Back to top

Komoly veszély a madárinfluenza

Közép-Európában ismét felütötte a fejét a madárinfluenza, ami az afrikai sertéspestissel együtt jelentősen veszélyezteti az állatállományokat. A betegségek rohamosan terjednek, annak ellenére, hogy a helyi hatóságok mindent megtesznek a megfékezésük érdekében. Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában is nagyszabású állatvédelmi intézkedéseket hoznak az állatállományok megvédése érdekében.

Lengyelországban december végén jelezte az illetékes élelmiszer-hatóság a betegség felbukkanását, ott egy pulykatartó telepen jelent meg a madárinfluenza legagresszívebb törzse, a H5N8 egyik altípusa. Emiatt több ezer szárnyast kellett elpusztítani a kelet-lengyelországi gazdaságokban. Szlovákiában nem sokkal ezt követően jelent meg a vírus, bár január elején szerencsére még csak egyetlen háztáji állományban mutatták ki, a Nyitrától pár kilométerre fekvő Üzbégen (Zbehy), ahol 22 baromfit tartottak egy háztáji gazdaságban. A gazda három elhullást jelentett a hivatalnak, és emiatt az egész állományt felszámolta. Az állat-egészségügyi felügyelet illetékesei elvégezték a szükséges fertőtlenítést a gazdaságban.

Gabriela Matečná: a betegség valamennyi V4-országban veszélyt jelent
Gabriela Matečná: a betegség valamennyi V4-országban veszélyt jelent
Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy

a hatóságok néhány kilométeres körzetben kiviteli korlátozást vezettek be élő baromfira, baromfihúsra és tojásra. Az influenza azonban – a regionális határokat nem ismerve – másutt is felütötte már a fejét Szlovákiában,

például a Nagyszombati járás Cífer községében. Ezúttal is egy háztáji gazdaságban jelentkezett a kór, jelentette be Daniel Hrežík, a szaktárca kommunikációs munkatársa. A miniszter ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a betegség valamennyi V4-országban veszélyt jelent.

„A vándormadarak költözési időszakában vagyunk, és a klímaváltozás ugyancsak jelentős mértékben hozzájárul a fertőzések terjesztéséhez. Óvatosnak kell lenniük a hazai állattenyésztőknek, és a legnagyobb veszélyre azokon a területeken kell számítani, ahol a házi baromfi vadon élő madarakkal érintkezhet” – hangsúlyozta Gabriela Matečná.

A második, a cíferi eset során 19 házi tojót veszélyeztetett a betegség. A kistermelő 3 tyúkja pusztult el a betegség következtében, amelyek az udvar hátsó részében kerülhettek közvetlen kapcsolatba vadon élő madarrakkal.

A háztáji tyúkokat is zárt helyen kell tartani
A háztáji tyúkokat is zárt helyen kell tartani
Jozef Bíreš, a szlovák Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a vírus terjedése miatt a tenyésztőknek óvintézkedéseket kellene tennie. Szerinte a vírus Szlovákiában is vadon élő madarakról terjed át a baromfiállományra.

„Teljesen fedett, sőt, oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni a hazai baromfiállományt. A takarmányukat szintén zárt helyen kell tárolni, hogy idegen állat ne férhessen hozzá.

Az alom tárolását ugyancsak úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezése: lehetőleg fedett és zárt helyen, vagy fóliával letakarva” – mondta a felügyelet igazgatója.

Közben madárinfluenzát diagnosztizáltak a bajmóci állatkert néhány állatában is. A közkedvelt állatkertet azonnal bezárták a nagyközönség előtt. Az állatokat haladéktalanul elkülönítették, de ha komolyabbra fordulna a vírus terjedése, kénytelenek lesznek ennél drasztikusabb megoldáshoz folyamodni.

Fotó: Csatlós Norbert

A JOJ Televízió információi szerint két elhullott szárnyasban mutatták ki a kórokozót. A látogatók 1 hónapon át biztosan nem tekinthetik meg kedvenceiket. Jozef Bíreš szerint a fertőzés vándormadarakkal kerülhetett az állatkertbe, kacsákon, ludakon vagy hattyúkon keresztül.

A most is pusztító H5N8 vírustörzs 2014-ben jelent meg Európában. Szlovákiai baromfiállományban 2016. decembere és 2017. februárja között mutatták ki legutóbb,
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

vadon élő madarak között azonban még 2018 tavaszán is találtak madárinfluenzával fertőzötteket. A H5N8 altípus kapcsán eddig még nem fordult elő emberi megbetegedés Európában.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kell a magyar torma

A torma a zöldségágazaton belül a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát szednek, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is.

Nemespapagájok két évtizede hazánkban

Mintegy húsz ével ezelőtt igen nagy lendületet vett a hazai díszállattenyésztés: hónapról hónapra érkeztek addig nálunk szinte ismeretlennek számító madár- és kisemlősfajok hazánkba, melyek tartása, tenyésztése nagy és izgalmas kihívást jelentett, még a tapasztalt szakemberek számára is. Ekkor tűntek fel a nemespapagájok is.

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium

Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik.

Nagy István: rendet kell tenni a borágazatban

Bortörvény-módosítási javaslaton dolgozik az agrártárca, amellyel bezárnák a most még létező kiskapukat. Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

Február végéig lehet jelentkezni az idei méhegészségügyi támogatásra

Az Agrárminisztérium a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás első évi sikere után 2020-tól megduplázta a támogatás összegét, amely 500 forint/méhcsaládról 1000 forint/méhcsaládra emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Elmarad a milánói Myplant & Garden a koronavírus miatt

Sajtóközleményt adott ki a Milánóban február 26-28-ára tervezett nagyszabású dísznövényexpó, a Myplant & Garden a koronavírus miatt. Az Észak-Olaszországból érkező hírek miatt több nemzetközi kiállító visszamondta részvételét, ezért a szervezőbizottság úgy döntött, szeptemberre halasztják az eseményt.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.