Back to top

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

A konzorcium által benyújtott pályázat „A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása” címmel nevezett a programba, amely több mint 1,6 milliárd forint vissza nem téríntendő támogatásban részesült. A program teljes költségvetése közel 2 milliárd forint, amelyből a támogatás mértéke 1.604.232.583 Ft. A fennmaradó 298.006.754 Ft a TM Zrt. vállalt hozzájárulása a projekt sikeréhez. A projekt 2017. augusztus 18-án kezdődött és 2021. szeptember 30-ig tart. Ez idő alatt 22 kutatási téma, és kutató csoport a projekt célját szem előtt tartva több mint 160 kutató és kutatási segédszemélyzet, egyéb k+f tevékenységet végző szolgáltató és szakértő bevonásával olyan potenciálisan piacképes növényekkel kísérletezik, és olyan technológiákat, módszereket fejleszt, amelyek a Pannon régió növényeinek genetikai állományát hivatottak megőrizni és fenntartani.

Fotó: Orlóci László a TM Zrt. Almásy-kastélyában mondott nyitóbeszédet a konzorcium szakmai előadásai előtt. (A fotót készítette: Rápolthy Ágnes)

Mindezt alátámasztja, hogy az elmúlt két év során milyen feladatok, beruházások és fejlesztések valósultak meg:

• Kutatási infrastruktúra kialakítása: a Tudásközpont Laborépületét a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. területén kialakították egy meglévő épület felújításával, átépítésével

• A Tudáspark részeként egy 500 m2-es klímaház felújítása is megvalósult. A klímaházban különböző klimatikus viszonyokat modelleznek ami több kutatási téma alapjául szolgál majd.
• A kutatást szolgáló konténertelep és fajtaválaszték helyének kialakítása, bemutatókert létrehozása szintén a Tudáspark részeként valósul meg az előbb említett két épület szomszédságában.
• Beszerzésre kerültek a k+f tevékenységhez szükséges eszközök, műszerek, a kutatáshoz szükséges anyagok beszerzése folyamatosan zajlik.
• Informatikai háttér fejlesztése befejeződött és a kutatók munkáját segíti. Azaz létrehozásra került egy kutatói adatbázis, mely komplex informatikai platformot biztosít a kutatási folyamat során az eredmények prezentálhatósága érdekében.
• Növényvédelmi rendszer felállítása elkezdődött. A konzorcium különböző megvalósulási helyszínein telepítésre kerültek meteorológiai mérőállomások, összesen 4 darab, melyek az általuk gyűjtött környezeti adatokat (hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás, napsugárzás, csapadék, levélnedvesség, szél, talaj hőmérséklet, talajnedvesség) egy központi rendszerben tárolja.
• A k+f szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, kivitelezővel, külsős laborokkal, beszállítókkal a szükséges szerződések létrejöttek, folyamatos az együttműködés a kutatási célok elérése érdekében.
Fotó: Rápolthy Ágnes

A projekt keretében a fás szárú, egynyári és évelő lágyszárú, továbbá hatóanyagáért termesztett növények genetikai hasznosítását végezik el, egyúttal új technológiák és módszerek kerülnek kifejlesztésre. Az ökológiai kutatás területén pedig szaporodásbiológiai feltárás, szaporítás-technológiák kidolgozása valósul meg. Értékelési módszereket dolgoznak ki a fás szárú növényeknél a környezeti hasznosság tekintetében, emellett a faiskolák alapanyagaként szolgáló törzsültetvény létrehozása is terv szerint halad.

A program további célja, hogy az egynyári növények rezisztenciáját növeljék, genetikai variabilitását klónozással rögzítsék, új kiültetési formákat alakítsanak ki. Emellett a só- és hőtűrésre szelektált, maximális díszértékű populáció létrehozása, továbbá fokozott környezeti tűrőképességgel rendelkező növényfajok kutatása és termesztése, különböző növényvédelmi módszerek kidolgozása is.

Projektünk során fás szárú, lágyszárúak és hatóanyagért termesztett fajtajelöltek valamint szuperelit-anyag és szaporítóanyag előállítását tűztük ki célul. Ezeket a termékeket főként a hazai, kis- és középvállalkozások, kis gazdaságok számára kívánjuk értékesíteni. Szaporítás-technológiai, növényvédelmi és termékfejlesztési módszertan is kidolgozásra kerül, ami a hazai gazdálkodók, kertészek számára szintén könnyen elsajátítható, emellett az európai és ázsiai piacok részéről számítunk nagy érdeklődésre ezeknek a fejlesztéseknek kapcsán.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Több mozgásteret kapnak az országok az új KAP-ban

Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő EU-s ciklusban. Az országok maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek. A hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat. Magyarország várhatóan novemberben nyújtja be a Nemzeti Stratégiai Tervet az Európai Bizottságnak. Az ezzel kapcsolatos kihívásokat egyeztették a szakemberek a K&H Agrár Klubon.

A kvantumbiológia területén is úttörő a MATE

A kvantumbiológia egyetemi oktatásba és kutatásba történő integrálásában világszinten úttörő szerepet vállal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – jelentették be a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A most formálódó új tudományterület hétköznapi gondolkodással szinte felfoghatatlan lehetőségeket tartogat, többek között az eddig rejtett élettani folyamatok megértése, a betegségek okainak feltárása és az egészséges élelmiszerek előállítása terén.