Back to top

A narancsborok hazai fogadtatása

A narancsborok speciális termékek a borpiacon, mert egyrészt ősi eljárással készülnek a grúz borkészítési filozófiának tisztelegve, másrészt trendként robbantak be a gasztronómiába. Nemcsak a fogyasztók, de még a borászok körében is ismeretlenek sokszor, ami megnehezíti a piaci pozicionálásukat és hosszú távú trendként való megmaradásukat.

Narancsbor Szlovéniából
A narancsborok gasztronómiai pozicionálását tekintve megállapítható, hogy egy adott borászat számára különleges egyedi termékek lehetnek, amelyek felkelthetik az adott borászat, vagy akár a többi terméke iránt is az érdeklődést. Előmozdíthatják a gasztroturizmust is azáltal, hogy új étel-ital párosítások jönnek létre az adott borászat és egy étterem együttműködésében.

Kiemelnénk a nemzetközi gasztroturisztikai gyakorlatban úgynevezett experimental gasztroturistáknak nevezett réteget, akikre a kísérletezés jellemző, nyitottak az újdonságokra és keresik az innovatív termékeket. Számukra a héjon erjesztett fehérborok fontos megismerési területet jelenthetnek.

Cikkünkben szeretnénk bemutatni annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelynek kapcsán megpróbáltuk feltérképezni a narancsborok hazai ismertségét és olyan piaci szegmenst meghatározni, ahol érdemes lenne népszerűsítésüket előmozdítani.

Globális borfogyasztási szokások

A világ bortermelése 2017-ben 246,7 millió hl volt, amely 1961 óta a legalacsonyabb (OIV, 2017), és további csökkenésre kell számítani. Ezzel párhuzamosan a borfogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A világ legnagyobb borfogyasztója továbbra is az USA, melyet Franciaország, Olaszország és Németország követ, illetve kiemelkedő helyet kap Kína, amely felzárkózik a termelést tekintve is (1. ábra). Az európai országok sorában Magyarország a középmezőnyben foglal helyet, az átlagos fejenkénti fogyasztás évi 20-30 literre tehető.

1. ábra. A világ tíz legnagyobb borfogyasztója 2017-ben, millió hl/év (forrás: Statista, 2019)

A borfogyasztói kultúrában egyre nagyobb szerephez jut az egészség. Kutatások igazolják a kékszőlőben, így a vörösborban megtalálható rezveratrol jótékony hatását, ugyanakkor sosem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a bor alkoholos ital, amelynek élvezetében mértéket kell tartanunk. A tudatosabb fogyasztók már figyelnek arra, hogy az alacsonyabb alkoholtartalmú borokat keressék. Megfigyelhető olyan trend is, ami az édes boroktól való elfordulást, a cukortartalom kerülését mutatja.

Az Y és Z generáció borfogyasztásra ösztönzésével az egészségtudatos fogyasztás is előtérbe kerül, mert hangsúlyt kap a minőségi borfogyasztási kultúra, élvezik a fiatalok, hogy megszólítják őket a borászok, számít a véleményük.

Hangulatos borbárok nyílnak, ahol teret kapnak a baráti beszélgetések és a társas borfogyasztás, beszélgetés a borról, ami mindenki számára fontos motiváló tényező. Divat trendinek lenni, az egészségtudatosság ebben fontos hívószó, meghatározza a borválasztást és a mértéktartó fogyasztást is.

A borfogyasztási trendek hazai megjelenéséről elmondható, hogy jelen vannak, érezhetők, az újdonságok elérhetők és kézzelfoghatók, azonban éppúgy, ahogy a magyar gasztronómiára általában jellemző, csak kisléptékű változások megengedettek, nehezen nyílnak meg a fogyasztók a trendek felé.

