyezésnél figyelembe kell venni az ipari létesítmény tervezett helyszínének gazdasági helyzetét és jellegzetes sajátosságait”

– erősítette meg Róbert Ružička, a környezetvédelmi felügyelet főigazgatója. Leszögezte továbbá, hogy a döntés meghozatalakor szem előtt kellett tartaniuk, hogy Tótmegyer önkormányzata a fellebbezési eljárás során átértékelte korábbi jóváhagyását. A település ugyanis részletesen meghallgatta a lakók tömegeinek tiltakozását, amelyben egyértelműen elutasították egy közeli sertésfarm üzembe helyezését. Elégedetlenségüket petícióban is kifejezték.

Tótmegyeriek tiltakozása Pozsonyban
Tótmegyeriek tiltakozása Pozsonyban

Sólymos László környezetvédelmi miniszter a felügyelet döntésére pozitívan reagált, és a SIŽP határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre. A nemrégiben törölt integrált engedélyben egyébként több ellentmondásos kitétel is szerepelt, például nem tisztázták benne pontosan a hígtrágya gyűjtésére vonatkozó feltételeket, és az sem volt egyértelmű, hogy a létesítmény vízelvezetését hogyan oldják meg.

A Gútához tartozó Stagnócán is szeretnék a dánok bővíteni már működő sertésfarmjukat. Értesüléseink szerint 14 óriási ól létrehozását tervezték, átlagosan mintegy évi 16 ezer sertés kibocsátásával. A terv megvalósítására csaknem 5,5 millió eurót szántak. Azonban itt is

mind az önkormányzat, mind a lakosság hevesen tiltakozik, mindenekelőtt az ivóvíz védelme érdekében.

A gútaiak még augusztusban kezdtek tiltakozó aláírásgyűjtésbe, amihez csatlakozott Komárom, Keszegfalva és Kamocsa lakossága is. A petíciót október elején zárták le, és összesen 8775 aláírást gyűjtöttek. A petíció másolatát több hivatalba is elküldik a gútaiak. Megerősítették, hogy nem csupán magáról Gútáról van szó, hanem az egész Csallóköz természeti környezetének a védelméről. Horváth Árpád, Gúta polgármestere elmondta, hogy várhatóan tavasszal kapnak választ a petícióban szereplő felvetésekre. Ő maga úgy látja, hogy az illetékesek kezdik az eddiginél komolyabban venni egy-egy régió lakosainak tiltakozását.

„Példaként Tótmegyert említeném, ahol a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet törölte a sertéstelep integrált működési engedélyét”

– hangsúlyozta a gútai polgármester.

Lukács Imre, Kamocsa polgármestere elégedetten szólt arról, hogy a petíciós bizottság összeállt: „A Csallóköz vízkészletét az ilyen sertésfarmok csak tovább szennyeznék. Örülök, hogy Tótmegyeren megállították a folyamatot” – mondta. Pataki Dezider, Keszegfalva polgármestere 35 évig dolgozott a vízügyben. Elmondása szerint három és fél évtized alatt sokat romlott a felszíni vizek minősége.

A dánoknak viszont az a véleménye, hogy a gútaiak nem rendelkeznek elég információval a cég működéséről.

„Bízunk benne, hogy amennyiben lehetőséget kapunk rá, meggyőzhetjük az embereket arról, hogy nincs ok az aggodalomra”

– áll a dán cég állásfoglalásában.

Csallóközkürtön rendkívüli ülésen tárgyalta a helyi önkormányzat az egyik dán mezőgazdasági vállalat által benyújtott kérelmet, amely a kataszterileg a községhez tartozó Sósszigetben működtetett sertésfarm modernizációjára vonatkozik. A dánok 5 éve a gazdaság tulajdonosai, amit jelenleg importált kocasüldők karanténtelepeként használnak, az állatok száma 1200–2000 között mozog. A dánok a sósszigeti fejlesztésbe mintegy 6 millió eurót invesztálnának, terveik szerint 2020-ban kezdődnének a munkálatok, és 2021-ben helyeznék üzembe a telepet. A dán agrárvállalat sósszigeti terveiről egyelőre nem készült dokumentáció, a háromszintű folyamat elején tart az engedélyeztetése.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Az építkezési engedélyt a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet adhatja ki. Eredetileg arról volt szó, hogy csak egyetlen istállóval szeretnék bővíteni a farmot, amit még el is fogadtak a helyiek. Azt viszont semmiképpen sem akarják, hogy tizenkét-tizenöt istálló szennyezze a környezetet.

„Az emberek véleménye a döntő, az a legfontosabb. Ezért semmiképpen sem döntünk a fejük fölött”

– hangsúlyozta Rabay Anikó csallóközkürti polgármester

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világtalálkozó

Közös nyilatkozattal zárult a kilencven ország részvételével megrendezett 13. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum (GFFA), amelynek munkájában Magyarország is aktív szerepet vállalt.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.

Gigantikus naperőmű épül Spanyolországban

A legnagyobb spanyol áramszolgáltató vállalat, az Iberdrola és a francia élelmiszeripari óriás, a Danone együttműködésének nyomán épülhet meg Európa legnagyobb naperőműve.

Megállíthatatlan halfaló

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.