Back to top

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.

Magyarországi szakemberek ismerkednek a Tüzes biogazdasággal
Magyarországi szakemberek ismerkednek a Tüzes biogazdasággal
Az élelmiszergyárakban készült tömegáru rohamos gyorsasággal vált a mindennapjaink részévé, és már csak nosztalgiával tudunk gondolni a natúr termékekre.

– Először magam sem hittem volna, hogy oly sokat jelent ez a 20 évnyi fáziskésés, de aztán vendégeim viselkedéséből kitűnt, hogy még valamennyien ismerik és szeretik az otthoni ízeket – kezdi beszélgetésünket Tüzes Pál batári biogazda, miközben végighaladunk a másfél évtizeddel ezelőtt beindított lekvárüzemen. – Most, télvíz idején, a holtszezonban erre ugyan nincs mód, de az év nagy részében a hozzánk látogató csoportok megtekinthetik, hogyan készülnek nálunk a különböző dzsemek, gyümölcsízek, szörpök és ivólevek. Ezekkel alaposabb ismeretséget majd a szomszédos kóstolóteremben köthetnek. Sorsszerű, hogy 13 évvel ezelőtt egytucatnyi helyi gazdával egy magyarországi biotanfolyamon vehettem részt, majd később egy ottani szervezet végezte nálam a termékek minősítését.

Tüzes Páléknál igencsak színes a termékpaletta, mivel a kezdetektől fogva nem csupán a 6 hektáros biominősítésű kertjükben termett szilvát, almát, körtét, cseresznyét, meggyet, birsalmát stb. dolgozzák fel, hanem emellett minden évben jelentős mennyiségű vadon termő gyümölcsöt – áfonyát, szedret, kökényt stb. – vásárolnak fel.

A vegyes gyümölcsből előállított lekvárokat, ivóleveket, szörpöket szívesen megveszik nemcsak az ukrajnai, de a magyarországi, németországi és a svájci bioboltok törzsvásárlói is.

Gazduramék már 15 évvel ezelőtt, az induláskor megértették: ebben a folyton változó világban a több lábon állás nem csupán ajánlatos, de egyenesen korparancs. A gyümölcsfeldolgozással csaknem egy időben létrehozták állattenyésztő telepüket is, ahol jelenleg közel 200 mangalicát és 70 szürke marhát tartanak.

Az ide látogató turisták egy része bizonyára szívesen nézelődik a kutricák környékén, illetve figyeli tisztes távolból a szürkemarhacsordát. Ám a haszonállatok sorsa mégiscsak az, hogy levágják őket, és a húsukat feldolgozzák.

– Eleinte csak annyi füstölt árut készítettünk mangalicából, illetve a sertés és a szürke marha húsából, amennyit a kóstolóteremben a vendégek elfogyasztottak – magyarázza Tüzes Pál. – Illetve jutott ezekből alkalmanként néhány kilogramm a környékbeli éttermek számára is. Később viszont, ahogy gyarapodott az állomány, lépni kellett. Így aztán hosszú időn át hetente-kéthetente felutaztunk Kijevbe, és ott egy igencsak látogatott, egyébként csupa bio agrártermékeket reklámozó kiállítóterem előtt hatalmas nyárson egészben sütöttük az előre bepácolt mangalicát, mellette kínáltuk a többi füstölt árut, ami természetesen már első kóstolásra sokaknak ízlett. De amíg a vegyes sertés- és szürkemarhakolbászra, illetve a többi füstölt árura a fővárosból és a többi nagyvárosból elegendő megrendelés érkezett, addig bizony több év is eltelt.

Jelenleg ott tartunk, hogy a korábbi gyümölcsöző üzleti kapcsolatokat ápolva Galícia fővárosában, Lembergben kóstolótermet rendeztünk be, ahol mind a különböző gyümölcsökből, mind a haszonállatok húsából készült termékeinket népszerűsítjük.

Emellett itt helyben továbbra is fogadjuk a látogatókat, akik mostanság főként az ország belsejéből érkeznek, de szerencsére időnként jön egy-egy kisebb csoport Magyarországról és Európa nyugati részéből is.

Amit az elmúlt másfél évtized tapasztalataiból leszűrhetünk, azt röviden így foglalhatnám össze. Az Ukrajnában élők továbbra is nagyon kedvelik a natúr termékeket, és nyitottak minden ilyen jellegű élelmiszerre. Ám ezeket a többnyire prémium minőségű termékeket egyelőre kevesen tudják megfizetni. Tényként kell elkönyvelni azt is, hogy sokan nincsenek informálva arról sem, hogy hol keressék az ilyen jellegű árut. Az országunkban működő, a biotermékek fogyasztását népszerűsítő szövetség tevékenysége ugyan egyre hatékonyabb, ám azt is látni kell, hogy a vásárlókat megtévesztő csalók elleni küzdelemben még rengeteg a tennivaló.

