Back to top

A klímaváltozás egyik nyertese lehet a Kékfrankos?

Ötödik alkalommal ültek össze a Jásdi borteraszon a balatoni borászok – az idei évben egy vendégborászattal kiegészülve - megvitatni az idei év fő témáját: hogy alakul a Kékfrankos helyzete hazánkban, és milyen kitörési lehetőségünk van az exportpiacon?

Az aktuális témák mellett, napjaink egyik legnagyobb kihívása is szóba került a borászok között, ami pedig nem más, mint az egyre jobban érzékelhető klímaváltozás.

A zárt ajtók mögött tartott szakmai kóstolón, minden borász kedvenc Kékfrankos tételét kóstoltatta a kollégákkal és vitatták meg az aktuális témákat a fajta szemszögéből. A zöldmunkától a terméskorlátozáson át, a szüreti időpont megválasztásán, az erjesztésen keresztül, egészen az érlelésig, palackozásig ütköztek a nézőpontok.

A házigazda, Jásdi István kiemelte: Azon túl, hogy az ember szívesen találkozik jó borok mellett jó barátokkal, más hozadéka is van annak, hogy ötödször jövünk össze, kóstoljuk meg, és mutatjuk be vendégeinknek is vörös borainkat egy fehér borosként elkönyvelt borvidéken. Sokkal tudatosabbá és talán öntudatosabbá is tett bennünket ez az öt esztendő és a találkozók. Tisztában vagyunk termőhelyünk erényeivel, és látjuk az utat, amelyik még előttünk van.

Nincsenek illúzióink a piaccal kapcsolatban, de csöppet sem vagyunk borúlátóak a balatoni vörösök jövőjével kapcsolatban.

Igen, a Kékfrankos a vörösök Olaszrizlingje, azt pedig már kezdjük kiismerni, ami nem azt jelenti, hogy ne kóstolnánk nagyszerű franc-okat vagy akár Sangiovese-t.

A társaság együttesen közel 200 főt foglalkoztat egész évben, ami a szőlőben történő idénymunkák és az erősebb vendégforgalmú időszakokban többszörösére is felduzzadhat. A borászat mellett, ahol a szőlőmunkások és pincemunkások teszik ki a munkaállomány 60%-át, többen üzemeltetnek egész évben vendéglátóhelyet, borteraszt, éttermet és szállást is. A változó körülmények, a torzuló piaci helyzet, a nagy horderejű befektetések és pályázatok is hatással lehetnek a vállalkozásukra, az árazásra és a termékek értékesítésére.

„Nehezíti a helyzetünket, hogy torzítják a piacot a nem egyformán hozzáférhető pályázatok és az eredményükként alacsonyabb költségekkel megjelenő, velünk versenyző termékek. Lássuk azért ebben is az előnyt.

Arra szorít bennünket az egyenlőtlen verseny, hogy jobban, hatékonyabban, jobb borokat termeljünk, mert csak így bízhatunk abban, hogy egyszer érdemes lesz Csopakon, Badacsonyban szőlőt telepíteni, a tájat és régi épületeit megőrizni és a történelmi dűlőkben nemcsak a nyaraló építés és a panorámás úszómedence ígéretét látják majd a befektetők.”

– mondta Jásdi István.

A klímaváltozás során az elmúlt tíz évben közel egy hónapot tolódott több fajtánál a szüreti időpont alakulása. Új szemléletmód szükséges a szőlőben és a borok esetében is, hogy a változásban lévő klimatikus viszonyok mellett, meg tudjanak felelni a piac által támasztott magas elvárásoknak.

„A klímaváltozás 100%-ban érzékelhető kihívás, amiből a Kékfrankos inkább profitálni látszik: korábban érik, így már szeptember közepétől szüreteljük. Hűvösebb években is lehet rá építeni, mert elég szépen beérik és jobban bírja az esőt.”  hívta fel a figyelmet ifj. Heimann Zoltán.

A nehézségek ellenére pozitív fejlődést érez a borok és a piaci növekedés szempontjából is a szakmai grémium. Egyre többen kíváncsiak idehaza és országhatáron túl is az egyedi karakterű termőhelyi karaktert felmutató borokra. Olyan tételek készítése lesz izgalmas a jövőben, ami a fajta lehetőségein keresztül a termőhely és a borász üzenetét is hitelesen tudja közvetíteni. Ez ugyan már régóta kiemelt téma szakmai körben is, de most már egyértelműen körvonalazódott, hogy az Olaszrizling mellett a Kékfrankos lett a másik zászlóshajó a régióban, ahogy azt Figula Mihály is kiemelte a rendezvényen: „Az Olaszrizling vörös párja egyértelműen a Kékfrankos.”