A narancsborok piaci helyzete

A globális borpiac 300 milliárd dollár, öt év múlva akár a 400 milliárd dollárt is elérheti. A globális piaci dinamikát a borfogyasztási szokások, a gyors urbanizáció, a változó életmód, a növekvő jövedelmek, a bortermékek társadalmi eseményekhez, ünnepekhez kapcsolódó népszerűsége, a népesség elöregedése mozgatja. A fiatalabb generáció tagjainak növekszik az érdeklődése, igényesebbekké válnak és újdonságokat – a borpiac vonatkozásában például különböző ízekből álló innovatív borászati termékeket, nem hagyományos borokat – is keresnek. A narancsborokat ebbe a kategóriába helyezhetjük annak ellenére, hogy tradíciót követnek, de innovatív módon, és így már a fogyasztók többségének újdonságot jelentenek.

Erjedő borostyánbor
Erjedő borostyánbor

A bortermelők főként a portfólió, a termékdifferenciálás és az árképzés alapján versenyeznek, új üzemek létrehozásával és új termékek bevezetésével foglalkoznak a piacon. A több termékbevezetés, az ízesített borok, az innovatív termékcsomagolás és a jól kidolgozott borászati termékek, a hatalmas marketing- és promóciós tevékenységek, valamint a kisebb szintű szereplőkkel való egyesülések és felvásárlások meghatározó üzleti stratégiákat jelentenek a borpiac növekedése szempontjából.

A nemzetközi borpiacon általában az árkategóriák szerint különböztetnek meg szegmenseket, ma már 7-9 kategóriáról szólnak az elemzések piacoktól függően. A legfontosabbak a következők.

• Hiperprémium vagy ikon: presztízskategória, csak a legkiváltságosabb borok kerülhetnek ide, az árak felső határa a csillagos ég.

• Szuperprémium: magas kategória, nagyon erős márkákkal, nagyon ismert borvidékekről, és annak dűlőiről származó, nagyon stabil karakterű, mindig felismerhető jegyekkel rendelkező borokkal.

• Prémium: előkelő borok, magas ár, ismertség, magas minőség, alkalmi fogyasztás, magas technológiai és piaci minőség jellemzi őket.

• Medium vagy középkategória: a legtelítettebb szegmens, itt a legnagyobb a harc, a borok ár- és értékversenyben vannak egymással, ezért legtöbbször egyszerre használják a márka- és a származásihely-megjelölést, illetve feltüntetik a fajtát is.

• Economy vagy gazdaságos: ide tartoznak a legjobb ár-érték arányú borok, azaz viszonylag olcsón jó minőséget kínálnak, többnyire mindennapi fogyasztásra, erős márkával, egyúttal fajtajelöléssel.

• Cheap, olcsó, alsó kategória vagy folyóbor: ide a legolcsóbb folyó-, palackos, bag-in-box borok tartoznak, ahol nagy az árverseny, erős a márka, nincs termőhelyjelölés.

Több mint 300 válasz

Munkánk során pilot kutatást végeztünk online kérdőív segítségével. A mintavétel során véletlen mintavételi technikát alkalmaztunk, alapsokaságnak a magyar felnőtt lakosságot tekintettük. Az adatgyűjtésre 2018 decemberében került sor. A kérdőívekre 368 válasz érkezett, ebből 332 volt értékelhető, hiszen 36 fő egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, vagy bort. A minta összetételét tekintve nem reprezentatív.

A kérdőív két fő témát vizsgál: a gasztronómiához kapcsolódó fogyasztási szokásokat, valamint a narancsbor ismertségét.

A minta összetételét tekintve a válaszadók 59%-a nő volt, 41%-a férfi. 42%-uk 18-25 év közötti, 20%-uk 26-35 év közötti, 9%-uk 36-45 év közötti, 9%-uk 46-55 év közötti, valamint 20%-uk 56 év feletti. A válaszadók 42%-a Budapesten és környékén él, 32%-uk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A többi megyéből a válaszadók 1-2%-a származik. A megkérdezettek 56%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 43%-uk pedig középfokú végzettségű. 25%-uk 100 ezer forint alatti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezik, 55%-uk 100-300 ezer forint közötti, a többiek (20%) 300 ezer forint feletti bevételből gazdálkodnak.

Az étkezési és italfogyasztási szokásokat vizsgálva az mondható el, hogy nem jellemző egy kifejezett étrend követése, legtöbben szívesen kísérleteznek, szívesen fogyasztanak bármit.

