Back to top

Kell a magyar torma

A torma a zöldségágazaton belül a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát szednek, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is.

A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát értékesítik belföldön, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként szállítunk a nyugat-európai országokba.

A megtermelt torma mennyiségét és minőségét nagyban befolyásolja az időjárás, ami az előző két évben nem alakult túl kedvezően. 2018-ban sok volt a hőségnap, nagyon korán túl melegre fordult az idő, a talaj pedig száraz, alig művelhető maradt. A tavalyi hűvös, csapadékos évkezdetet hirtelen meleg időszak váltotta az ültetés után. A napi hőingadozás elérte a 25-28 °C-ot, ennek is következménye az alacsony termésátlag.

Tormagyökér sarjrügyekkel és hajtásokkal
Tormagyökér sarjrügyekkel és hajtásokkal

Korlátok

Rizómák kiszedésére szolgáló U alakú eke
Rizómák kiszedésére szolgáló U alakú eke
A tormatermesztő körzet egyik gondja a monokultúrás termesztés. A családi gazdaságok kis földterületeket használnak, ami erősen korlátozza a növényváltást.

A torma nagyobb hányadát nyírségi jellegű homoktalajokon termesztik, de kapcsolódnak hozzá öntés- és homokos vályogtalajok is.

(Az utóbbi három évtizedben terjedt el a feketeföldi, csernozjom talajon történő termesztés.) Ezek általában alacsony kötöttségűek, savanyú kémhatásúak, ezáltal jobban kitettek a szélsőséges időjárási viszonyoknak, humusztartalmuk 0,3-2 százalék, ami befolyásolja a tápanyag-fölhasználást, az öntözések számát, az egyszerre kijuttatott vízmennyiséget és az agrotechnika egyéb elemeit.

Mások gépeivel dolgozni egyre drágább, ráadásul nem is biztos, hogy optimális időben állnak rendelkezésre, ezért a termelők többsége erő- és munkagépek vásárlására törekszik. A beszerzett eszközök és gépek fönntartása ugyanakkor tetemes amortizációs kiadással jár, amit alig lehet érvényesíteni az áru értékesítésekor. Termelői értékesítő szervezetek alakítására van kezdeményezés, de kevés eredménnyel. Mivel a művelt földterület általában kicsi, a fajlagos mutatók is rosszak.

A tormatermesztés éves kézimunkaigénye hektáronként 120-150 munkanap.

Ígéretes előrelépések történtek az ültetés és a betakarítás gépesítése terén, de ahhoz elfogadható talajállapot kell, a költségeket viszont növeli az erőgépek, a vasanyagok folyamatos áremelkedése, az üzemanyagárak hektikussága. Mind nagyobb gond és kiadás a növényvédelem, kevés vegyszer alkalmazható tormaállományban.

Magyar tájfajta jól kezelt állománya
Magyar tájfajta jól kezelt állománya

Bevételek

Az átvételi átlagár 2017-ben kilogrammonként 115 forint volt (80 + 150 Ft/2), ez abban az évben kilogrammonként 40-50 forint ráfizetés volt a gazdáknak. Tavalyelőtt és tavaly is 400 forintra (380 + 420 Ft/2) jött ki az átvételi átlagár. Így a három év átvételi átlagára 305 forint volt, amibe az I-IV. osztályú és a vékony gyökér is beletartozik.

Hektáronként 8 tonnás terméssel számolva a termelők az utolsó három évben átlagosan 2 440 000 (305 Ft × 8000 kg) forint bevételre tettek szert, és figyelembe véve a táblázatban összegzett átlagos termesztési költségeket, 695 ezer, azaz havi 57 920 forint volt az átlagos bruttó jövedelmük.

A 400 forintos átlagárat eredményező előző két évben a termesztési költségek 17 százalékkal, hektáronként 2 041 650 forintra emelkedtek, az átlagos bevétel ugyancsak 8 tonnás hozamnál 3 200 000 (400 Ft × 8000 kg) forintot tett ki, így a kettő különbözete, az évi bruttó jövedelem 1 158 350 forint, azaz havonként 96 530 forint volt.

Csepegtetőöntözés házilag készített elosztószalagos csepegtetőcsövekkel
Csepegtetőöntözés házilag készített elosztószalagos csepegtetőcsövekkel
Azok a termelők, akik elérték a hektáronkénti 10 tonnás termést, 2017–2018–2019 átlagában 3 050 000 (305 Ft × 10 000 kg) forintot kerestek, amiből levonva a termesztési költségeket 1 305 000 forint, havonként 108 ezer forint maradt.

Az utóbbi két év magasabb átvételi átlagárával számolva pedig a termesztési költségek 17 százalékos emelkedése ellenére 1 958 350 forint bruttó jövedelmük képződik, tehát havonként 163 200 forint.

