Back to top

A klímaváltozás egyik nyertese lehet a Kékfrankos?

Ötödik alkalommal ültek össze a Jásdi borteraszon a balatoni borászok – az idei évben egy vendégborászattal kiegészülve - megvitatni az idei év fő témáját: hogy alakul a Kékfrankos helyzete hazánkban, és milyen kitörési lehetőségünk van az exportpiacon?

Az aktuális témák mellett, napjaink egyik legnagyobb kihívása is szóba került a borászok között, ami pedig nem más, mint az egyre jobban érzékelhető klímaváltozás.

A zárt ajtók mögött tartott szakmai kóstolón, minden borász kedvenc Kékfrankos tételét kóstoltatta a kollégákkal és vitatták meg az aktuális témákat a fajta szemszögéből. A zöldmunkától a terméskorlátozáson át, a szüreti időpont megválasztásán, az erjesztésen keresztül, egészen az érlelésig, palackozásig ütköztek a nézőpontok.

A házigazda, Jásdi István kiemelte: Azon túl, hogy az ember szívesen találkozik jó borok mellett jó barátokkal, más hozadéka is van annak, hogy ötödször jövünk össze, kóstoljuk meg, és mutatjuk be vendégeinknek is vörös borainkat egy fehér borosként elkönyvelt borvidéken. Sokkal tudatosabbá és talán öntudatosabbá is tett bennünket ez az öt esztendő és a találkozók. Tisztában vagyunk termőhelyünk erényeivel, és látjuk az utat, amelyik még előttünk van.

Nincsenek illúzióink a piaccal kapcsolatban, de csöppet sem vagyunk borúlátóak a balatoni vörösök jövőjével kapcsolatban.

Igen, a Kékfrankos a vörösök Olaszrizlingje, azt pedig már kezdjük kiismerni, ami nem azt jelenti, hogy ne kóstolnánk nagyszerű franc-okat vagy akár Sangiovese-t.

A társaság együttesen közel 200 főt foglalkoztat egész évben, ami a szőlőben történő idénymunkák és az erősebb vendégforgalmú időszakokban többszörösére is felduzzadhat. A borászat mellett, ahol a szőlőmunkások és pincemunkások teszik ki a munkaállomány 60%-át, többen üzemeltetnek egész évben vendéglátóhelyet, borteraszt, éttermet és szállást is. A változó körülmények, a torzuló piaci helyzet, a nagy horderejű befektetések és pályázatok is hatással lehetnek a vállalkozásukra, az árazásra és a termékek értékesítésére.

„Nehezíti a helyzetünket, hogy torzítják a piacot a nem egyformán hozzáférhető pályázatok és az eredményükként alacsonyabb költségekkel megjelenő, velünk versenyző termékek. Lássuk azért ebben is az előnyt.

Arra szorít bennünket az egyenlőtlen verseny, hogy jobban, hatékonyabban, jobb borokat termeljünk, mert csak így bízhatunk abban, hogy egyszer érdemes lesz Csopakon, Badacsonyban szőlőt telepíteni, a tájat és régi épületeit megőrizni és a történelmi dűlőkben nemcsak a nyaraló építés és a panorámás úszómedence ígéretét látják majd a befektetők.”

– mondta Jásdi István.

A klímaváltozás során az elmúlt tíz évben közel egy hónapot tolódott több fajtánál a szüreti időpont alakulása. Új szemléletmód szükséges a szőlőben és a borok esetében is, hogy a változásban lévő klimatikus viszonyok mellett, meg tudjanak felelni a piac által támasztott magas elvárásoknak.

„A klímaváltozás 100%-ban érzékelhető kihívás, amiből a Kékfrankos inkább profitálni látszik: korábban érik, így már szeptember közepétől szüreteljük. Hűvösebb években is lehet rá építeni, mert elég szépen beérik és jobban bírja az esőt.”  hívta fel a figyelmet ifj. Heimann Zoltán.