A megkérdezettek 22%-a a hagyományos magyar konyhát kedveli, 12%-a a mediterrán konyhát helyezi előtérbe, csupán 3-3% a kontinentális, illetve a vegetáriánus étrend híve.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen gyakran járnak étterembe a válaszadók. Napi rendszerességgel a megkérdezettek 2%-a fordul meg vendéglátóhelyeken étkezés céljából, 5%-uk hetente, 9%-uk kéthetente, 35%-uk havonta, 45%-uk pedig évente pár alkalommal.

Az éttermi borfogyasztásra jellemző, hogy leginkább korábbi tapasztalat alapján választanak bort a megkérdezettek. Közepes mértékben jellemző az ajánlás alapján való választás, valamint a borlap alapján való választás és az étellel való harmónia fontossága.

A borral kapcsolatos állítások (2. ábra) közül leginkább „a bor elegáns ital” mondattal értettek egyet a megkérdezettek (4,20; σ=0,90). Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók szívesen kóstolnak borkülönlegességeket (4,16; σ=1,08), valamint, hogy szeretik az új ízeket (3,86, σ=1,45), és hogy „a bor tradicionális ital” megállapítással is egyetértettetek (3,99; σ=1,08).

2. ábra. Mennyire ért egyet a felsorolt állításokkal? (1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljes mértékben egyetért; n=332)

Inkább egyetértettek, mint nem a következő állításokkal: a borfogyasztás beleillik az egészséges életmódba (3,77; σ=1,04), hajlandó vagyok többet fizetni a jó minőségű borokért (3,65; σ=1,28), a bor minden alkalomhoz illik (3,59; σ=1,29), fontos számomra az egészséges táplálkozás (3,55; σ=1,19), szívesen kóstolok import borokat (3,54; σ=1,25), helyi termékeket szívesen vásárolok (3,48; σ=1,26). Az utolsó két állítás látszólagos ellentétet mutat, de ez erősíti az újdonságok iránti nyitottságot.

Közepes mértékben jellemző, hogy a válaszadók ismerik Magyarország borfajtáit, borvidékeit (3,18; σ=1,21), a szórakozást borfogyasztással kötik össze (3,14; σ=1,34), érdeklődnek a borkultúra iránt (3,14; σ=1,38), a borfogyasztást különleges szertartásos eseménynek tartják, (3,08; σ=1,31), keresik az újdonságokat (2,93; σ=1,28) valamint szeretnek borkóstolásra járni (2,92; σ=1,49).

Kismértékben jellemző, hogy a megkérdezettek kiismerik magukat a különböző borok között (2,86; σ=1,25), hogy érdeklik őket a borászattal kapcsolatos információk (2,82; σ=1,39), hogy tudják, melyik ételhez melyik bor illik (2,67; σ=1,36), hogy bioborokat szívesen vásárolnának (2,48; σ=1,23), hogy a borvásárlást mindig megtervezik (2,45; σ=1,29), és hogy a mindennapok részének tartják a borfogyasztást (2,36; σ=1,30).

Ismeri-e a narancsbort?

Narancsborhoz illő ételek
A narancsborokra vonatkozó kutatás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek 67%-a nem ismeri, 33% már hallott róla, és ebből 8% már kóstolta is.

Megvizsgáltuk, hogy a narancsbort nem ismerő, illetve ismerő fogyasztók különböznek-e a borral kapcsolatos állításokra adott válaszaik tekintetében. Az eredmények azt mutatták, hogy igen.

Azok, akik ismerik a narancsbort, nagyobb mértékben érdeklődnek a borkultúra iránt, tudatosan keresik az újdonságokat, jobban ismerik Magyarország borvidékeit, szeretnek borkóstolóra járni, többet hajlandóak fizetni jó minőségű borokért, tisztában vannak a harmonikus étel-bor párosításokkal.

