Back to top

A legősibb háziállat a Kárpát-medencében?

A bivaly a legőshonosabb háziállat a Kárpát-medencében állítja Marticsek József a Bivalytenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője, aki hozzáteszi, hogy a Fertő-tó környékén 6 ezer évvel ezelőtt élt bivalyok koponyájának homlok részén már a járom okozta deformációra lettek figyelmesek a régészek. Tehát a bivalyt már évezredekkel ezelőtt is háziállatként használták.

MMG - A bivalytenyésztés

A bivaly igazán elterjedt a török hódoltság idején volt hazánkban. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején 150 ezer bivaly élt az országban. Ekkoriban a nehéz gépek mozgatására, szántásra, teherhordásra fogták be, de az igavonás mellett jelentős volt a hús, és a tejhasznosítás is.

Marticsek József a Bivalytenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője a saját bivalyállományával
Marticsek József a Bivalytenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője a saját bivalyállományával
Fotó: BNE
Később az ipari forradalom és a traktorok háttérbe szorították a bivalyt. Csak Erdélyben Mérán és Kalotaszeg környékén maradt csak fenn nagyobb állomány, ahol továbbra is igavonásra használták és a tejét hasznosították.

A mai magyarországi bivalypopuláció megmentése érdekében 1989-ben összefogtak a hazai nemzeti parkok.

Három forrásból származtak az állatok. Ezek egyike egy nagy Dunántúli uradalmi gulya volt, amely a Nagybereki Állami Gazdasághoz, majd a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz került. A Hortobágyon a kisgazdálkodóknál fellelhető bivalyállományt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság gyűjtötte össze. A harmadik forrás pedig az Erdélyből származó egyedekből álló gulya volt. Napjaikban mintegy hatezer egyedből álló bivalypopuláció van Magyarországon.

A bivaly természetvédelmi szerepe felülmúlhatatlan: a nádat nem csak kitapossa, hanem meg is eszi, és olyan területet is legel, amelyen az intenzív fajták nem élnek meg.

Emellett hazánkban a húshaszna számottevő, ám csak néhányan hasznosítják a tejét. Pedig Olaszországban főként emiatt van hatalmas bivalyállomány, több mint félmillió egyed. Ott a mozarrella sajt készítésének hagyománya és jól eladhatósága a bivaly sikerének a titka. A bivalytej különleges a beltartalommal bír. Egy tehén ugyan csak 5-7 liter tejet ad naponta, de annak a zsírtartalma 6-16 % közötti.

Bivalyok
Bivalyok
Fotó: BNE
Marticsek József a Bivalytenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője elmondta, hogy egyesületüknek 120 tagja van. Legfontosabb feladatuk a  törzskönyvi nyilvántartás, illetve a tenyészbikák előállítása. Jelenleg zajlik egy uniós támogatású program, amely biztosítja, hogy a tenyészbikákat díjmentesen juttassák el a tagokhoz. Így minden lehetőség adott, hogy ez a faj növekedési pályán maradjon.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.