Back to top

Baktériumokkal a méhkártevők ellen

A University of Texas at Austin kutatói új stratégiát fejlesztettek ki a mézelő méhek védelmére, a kaptárelhagyásként ismert pusztító folyamat ellen – a genetikailag módosított baktériumtörzsek alkalmazását.

A méhek emésztőrendszerében élő baktériumok a módosítás eredményeként biológiai gyárként működnek: gyógyszereket termelnek a méheket sújtó kaptárelhagyás két fő kórokozója, a varroa atka és a deformáltszárny-vírus ellen.

Az emberekéhez hasonlóan a méhek emésztőrendszerében is meglévő, mikrobiomnak nevezett bakteriális ökoszisztéma mellett egy RNS-interferenciának (RNAi) nevezett antivirális védőrendszer is található, ami segít a testnek védekezni egyes RNS-vírusok ellen.

Ilyen vírusok fertőzése esetén ez az antivirális rendszer kettős szálú RNS-molekulákat termel, amelyeket az egészséges sejtek felismernek és beindítják az RNAi-immunválaszt.

A genetikailag megváltoztatott baktériumokat hordozó fiatal dolgozók fertőzésekor beindul a méhek immunrendszere, hogy védekezzen az RNS-vírusok közé tartozó deformáltszárny-vírus ellen, és az atka saját immunrendszerét is a vírus ellen hangolja.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/news.utexas.edu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jöhet a Jordán-vírus ellen rezisztens paradicsom

A Bayer sajtóközleménye szerint Mexikóban akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba kerülhet a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával rendelkező paradicsomfajta, majd sorban a többi fontos piacon is bevezethetik.

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.

Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket

Az etológiában jól ismert a Tedd azt, amit én! (Do as I Do, DAID) metódus, amely az állatok utánzásos tanulását vizsgálja. Az eleinte csak emberszabású főemlősök ez irányú képességeinek felmérésére hivatott módszert a 2000-es évek közepén az ELTE Etológia tanszékén alkalmazták elsőként kutyákon is.

Gesztenye édesen és sósan

A szelídgesztenye késő ősszel, azaz október és november fordulóján érik meg. Tudta, hogy a legmagasabb a C-vitamin tartalma? Rendkívül egészséges, édes és sós finomságok készülhetnek belőle.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.

8 millió forint értékben rendelünk házhoz pizzát, hamburgert és alkoholt

Átlagban csaknem napi négy rendelést adott le április-májusban a leggyakrabban NetPincérező, a legnagyobb összeget költő ételrendelő pedig milliós nagyságrendben vásárolt a kijárási korlátozások időszakában. Népszerű lett a reggeli rendelés, este pedig az alkohol házhoz szállítás. A pizza még mindig az elsőszámú hazai kedvenc, de rövid időre áprilisban a hamburger vette át a vezetést.

Akár életveszélyes is lehet az almaallergia

Sok embert érint az almaallergia, amelynek a tünetei általában enyhék, bizonyos esetekben azonban a torok dagadásával és légszomj kialakulásával is járhat.

Olaszországban megtalálták a pöttyösszárnyú muslica természetes ellenségét

Olaszországi gyümölcsösöket mértek föl azzal a céllal, hogy biológiai védekezést dolgozzanak ki a pöttyösszárnyú muslica ellen. Sikerült megtalálni az Ázsiából származó Leptoplinia japonica fürkészdarazsat, ami további két parazitoid mellett a megoldáshoz vezethet. Ez egyben a faj első európai azonosítása.

Méhészet - Ha jön a medve…

A nagyragadozók állományai változó mértékben ugyan, de növekvő tendenciát mutatnak Európa-szerte. A medvék védettek, de jelenlétük valós problémákat okozhat egy-egy érdekcsoport, így például a méhészek számára. A kártételek megelőzése együttműködést kíván a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek között.