Úgy gondolják, hogy a mindennapokhoz igenis hozzátartozik a borfogyasztás, de ugyanakkor a szórakozás szerves része is, vagyis minden alkalomhoz illik. Nagymértékben érdeklődnek a borászati információk iránt, így jobban kiismerik magukat a borok világában, és nagyobb érdeklődést mutatnak a bioborok iránt. A többi állításnál szignifikáns véleménykülönbségek nem mutathatók ki.

Megkérdeztük a válaszadókat, hogy mi jut eszükbe a narancsborról? Azon válaszadók, akik még nem hallottak róla, leginkább gyümölcsös, narancsos, citrusos ízvilágú italként képzelik, ami édes és narancssárga színű, a hölgyek itala. Többen említették, hogy narancsból készített gyümölcsborokra kell gondolnunk. Számos megjegyzés utalt rá, hogy a bor szőlőből készül, ennélfogva a narancs„bor” téves elnevezés. A karácsonyra, a karácsonyi ízekre is többen asszociáltak. Egyebek között ilyen megjegyzésekkel találkoztunk: „Édes, illatos, narancsos árnyalat”, „Ha narancsbor, akkor narancsból készül, de legalábbis kerül bele narancs is remélhetőleg”, „Színre rozé halványságú, de inkább narancsosabb színre számítanék”, „Citrusos íz, kicsit nekem a narancsos karácsonyi szaloncukor ugrik így be”, „Kicsit likőr jellegű italt tudnék elképzelni fehéres-narancsos színben, ízében egy gyümölcsös, üde borra asszociálok, nem feltétlen egy testes, karakteres italra”. Ezek a válaszok felvetik a kérdést, miszerint a narancsbor elnevezés mennyire szerencsés a magyar piacon.

Hazai narancsborok

Azon válaszadók, akik hallottak róla, és szakértőnek, illetve rendszeres borfogyasztónak vallották magukat, a narancsborok általános, pontos leírását adták meg, mint például „Ősi borkészítési mód, héjon érlelik, régen agyagedényekben”, „Hosszú érlelési idő, mély szín, karakteres illat és íz a narancsbor jellemzői”, „Ősi készítési mód, sötét szín, megszokottól eltérő ízvilág”, „Fehérszőlő a héján erjesztve, a kis rafinált tanninok jutnak eszembe”, „Fehérborból készítik, hosszú héjon áztatással”, „Komplex, harapható, magában vagy ételekkel is jó élmény”.

Következtetések

Az eredmények alapján elmondható, hogy sokan vannak, akik szeretik a bort és nyitottak a borfogyasztásra. Érdeklődők és egyre többet szeretnének tudni a háttérről, a borkészítésről, az újdonságokról, a termelőről, a termőhelyről, valamint, hogy az adott bor elfogyasztásán túl milyen élményben lehet részesülni egy étel-bor páros megkóstolása révén. A köztudatban a bor egy elegáns ital, amely minden alkalomhoz illik. Egyre többen szeretik és értékelik a száraz borokat, a friss, üde, gyümölcsös jellegű borok fogyasztása preferált, tehát napjaink italfogyasztási trendjei a hazai borfogyasztási kultúrában is fellelhetők.

Egyre fontosabb szerephez jut a gasztronómia, már nem otthon, egyedül szeretnék a fogyasztók a vásárolt bort meginni, hanem társaságban, étel mellett elfogyasztva szeretnének vele ismerkedni.

A borfogyasztói szegmensek meghatározása mind világ-, mind hazai viszonylatban összetett, soktényezős feladat és folyamatos dinamikában van, amely mindig az időszerűséget, az aktualizálást igényli. A héjon erjesztett fehérborok, az ún. narancsborok újdonságok, hagyománnyal rendelkeznek, de innovatív termékek és nem ismertek, csak a nagyon érdeklődő borgourmet-k számára, azonban még ezen a szűk rétegen belül is csak kevesen kóstolták még, kedvelőiről pedig egyáltalán nem számolhatunk be. Mindenképpen szükséges lépéseket tenni a gasztronómia és a borkészítők részéről, hogy a narancsborok ismertsége növekedjen, mert enélkül nem lehet fogyasztói táborát növelni és csak rövid távon tudnak a gasztronómiai trendek sorában szerepelni.