Tüzesék 3 évvel ezelőtt azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy ezen a vidéken, Dél-Ugocsában az elsők között kezdtek el fóliában szőlőt termeszteni. Kétségkívül eredeti az ötlet.

Mivel a termést a versenytársaknál legalább három héttel korábban piacra tudják dobni, gondolom, jelentős részben önök diktálhatják az árakat.

– Amikor a hozzánk látogatók megdicsérik az errefelé még nem mindennapinak számító kezdeményezést, hogy ne okozzak vendégeinknek csalódást, bölcsen elhallgatom a szomorú valóságot. Mármint, hogy azoknak a fóliasátraknak, amelyekben korábban zöldségféléket termesztettünk, a csemegeszőlővel való betelepítése voltaképpen kényszer szülte megoldás. Ugyanis a munkaerőhiány bennünket is erősen sújt. Szakképzett kertészeket pedig errefelé már lámpással sem találni. Illetve, hál’ Istennek, elég sokan vannak, de azok mindnyájan a saját fóliaházaikban szorgoskodnak. Egy szó mint száz, a csemegeszőlő termesztése szerencsés döntésnek bizonyult.

Mégis, ezen a téren mit mutatnak az elmúlt 4 év tapasztalatai?

– Legfőképpen azt, hogy hajtatóközegben is tudjuk folytatni a biotermesztés irányvonalát.

Megtapasztaltuk, hogy két-három permetezéssel – ami természetesen a biogazdaságokban is engedélyezett réztartalmú szerekkel történik – minden esetben sikerül megvédeni a termést.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Hiszen ebben az esetben nincs az a kényszerű elvárás, hogy minden jelentősebb eső után permetezni kell. A tápanyag­ellátás ugyancsak bioszerekkel történik. Amire számítottunk, az megvalósult. A fürtök korai érésének köszönhetően nincs gondunk az értékesítéssel sem. De hogy ne csak a magunk hasznát nézzük: büszke vagyok arra, hogy itt, a dél-ugocsai körzetben már négy-öt gazda termeszt fóliaházban szőlőt. Ma még nem tudjuk, mit hoz a jövő, ám jelenleg úgy tűnik, hogy ez egy ígéretes kezdeményezés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

A fehér színű tojások kevésbé agresszív tyúkoktól származnak?

Egy téves hiedelem miatt a brit vásárlók évtizedek óta előnyben részesítik a barna színű tojásokat a fehér színűekkel szemben, a tojás színe az azt tojó tyúkok fajtájától függ. Általánosan fogalmazva, a fehér tollú tyúkok fehér tojást raknak, míg a barna színűek barnát, bár a fül színe megbízhatóbb indikátor.

Éledezik a kínai almapiac a koronavírus-járvány után

A koronavírus-fertőzés következtében 30 százalékkal apadt a kínai almaforgalom az utóbbi két hónapban. A piaci árak pedig annak ellenére csökkennek, hogy a nagy almatermesztő körzetben, Sanhsziban már emelkednek a termelői árak.

A koronavírus nehéz helyzetbe hozza a szőlő- és borágazatot

A koronavírus járvány kapcsán kihirdetett veszélyhelyzet érzékenyen érintette a magyar szőlőtermelőket és borászatokat. A válsághelyzettel kapcsolatban – a Tagság visszajelzései alapján – többféle intézkedést is hozott a HNT Elnöksége, és napi kapcsolatban áll az AM Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságával, valamint az Operatív Törzs agrárügyekért felelős vezetőségével.

Együtt élő növények

A természet sokszínű. A növények és az állatok együttélésének mintájára miért ne lehetne ugyanilyen sokszínű a kertünk is? A dísznövényeknek, zöldség- és gyümölcsféléknek egyaránt lehet benne helyük, de nem elkülönítve, díszkertben, veteményes- és gyümölcsöskertben, hanem együtt, egy ágyásban, hogy közösen örvendeztessenek meg bennünket színekkel, illatokkal, ízekkel.

Szőlészeti melléktermékből sikeres vállalkozás

A Kertészet és Szőlészet 14. heti számában azon kívül, hogy fontos híreket olvashatnak a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekről és változásokról, bemutatunk többek között három sikeres vállalkozást. a néhány hete Szegeden megrendezett Zsendülés kertészeti konferenciáról szóló tudósításunkban.