Back to top

A bükki „Őserdő” jövőjéért gyűltek össze

A klímaváltozás kapcsán igen sokszor kerül szóba a trópusi őserdő, mint a Föld tüdeje. Mivel Európából az emberi tevékenység révén eltűntek az őserdők, a természetes folyamatok csak korlátozottan működnek, nagyon fontos, hogy legyenek ismereteink az érintetlen erdők működéséről. Az EGERERDŐ Zrt. területén lévő „Őserdő Erdőrezervátum” megóvása érdekében gyűltek össze szakemberek és kutatók.

Fotó: EGERERDŐ Zrt.
A biológiai sokféleség és a természetes folyamatok vizsgálatára kerültek kijelölésre azok az erdőtömbök, amik többé-kevésbé még rendelkeznek az érintetlen erdőkre jellemző jegyekkel. Az EGERERDŐ Zrt. területén lévő nyolc darab erdőrezervátumból kiemelt figyelmet érdemel az „Őserdő Erdőrezervátum”, mert

a vadállomány természetközelibb összetétele miatt az utóbbi évtizedekben működnek a természetes folyamatok.

A bükki „Őserdő” 850-900 méter magasan, a Bükk-fennsíkon található, az Istállós-kő és a Tar-kő közelében. Az erdészek már a 19. század elején felfigyeltek a területre és Király Lajos erdőmérnök javaslatára Pallavicini őrgróf, az akkori tulajdonos kivonta a termelésből, hogy a tudományos kutatás rendelkezésére bocsájtsa.

Az őserdő életében az azt körülvevő erdőknek – ún. védőzónának - is igen fontos szerepe van, hiszen egyfajta védőbástyát alkotnak a magterület körül.

Az őserdő védőzónájában többféle állomány található, köztük mesterségesen ültetett lucfenyvesek, amiken a klímaváltozás miatt már sajnos látható a fenyőpusztulás nyoma. Faegyedei legyengültek különböző rovar-, és gombafajok által, sőt számos fa teljesen kiszáradt.

2019. november 15-én a Soproni Egyetem és az ELTE kutatói, illetve az EGERERDŐ Zrt. erdész szakemberei és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi kollégái gyűltek össze, hogy megvitassák, mi a legjobb megoldás ebben az elszomorító helyzetben, az őserdő megóvása érdekében.

Fotó: EGERERDŐ Zrt.

A magyarországi lucfenyvesek pusztulása rohamosan gyorsul, általános megoldás a letermelésük utáni őshonos fafajokkal való erdősítés.

Ám az erdőrezervátum védőzónájában lévő fenyvesek átalakítása speciális feladat, mert közben minél nagyobb mértékben meg kell őrizni a védő szerepet is.

Mivel a már pusztuló félben lévő fenyvesben minden beavatkozás gyorsítja a szúkárok miatti száradást, a védőhatás megőrzéséhez szükséges fokozatosságot össze kell hangolni a kivitelezhetőséggel és az erdőfelújítási kötelezettséggel.

Az erdész szakemberek és a kutatók egyetértettek abban, hogy a védőterületben lévő fenyveseket célszerű 3 zónára felosztani.

Az őserdőhöz legközelebb eső 200 m-es sávban a természetes folyamatokra hagyják a régi erdő pusztulását, ahol a szukcesszió törvényei alakítják ki az új erdőállományt.

Fotó: EGERERDŐ Zrt.

A második zónában a javaslatok szerint már kisebb sávokban, un. kulisszás módszerrel történhet fakitermelés, majd mesterséges erdőfelújítás több pionír fafajjal együtt. A harmadik zónában pedig a gyakorlatban bevált tarvágás utáni erdősítéssel (erdőszerkezet átalakítással) tartható fenn leginkább a védőzóna védőhatása.

A résztvevők bíznak benne, hogy az „Őserdő” védelme érdekében tett lépések nem állnak meg, hanem a kutatók és gyakorló szakemberek együttműködése a jövőben is folytatódik.

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Különleges téli élmények a Hévízi-csatornán

Javában zajlik Hévízen a vízitúraszezon, melynek a természet értékeit védő szigorú szabályai vannak. Lássuk, mit érdemes tudni azoknak, akik szeretnének vízre szállni.

A Kárpátok a környezet ügyében is összeköti Kelet-Európa népeit

Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencében a környezetügyi együttműködésre, ugyanis a térség földrajzi értelemben is szoros egységet alkot. Ezért természeti örökségünk védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így nekünk, magyaroknak is – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

A Miskolci Törvényszék is segíti az erdősítést

A Miskolci Törvényszék is csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal által indított Zöld Bíróság elnevezésű programhoz.

Hazánk továbbra is partnerségre törekszik Moldovával

Hazánk továbbra is elkötelezett a Moldovai Köztársasággal való szakmai és üzleti kapcsolatok kiszélesítése mellett - jelentette ki Farkas Sándor miniszterhelyettes Zinaida Greceanîi, a moldáv parlament elnökével folytatott tárgyalások után december 12-én, Budapesten.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.