A rendezvényen szántóföldi fajtakísérleteket mutattak be, majd a kutatók ismertették az elmúlt évek eredményeit és a jövő kihívásait.
A siker kulcsa a jó vetőmag
A szakemberek hangsúlyozták, hogy az ökológiai gazdálkodás fejlődésének egyik kulcsa a megfelelő vetőmagellátás. Magyarországon a biogazdaságok jelentős része még mindig csávázatlan, de konvencionális vetőmagot használ, miközben az Európai Unió tervei szerint 2036-tól kizárólag ökológiai szaporítóanyag alkalmazása lesz engedélyezett.
Ennek elősegítésére jött létre az Ökológiai Vetőmag Munkacsoport, valamint az ökológiai posztregisztrációs fajtakísérleti hálózat, amely 2021 óta vizsgálja az államilag elismert fajták teljesítményét ökológiai körülmények között.
A kezdetben csak őszi búzára koncentráló program mára országos hálózattá fejlődött, hét helyszínen vizsgálva évente mintegy húsz búzafajtát.
A kutatások kiterjednek többek között a tönkölybúzára, a tritikáléra, a csemegekukoricára, az edamame szójára és az őszi árpára is. Az eredmények nyilvánosan elérhetők, így a gazdálkodók megalapozott döntést hozhatnak a fajtaválasztás során.
Ősgabonák, heterogén anyagok
Az ÖMKi kutatásainak másik fontos területe az ősgabonák és az úgynevezett ökológiai heterogén anyagok nemesítése. A tönke, az alakor és más ősi gabonafajok nemcsak termesztési, hanem feldolgozási és piaci szempontból is lehetőségeket kínálnak a biogazdálkodóknak. Több partnergazdaság saját malomban dolgozza fel a terményt, így magasabb hozzáadott értékű termékeket állíthat elő.
Az ökológiai heterogén anyagok genetikai sokféleségük révén jobban alkalmazkodhatnak a szélsőséges időjáráshoz, a betegségekhez és más stresszhatásokhoz, ezért szerepük várhatóan növekedni fog a klímaváltozás előrehaladtával.
A rendezvény egyik tanulsága, hogy az ökológiai gazdálkodás hozamai több esetben megközelítik a konvencionális termesztés eredményeit. A kísérleti eredmények alapján kimutatható, hogy a Franckenkorn tönkölybúza például 3,5–4 tonna hektáronkénti termést adott, míg egyes zöldborsó- és csemegekukorica-fajták szintén versenyképes eredményeket értek el. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy a gyakran emlegetett hozambeli hátrány nem minden kultúránál jelentős, ugyanakkor a megfelelő fajta kiválasztása döntően befolyásolja az eredményeket.
Az ÖMKi és partnerei korszerű módszereket – például drónos felmérést, multispektrális vizsgálatokat és laboratóriumi elemzéseket – alkalmaznak a fajták értékelésére.
Fókuszban a talaj
A szakmai napon a fehérjenövények szerepe és a talajegészség kérdése is előtérbe került. A szójaalapú on-farm kísérletek és a SOILRES projekt azt vizsgálják, hogyan javítható a talaj, a növények és a talajmikrobák kapcsolata, illetve miként lehet növelni az agrárökoszisztémák ellenálló képességét. A kutatások célja a biológiai sokféleség megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a fenntartható termelési rendszerek fejlesztése.
A bemutatott eredmények alapján az ökológiai növénytermesztés jövőjét elsősorban a tudatos fajtaválasztás, az ökológiai vetőmagok használata, a talajegészség megőrzése és az innovatív termesztéstechnológiák alkalmazása határozza meg. Az ÖMKi kutatásai azt bizonyítják, hogy a biogazdálkodásban jelentős, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a termésbiztonság és a hozamok növelése terén.