A narancsborok számára a prémium szegmens jelentheti a piaci lehetőséget. A narancsborok a minőségi borokhoz tartoznak, a készítési eljárásuk a hagyományok tiszteletére és a bio nézőpont szem előtt tartására épül, s fogyasztásuk néha meghökkentő és különleges élmény. Így tökéletesen illeszkednek napjaink gasztronómiai és fogyasztói trendjeihez. A bio és organikus jelzők, valamint a természetesség alapvető pozicionálási lehetőséget jelent számukra.

Sajnos nincs pontos lehatárolása ennek a borkategóriának sem, éppúgy, mint a természetes boroknak. Keverednek az ismeretek az amfórahasználatot illetően is, és sokszor megjelennek olyan borok is ebben a kategóriában, amelyek nem organikus alapanyagból készülnek és a héjon erjesztés folyamata minimális, nem erjednek végig héjon, és nem száraz borok. Így sajnos rontják azt a minimális elismertséget, amelyet nehezen, több év alatt tudott csak kivívni magának a na­­rancsbor.

Fontosnak tartjuk azt a tevékenységet és erőfeszítést, amelyet a hazai sommelier-k tesznek ezeknek a boroknak a megismertetéséért, valamint a különböző bor- és gasztroblogger szereplőkét (Wineflow, Food & Wine), akik a digitális térben terjesztik az ismereteket, és fontos megemlíteni a séfeket is, akik megjelennek alapanyagokkal és ételekkel, amelyekkel ezek a borok kiválóan párosíthatók (füge, spárga, csicseriborsó, bébirépa, újburgonya, zöldborsó, tök, bárány, süllő).

Sokat jelentene a narancsborok esetében, ha az OIV állást foglalna a kategória meghatározásában,

mert akkor mind a termelők, mind a gasztronómiai szereplők munkássága látványosabb eredményre vezethetne a héjon erjesztett fehérborok népszerűsítése terén és nem kellene félni, hogy csak rövid távon jelennek meg italfogyasztási trendként.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az idei szüret csak a portugáloknak sikerült igazán jól

Portugália az egyetlen uniós ország, mely növelni tudta bortermelését az idén. Míg a világ bortermelése 11 százalékkal csökkent, addig a portugálok 10 százalékkal több bort állítottak elő idén, mint tavaly.

A növények is panaszkodnak, ha szomjasak

A paradicsomot és a dohányt vették vizsgálat alá tudósok, hogy kiderítsék, hogyan kommunikálnak a növények. Az eredmény új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban.

Állati karácsony: elektromos angolnával működik a karácsonyfa izzó

Óriási szenzációt keltett egy tennessee-i karácsonyfa, a fán lévő izzósort ugyanis egy elektromos angolna "üzemelteti".

Hubbell, a kiváló húsgalambfajta

A hubbell fajtát az 1910-es években az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia államában tenyésztették ki a gazdasági típusú (haszontípusú) king fajtából, a texán és mondén fajták felhasználásával. A hubbell fajta elnevezését a kitenyésztőjéről kapta. A hubbell 1983-ban érkezett Európába, és nagyon gyorsan elterjedt az iparszerű húsgalambtenyésztő gazdaságokban.

Alapvető táplálékunk, mégsem ismerjük

Milyen burgonyafajták vannak? Mire használjuk őket? Hogyan válogassunk belőlük? Változnak a fogyasztói, felhasználói igények, és kismértékben már elindult az ezekre fókuszáló termelésre való átállás a hazai burgonyaszektorban.

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Hungaria Rosé pezsgő a tíz legjobb között a világon

Dijonban rendezik a pezsgők és habzóborok világversenyét, az Effervescents du Monde-ot, ahol az idén 22 ország 564 buborékos tétele csapott össze. Hatalmas siker, hogy a Törley Pezsgőpincészet egyik legfiatalabb terméke, a Hungaria Rosé Extra Dry nemcsak aranyérmet szerzett, hanem bejutott a tíz legjobb tétel közé.