Back to top

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

A konzorcium által benyújtott pályázat „A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása” címmel nevezett a programba, amely több mint 1,6 milliárd forint vissza nem téríntendő támogatásban részesült. A program teljes költségvetése közel 2 milliárd forint, amelyből a támogatás mértéke 1.604.232.583 Ft. A fennmaradó 298.006.754 Ft a TM Zrt. vállalt hozzájárulása a projekt sikeréhez. A projekt 2017. augusztus 18-án kezdődött és 2021. szeptember 30-ig tart. Ez idő alatt 22 kutatási téma, és kutató csoport a projekt célját szem előtt tartva több mint 160 kutató és kutatási segédszemélyzet, egyéb k+f tevékenységet végző szolgáltató és szakértő bevonásával olyan potenciálisan piacképes növényekkel kísérletezik, és olyan technológiákat, módszereket fejleszt, amelyek a Pannon régió növényeinek genetikai állományát hivatottak megőrizni és fenntartani.

Fotó: Orlóci László a TM Zrt. Almásy-kastélyában mondott nyitóbeszédet a konzorcium szakmai előadásai előtt. (A fotót készítette: Rápolthy Ágnes)

Mindezt alátámasztja, hogy az elmúlt két év során milyen feladatok, beruházások és fejlesztések valósultak meg:

• Kutatási infrastruktúra kialakítása: a Tudásközpont Laborépületét a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. területén kialakították egy meglévő épület felújításával, átépítésével

• A Tudáspark részeként egy 500 m2-es klímaház felújítása is megvalósult. A klímaházban különböző klimatikus viszonyokat modelleznek ami több kutatási téma alapjául szolgál majd.
• A kutatást szolgáló konténertelep és fajtaválaszték helyének kialakítása, bemutatókert létrehozása szintén a Tudáspark részeként valósul meg az előbb említett két épület szomszédságában.
• Beszerzésre kerültek a k+f tevékenységhez szükséges eszközök, műszerek, a kutatáshoz szükséges anyagok beszerzése folyamatosan zajlik.
• Informatikai háttér fejlesztése befejeződött és a kutatók munkáját segíti. Azaz létrehozásra került egy kutatói adatbázis, mely komplex informatikai platformot biztosít a kutatási folyamat során az eredmények prezentálhatósága érdekében.
• Növényvédelmi rendszer felállítása elkezdődött. A konzorcium különböző megvalósulási helyszínein telepítésre kerültek meteorológiai mérőállomások, összesen 4 darab, melyek az általuk gyűjtött környezeti adatokat (hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás, napsugárzás, csapadék, levélnedvesség, szél, talaj hőmérséklet, talajnedvesség) egy központi rendszerben tárolja.
• A k+f szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, kivitelezővel, külsős laborokkal, beszállítókkal a szükséges szerződések létrejöttek, folyamatos az együttműködés a kutatási célok elérése érdekében.
Fotó: Rápolthy Ágnes

A projekt keretében a fás szárú, egynyári és évelő lágyszárú, továbbá hatóanyagáért termesztett növények genetikai hasznosítását végezik el, egyúttal új technológiák és módszerek kerülnek kifejlesztésre. Az ökológiai kutatás területén pedig szaporodásbiológiai feltárás, szaporítás-technológiák kidolgozása valósul meg. Értékelési módszereket dolgoznak ki a fás szárú növényeknél a környezeti hasznosság tekintetében, emellett a faiskolák alapanyagaként szolgáló törzsültetvény létrehozása is terv szerint halad.

A program további célja, hogy az egynyári növények rezisztenciáját növeljék, genetikai variabilitását klónozással rögzítsék, új kiültetési formákat alakítsanak ki. Emellett a só- és hőtűrésre szelektált, maximális díszértékű populáció létrehozása, továbbá fokozott környezeti tűrőképességgel rendelkező növényfajok kutatása és termesztése, különböző növényvédelmi módszerek kidolgozása is.

Projektünk során fás szárú, lágyszárúak és hatóanyagért termesztett fajtajelöltek valamint szuperelit-anyag és szaporítóanyag előállítását tűztük ki célul. Ezeket a termékeket főként a hazai, kis- és középvállalkozások, kis gazdaságok számára kívánjuk értékesíteni. Szaporítás-technológiai, növényvédelmi és termékfejlesztési módszertan is kidolgozásra kerül, ami a hazai gazdálkodók, kertészek számára szintén könnyen elsajátítható, emellett az európai és ázsiai piacok részéről számítunk nagy érdeklődésre ezeknek a fejlesztéseknek kapcsán.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A koronavírus nehéz helyzetbe hozza a szőlő- és borágazatot

A koronavírus járvány kapcsán kihirdetett veszélyhelyzet érzékenyen érintette a magyar szőlőtermelőket és borászatokat. A válsághelyzettel kapcsolatban – a Tagság visszajelzései alapján – többféle intézkedést is hozott a HNT Elnöksége, és napi kapcsolatban áll az AM Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságával, valamint az Operatív Törzs agrárügyekért felelős vezetőségével.

Engedné az idénymunkások utazását az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság hét eleji állásfoglalása szerint meg kell oldani a mezőgazdasági idénymunkások utazását és munkavállalását a gazdaságok zökkenőmentes működése érdekében.

Gyors segítség a gazdálkodóknak

Átlagosan egy héten belül elbírálja és utalja a rendszeres mezőgazdasági támogatások előfinanszírozására igényelt hiteleket a Takarékbank, mert az ország élelmiszer-ellátásának biztosítása az egyik legfontosabb feladat a koronavírus-járvány idején.

Kétmilliárd forintos pályázati lehetőség a hazai sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében kétmilliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati felhívást a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott és a fejlesztésekkel leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására – közölte Nagy István agrárminiszter.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Biztonságosabbá válnak a falugazdász-irodák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiemelten készül a hamarosan kezdődő egységeskérelem-beadási időszakra, ezért falugazdász-irodáit még biztonságosabbá alakítja.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.