Back to top

Egyszerűbb öntözés­fejlesztés – Új javaslattal él a szaktárca

Az öntözéses gazdálkodást támogatja az agrártárca új törvényjavaslata – közölte a minisztérium nemrégiben. Az új jogszabályjavaslat célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Ennek érdekében az öntözéshez kapcsolódó adminisztrációt is egyszerűsíteni kell.

Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kiemelte:

az új törvénnyel az Agrárminisztérium célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat révén elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Így átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, és emellett 90–120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama.

2018 szeptemberében döntött arról a kormány, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint plusz forrást biztosít az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására, a jövő évi beruházások tervezése meg is kezdődött. Fontos tény, hogy ennek keretében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felmért termelői igényekhez igazodva történik a vízkínálati oldal, az állami főművek fejlesztése, amelyhez kapcsolódva a törvény megteremti a vízkeresleti oldal, a termelők együttműködésének kereteit. A termelői, vízkeresleti oldal megszervezésére 2019 júliusában a Nemzeti Földügyi Központon belül létrejött az Öntözésfejlesztési Főosztály, az Agrárminisztérium öntözési igazgatási szerve.

Nagy István szerint fontos új elemként jelenik meg, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak.

Egyszerűbben és gyorsabban

A miniszter kifejtette, hogy a törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával. Az általuk engedélyezett öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni.

Az öntözésfejlesztési tervek pon­tosan meghatározzák, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.

Az öntözésfejlesztési tervek elkészítése 2020-ban kezdődik az öntözési célokat szolgáló állami főművek tíz éves fejlesztési programjának a területén. A cél az ország teljes területének öntözésfejlesztési szempontból történő megvizsgálása 2024 végéig.

Gazdálkodói együttműködés és képviselet

Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt. Alapvető tapasztalat, hogy az öntözés esetén érvényes a méretgazdaságosság elve, nagyobb területen jobban megéri az öntözés, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve az öntözésfejlesztés érdekében ösztönözni kell az együttműködéseket.

Öntözési közösséget csak mezőgazdasági termelők alapíthatnak. Az öntözési közösség jogi személyként jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A törvényjavaslat nem ír elő formakényszert a jogi személy formájának megválasztásában,

feltételként csak az öntözött terület nagyságát állapítja meg: szántóföldi növények esetében legalább 100 hektár, zöldség-gyümölcstermesztés esetében 10 hektár.

A különbséget az öntözés intenzitása indokolja: míg szántóföldi növények esetében az öntözés a hiányzó csapadékmennyiséget pótolja, a zöldség-gyümölcstermesztés esetében folyamatos és intenzív öntözési igénnyel kell számolni.

Amennyiben szükségessé válik az öntözési közösség által folytatott hatósági eljárásokban, akkor a Nemzeti Földügyi Központ koordinálóként, közvetítőként segíti majd a közösségeket.

Vidékfejlesztési Program

A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is elérhető egy öntözésfejlesztési felhívás, 50 milliárd forintos kerettel.

Az agrártárca több egyszerűsítést is bevezetett annak érdekében, hogy minél több gazdának lehetősége legyen pályázni.

Egyéni projekt esetén 1 milliárd forintra, kollektív projekt esetén 2 milliárd forintra emelte a tárca a vissza nem térítendő támogatás felső határát, emellett további tíz százalékponttal megemelte a támogatási intenzitást, hogy nagyobb, komplexebb beruházások valósulhassanak meg.

A pályázati feltételek egyszerűsítésének köszönhetően már csak a legszükségesebb esetekben kell jogerős elvi vízjogi engedélyt csatolni a kérelmekhez, illetve az osztatlan közös földtulajdon estében már nincs szükség minden tulajdonosi hozzájárulásra. Lehetővé válik az újrapályázás azok számára, akik már részesültek az öntözésfejlesztési támogatásban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai fejlesztésű tápoldatozó

A Tó és Öntözés Kft. az összes mezőgazdasági kultúrához kínál öntözőrendszereket, az idei AgromashExpón pedig bemutatták a saját fejlesztésű tápoldatozó rendszerüket is.

A magyar gazdák stabil támogatáspolitikára számíthatnak 2020-ban is

A magyar mezőgazdaság kedvező helyzete biztos alapot nyújt ahhoz, hogy határon átívelő együttműködésekkel segítsük a felvidéki gazdák, agrár-vállalkozások versenyképesség növelő és munkahelyteremtő beruházásait - mondta el Nagy István, csütörtök este a Szepsiben rendezett gazdafórumon.

Átadták a Zöld Óvoda címeket – 235 intézmény kapta meg az elismerést

Már tizenharmadik alkalommal ítélték oda a Zöld Óvoda és az Örökös Zöld Óvoda címeket, idén összesen 235 intézménynek. Az okleveleket László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára adta át.

Tavaly mintegy 800 milliárd forint támogatás segítette a gazdálkodókat

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette.

AM: fontos megőrizni a helyi és nemzeti kincseket

A globalizáció veszélyezteti a nemzeti értékeket, kultúrákat, ezért fontos megőrizni a helyi és nemzeti kincseket - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke szerdán a Hungarikumok Klubja rendezvényén a Parlamentben.

„Élnünk kell a lehetőséggel” – megnyílt az AGROmashEXPO

Megkezdődött az agrárkiállítási szezon a 38. AGROmashEXPO és a hozzá kapcsolódó AgrárgépShow első napjával szerdán. A Hungexpón megtartott ünnepélyes megnyitóeseményen Nagy István kijelentette: a mezőgazdaság jó eredményeinek része az évek óta folyamatosan növekvő mezőgép-beruházás is.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

71 agrárminiszter Berlinben

Már több mint egy évtizede hagyomány, hogy a berlini Zöld Hét keretében nemzetközi agrárminiszter-találkozót szerveznek, ahol a világ nagy élelmiszer-ellátási kérdéseit tárgyalják meg a vezető agrárpolitikusok. Az idén 71 kollégéját köszöntötte Julia Klöckner német agrárminiszter. A tanácskozás végén kiadott kommünikéjükben a globális kereskedelem fontosságát hangsúlyozzák a résztvevők.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.