A nehézségek ellenére pozitív fejlődést érez a borok és a piaci növekedés szempontjából is a szakmai grémium. Egyre többen kíváncsiak idehaza és országhatáron túl is az egyedi karakterű termőhelyi karaktert felmutató borokra. Olyan tételek készítése lesz izgalmas a jövőben, ami a fajta lehetőségein keresztül a termőhely és a borász üzenetét is hitelesen tudja közvetíteni. Ez ugyan már régóta kiemelt téma szakmai körben is, de most már egyértelműen körvonalazódott, hogy az Olaszrizling mellett a Kékfrankos lett a másik zászlóshajó a régióban, ahogy azt Figula Mihály is kiemelte a rendezvényen: „Az Olaszrizling vörös párja egyértelműen a Kékfrankos.”

„Az eddigi megkeresésék alapján abszolút exportképes a fajta, csak megfelelő mennyiségi és minőségi feltételeket kell biztosítani.

Sajnos nekünk egyelőre még nincsen megfelelő mennyiségünk egy tétel exportálására a Kékfrankosból. Az érdeklődések alapján eddig úgy látjuk, az amerikai illetve a skandináv országok piacán érdeklődnek legjobban a fajta iránt.” magyarázta ifj. Pálffy Gyula.

Heimann Zoltán szerint is nagyon alkalmas a fajta az exportpiacra: „Hiszünk benne, hogy az lehet, bár nekünk az első sikert eddig a Kadarka hozta meg. Mi Heimannok, csakúgy, mint itthon, külföldön is az igényes éttermekre, borkereskedésekre célzunk: ott pedig egyéniség kell, és ezt hozza a Kékfrankos!”

A megbeszélést követően szűk vendégkör is megkóstolhatta a borokat egy jó hangulatú sétáló kóstolón a Jásdi Borteraszon, ahol a borászokkal személyesen is találkozhatott a borissza vendégsereg.

A rendezvényen a következő borászatok tulajdonosai és képviselői voltak jelen:

2HA Szőlőbirtok és Pincészet - Figula Pincészet - Guden Kisbirtok - Homola Pincészet - Jásdi Pince - Kislaki Bormanufaktúra - Pálffy Pince - Petrányi Pince és Borterasz - Szent Donát Birtok - Villa Tolnay Borház - Heimann Családi Birtok - Ikon Pincészet - Von Beöthy Pince

 

Forrás: 
kostolom

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Árutőzsde: a kukorica stagnál, a tejpiacon árcsökkenés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Magas árak és készlethiány a gyömbérpiacon

A koronavírus miatt a kínai gyömbérellátmány európai importja várat magára. Kevés a kínai gyömbér a piacon, az árak pedig megduplázódtak.

Spanyolországban aláírták az ipariparadicsom-szerződéseket

A spanyol ipariparadicsom-termelők 70 €/tonna (74,8 USD/t) ex-field árat fognak kapni ebben szezonban Extremadura és Andalúzia tartományokban, valamint a gyárakba beszállított ipari paradicsom ára várhatóan 76-78 €/t körül fog alakulni a gyár és a termőföld távolságának függvényében.

Kell a magyar torma

A torma a zöldségágazaton belül a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát szednek, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is.

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

Nagy István: rendet kell tenni a borágazatban

Bortörvény-módosítási javaslaton dolgozik az agrártárca, amellyel bezárnák a most még létező kiskapukat. Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

Kezdődhet a lemosó permetezés, ne sajnáljuk a permetlét

A napok előrehaladtával egyre jobban érezhető a tavasz közeledte, mi is újra jelentkezünk a növényvédelmi előrejelzéssel. A legelső teendő a fák megtisztítása a tavalyi gyümölcsmúmiáktól, valamint a metszés és a lemosó permetezés. Nem mindegy, milyen szert választunk a lemosáshoz, előtte nézzük át a fákat és azonosítsuk az ellenségeinket.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.