Back to top

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.

Magyarországi szakemberek ismerkednek a Tüzes biogazdasággal
Magyarországi szakemberek ismerkednek a Tüzes biogazdasággal
Az élelmiszergyárakban készült tömegáru rohamos gyorsasággal vált a mindennapjaink részévé, és már csak nosztalgiával tudunk gondolni a natúr termékekre.

– Először magam sem hittem volna, hogy oly sokat jelent ez a 20 évnyi fáziskésés, de aztán vendégeim viselkedéséből kitűnt, hogy még valamennyien ismerik és szeretik az otthoni ízeket – kezdi beszélgetésünket Tüzes Pál batári biogazda, miközben végighaladunk a másfél évtizeddel ezelőtt beindított lekvárüzemen. – Most, télvíz idején, a holtszezonban erre ugyan nincs mód, de az év nagy részében a hozzánk látogató csoportok megtekinthetik, hogyan készülnek nálunk a különböző dzsemek, gyümölcsízek, szörpök és ivólevek. Ezekkel alaposabb ismeretséget majd a szomszédos kóstolóteremben köthetnek. Sorsszerű, hogy 13 évvel ezelőtt egytucatnyi helyi gazdával egy magyarországi biotanfolyamon vehettem részt, majd később egy ottani szervezet végezte nálam a termékek minősítését.

Tüzes Páléknál igencsak színes a termékpaletta, mivel a kezdetektől fogva nem csupán a 6 hektáros biominősítésű kertjükben termett szilvát, almát, körtét, cseresznyét, meggyet, birsalmát stb. dolgozzák fel, hanem emellett minden évben jelentős mennyiségű vadon termő gyümölcsöt – áfonyát, szedret, kökényt stb. – vásárolnak fel.

A vegyes gyümölcsből előállított lekvárokat, ivóleveket, szörpöket szívesen megveszik nemcsak az ukrajnai, de a magyarországi, németországi és a svájci bioboltok törzsvásárlói is.

Gazduramék már 15 évvel ezelőtt, az induláskor megértették: ebben a folyton változó világban a több lábon állás nem csupán ajánlatos, de egyenesen korparancs. A gyümölcsfeldolgozással csaknem egy időben létrehozták állattenyésztő telepüket is, ahol jelenleg közel 200 mangalicát és 70 szürke marhát tartanak.

Az ide látogató turisták egy része bizonyára szívesen nézelődik a kutricák környékén, illetve figyeli tisztes távolból a szürkemarhacsordát. Ám a haszonállatok sorsa mégiscsak az, hogy levágják őket, és a húsukat feldolgozzák.

– Eleinte csak annyi füstölt árut készítettünk mangalicából, illetve a sertés és a szürke marha húsából, amennyit a kóstolóteremben a vendégek elfogyasztottak – magyarázza Tüzes Pál. – Illetve jutott ezekből alkalmanként néhány kilogramm a környékbeli éttermek számára is. Később viszont, ahogy gyarapodott az állomány, lépni kellett. Így aztán hosszú időn át hetente-kéthetente felutaztunk Kijevbe, és ott egy igencsak látogatott, egyébként csupa bio agrártermékeket reklámozó kiállítóterem előtt hatalmas nyárson egészben sütöttük az előre bepácolt mangalicát, mellette kínáltuk a többi füstölt árut, ami természetesen már első kóstolásra sokaknak ízlett. De amíg a vegyes sertés- és szürkemarhakolbászra, illetve a többi füstölt árura a fővárosból és a többi nagyvárosból elegendő megrendelés érkezett, addig bizony több év is eltelt.

Jelenleg ott tartunk, hogy a korábbi gyümölcsöző üzleti kapcsolatokat ápolva Galícia fővárosában, Lembergben kóstolótermet rendeztünk be, ahol mind a különböző gyümölcsökből, mind a haszonállatok húsából készült termékeinket népszerűsítjük.

Emellett itt helyben továbbra is fogadjuk a látogatókat, akik mostanság főként az ország belsejéből érkeznek, de szerencsére időnként jön egy-egy kisebb csoport Magyarországról és Európa nyugati részéből is.

Amit az elmúlt másfél évtized tapasztalataiból leszűrhetünk, azt röviden így foglalhatnám össze. Az Ukrajnában élők továbbra is nagyon kedvelik a natúr termékeket, és nyitottak minden ilyen jellegű élelmiszerre. Ám ezeket a többnyire prémium minőségű termékeket egyelőre kevesen tudják megfizetni. Tényként kell elkönyvelni azt is, hogy sokan nincsenek informálva arról sem, hogy hol keressék az ilyen jellegű árut. Az országunkban működő, a biotermékek fogyasztását népszerűsítő szövetség tevékenysége ugyan egyre hatékonyabb, ám azt is látni kell, hogy a vásárlókat megtévesztő csalók elleni küzdelemben még rengeteg a tennivaló.

Tüzesék 3 évvel ezelőtt azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy ezen a vidéken, Dél-Ugocsában az elsők között kezdtek el fóliában szőlőt termeszteni. Kétségkívül eredeti az ötlet.

Mivel a termést a versenytársaknál legalább három héttel korábban piacra tudják dobni, gondolom, jelentős részben önök diktálhatják az árakat.

– Amikor a hozzánk látogatók megdicsérik az errefelé még nem mindennapinak számító kezdeményezést, hogy ne okozzak vendégeinknek csalódást, bölcsen elhallgatom a szomorú valóságot. Mármint, hogy azoknak a fóliasátraknak, amelyekben korábban zöldségféléket termesztettünk, a csemegeszőlővel való betelepítése voltaképpen kényszer szülte megoldás. Ugyanis a munkaerőhiány bennünket is erősen sújt. Szakképzett kertészeket pedig errefelé már lámpással sem találni. Illetve, hál’ Istennek, elég sokan vannak, de azok mindnyájan a saját fóliaházaikban szorgoskodnak. Egy szó mint száz, a csemegeszőlő termesztése szerencsés döntésnek bizonyult.

Mégis, ezen a téren mit mutatnak az elmúlt 4 év tapasztalatai?

– Legfőképpen azt, hogy hajtatóközegben is tudjuk folytatni a biotermesztés irányvonalát.

Megtapasztaltuk, hogy két-három permetezéssel – ami természetesen a biogazdaságokban is engedélyezett réztartalmú szerekkel történik – minden esetben sikerül megvédeni a termést.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Hiszen ebben az esetben nincs az a kényszerű elvárás, hogy minden jelentősebb eső után permetezni kell. A tápanyag­ellátás ugyancsak bioszerekkel történik. Amire számítottunk, az megvalósult. A fürtök korai érésének köszönhetően nincs gondunk az értékesítéssel sem. De hogy ne csak a magunk hasznát nézzük: büszke vagyok arra, hogy itt, a dél-ugocsai körzetben már négy-öt gazda termeszt fóliaházban szőlőt. Ma még nem tudjuk, mit hoz a jövő, ám jelenleg úgy tűnik, hogy ez egy ígéretes kezdeményezés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Napfényt pótló tojás

Tél végére nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. Az Egyesült Királyság vezető tojásmárkájának forgalmazója, a Happy Egg Co a hiánypótlás egyik legjobb természetes forrására, a tojásra hívja fel legújabb TV-kampányában a nézők figyelmét.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az Eu-s szabályozásban.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

A franciák dolgoznak a vegán „tojáson”. De miből készítik?

Francia vállalkozók fejlesztik a csirketojás növényi alapú alternatíváját, aminek még héja is lesz. A növényi alapú „tojás” teljes helyettesítője szeretne lenni a hagyományos tojásnak.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.