„Az eddigi megkeresésék alapján abszolút exportképes a fajta, csak megfelelő mennyiségi és minőségi feltételeket kell biztosítani.

Sajnos nekünk egyelőre még nincsen megfelelő mennyiségünk egy tétel exportálására a Kékfrankosból. Az érdeklődések alapján eddig úgy látjuk, az amerikai illetve a skandináv országok piacán érdeklődnek legjobban a fajta iránt.” magyarázta ifj. Pálffy Gyula.

Heimann Zoltán szerint is nagyon alkalmas a fajta az exportpiacra: „Hiszünk benne, hogy az lehet, bár nekünk az első sikert eddig a Kadarka hozta meg. Mi Heimannok, csakúgy, mint itthon, külföldön is az igényes éttermekre, borkereskedésekre célzunk: ott pedig egyéniség kell, és ezt hozza a Kékfrankos!”

A megbeszélést követően szűk vendégkör is megkóstolhatta a borokat egy jó hangulatú sétáló kóstolón a Jásdi Borteraszon, ahol a borászokkal személyesen is találkozhatott a borissza vendégsereg.

A rendezvényen a következő borászatok tulajdonosai és képviselői voltak jelen:

2HA Szőlőbirtok és Pincészet - Figula Pincészet - Guden Kisbirtok - Homola Pincészet - Jásdi Pince - Kislaki Bormanufaktúra - Pálffy Pince - Petrányi Pince és Borterasz - Szent Donát Birtok - Villa Tolnay Borház - Heimann Családi Birtok - Ikon Pincészet - Von Beöthy Pince

 

Forrás: 
kostolom

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az export, alig mozdult az import

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54 százalékkal bővült. A teljes agrárexport is növekedett ugyan, miközben a nemzetgazdasági kivitel visszaesett, de a 6 százalékos átlagos agrár­gazdasági bővülési ütemen belül a borkivitel hatszoros dinamikával bővült.

Milyen a kínai vásárló – avagy miért vesznek egyre több külföldi terméket?

A digitális nemzedék költekezik, és köreikben menő külföldi, drága terméket vásárolni. Az idősek meggondoltabbak, de ők is kedvelik a külföldi árut, viszont fontos az ár. Aki Kínába exportál jó, ha tisztában van a trendekkel.

Jónak ígérkezik a zöldség hozama

Eddig jó termést takaríthattak be a zöldségtermesztők. A jelentős tételnek számító hajtatott paradicsom és paprika, valamint a kígyóuborka termelői árai kissé a tavalyi alatt vannak – válaszolta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács elnöke.

Újabb találgatások a Tesco jövőjéről: marad vagy megy?

A londoni tőzsde szakértői továbbgombolyították a Tesco áruházlánc kelet-közép-európai vállalkozásainak jövőjével kapcsolatos találgatásokat. Úgy gondolják, hogy a kiskereskedő távozik a régióból.

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet, és ezeknek a termékeknek a feketepiaca is kisebb lett - derült ki az ENSZ Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) vadvilági bűnözéssel foglalkozó 2020-as világjelentéséből.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

A hollandoknak jól jön, ha a britek otthon maradnak

Továbbra is keresik a holland üvegházi zöldségeket a brit szupermarketekben. Ha az európai utazási korlátozások miatt a britek nem mennek nyaralni, egész nyáron a mostani szinten maradhat a zöldségfogyasztás, ami kedvez a holland beszállítóknak, nyilatkozta egy kizárólag az Egyesült Királyságba szállító westlandi kereskedő cég munkatársa.

Váratlan zavarok a meggypiacon

Július második hetére több tényező hatására bedugult a meggypiac, derül ki a FruitVeB legfrissebb elemzéséből. Bár a tavalyi kevés terméshez mérhető a hozam, a szüretkor érkező esők, a magas induló árak és a fajták együttérése komoly gondot okoz. Ráadásul erős antraknózisfertőzés ütötte föl a fejét, ami lehetetlenné tette az értékesítést.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Szőlészet, borászat közösen - Van, aki behozza a szőlőjét és palackozott bort kap vissza

Három fő céllal alakult 2016-ban a Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. Borászati szolgáltató központ, közösségi beszerzés és a szőlőművelést segítő gépi szolgáltatás szerepelt a mára megvalósított stratégiában. Az első borászati központ 2018 augusztusában nyílt meg Hercegkúton 5000 hektoliteres kapacitással, tavaly indulhatott a munka Bodrogkisfaludon és Tállyán.