A tormatermesztés munkaidő-szükséglete napi 10 órás munkaidő esetén 150-180 nap évenként. Ha ezt átszámoljuk 8 órás munkaidőre, akkor a 2019-ben érvényes 149 000 forintos havi minimálbér alapján havi 160-190 ezer forintos kereset lenne méltányos. Az idei 161 000 forintos minimálbér alapján pedig havi 174-208 ezer forintos jövedelmet kellene elérni.

Gondok

Előhajtatott dugványok
Előhajtatott dugványok
Az utóbbi évtizedekben a tormatermesztés egyik gondja, hogy nem sikerült árstabilitást elérni. Azokban az években, amikor magasabb volt az ár, megjelent néhány tőkeerős termelő, aki egyébként soha nem termesztett tormát, ez pillanatnyi árutöbbletet okozott és rögtön árcsökkenéshez vezetett. Ilyenkor fölmerült az árkartellezés gyanúja, ami tönkre is tett több száz valódi őstermelőt.

Ugyancsak hátráltató tényező, hogy nem sikerült semmiféle kvótarendszert kialakítani a termelés biztonsága érdekében, talán nem is cél. Elfogyott a munkaerő, nagyon nehéz alkalmi munkásokat találni kézi munkára.

Nem történt meg a generációváltás, a fiatalok a bizonytalan jövedelmezőség miatt nem szívesen vállalkoznak, és a tőke hiánya is akadály. Csak azok a fiatalok folytatják a szülők munkáját, ahol rendelkezésre áll valamennyi földterület és megvannak a termeléshez szükséges eszközök.

Probléma továbbá, hogy nagyon széttagolt a termőterület, ezer négyzetmétertől néhány hektárig.

Az országban megtermelt tormamennyiség feldolgozatlanul, alapanyagként értékesül, mindenféle hozzáadott érték nélkül.

A termelő szerint

Fejtrágyázás és töltögetés hajtásválogatás után
Fejtrágyázás és töltögetés hajtásválogatás után
Várhatóan még sokáig szükség lesz a magyar tormára, mert a hazai és a külföldi feldolgozók is ennek az ízére állították be a receptjeiket. Fönn kell tehát tartani a jövedelmezőséget, különben a fiatalok nem kapnak kedvet a termesztéshez.

A klimatikus viszonyok változása miatt egyértelművé vált, hogy öntözés nélkül lehetetlen jövedelmezően tormát termeszteni.

Ha a jelenlegi talajvízre fúrt csőkutakat büntetik, netán vízdíjat is fizettetnek, akkor sok termelő fogja abbahagyni a termelést. Törekedni kell a kézimunka-szükséglet minél nagyobb mértékű csökkentésére az ültetéskor, a rizómakiemeléskor, a rakodáskor és az áru-előkészítéskor is.

Sokat segíthetne a növényvédelmi lehetőségek bővítése. A gyomirtók fölhasználásának szabályozása nem megoldott, lombkezelő vegyszerekre volna szükség. Igény lenne mobil talajvizsgálati módszerre, heti rendszerességgel kimenni a termőhelyre és a helyszínt bevizsgálva elkerülhető lenne a tápanyagok túladagolása, ami az áru minőségét is rontja.

Nem utolsósorban kompromisszumot kell kötni a felvásárlók és feldolgozók között, hogy minél nagyobb mennyiséget lehessen ún. ipari minőségben (amikor a rizómán meghagyjuk a talpgyökereket) leadni, ezzel lényegesen csökkentve a kézimunka-szükségletet.

Tanácsadói javaslatok

A vírusmentes szaporítóanyagról való termesztés, a klónszelekció, a dugványcsávázás, a merisztémaszaporítás, új fajták bevonása egyaránt hozzájárulhatnak a hozamok növeléséhez. Hasznos lenne a vetésváltásos termesztés. Homokon célszerű a talaj szerves anyagát gyarapító növényeket termeszteni, például rozsos bükkönyt, tehénborsót (USA technológia), csillagfürtöt.

Az önköltség csökkentéséhez gépesítéssel ki kell váltani a kézi munkát, megoldani a víztakarékos öntözést, az áru-előkészítésnél az ipari minőségre való áttérést, azaz hogy csak a dugványnak való talpgyökereket kelljen kézzel eltávolítani.

Termesztett fajták

Magyar VM vírusmentes torma
Magyar VM vírusmentes torma
A fajtaváltás jelentősen befolyásolja a hozam növekedését, a termelésre fordított anyagköltségeket, a munkadíj-ráfordításokat, ezáltal a jövedelem alakulását.

A hazai üzemszintű tormatermesztés az 1920-as években kezdődött, német mintára a Nürnbergi fajtával. Nálunk gyenge minőségű homoktalajon termesztették, amit Németországban kotus talajokban. A behozott dugványokból növekedett rizómák a Debreceni édesnemes nevet kapták, jelezve, hogy ez a fajta már nem kesernyés ízű, mint a vadtormák. Az 1990-es évekig szinte csak ezt termelték. Szelekciós nemesítést nem végeztek, ezért a fajta leromlott, a beteg tövek aránya némelyik évben elérte a 40-50 százalékot. Ez ösztönözte a nemesítői munkát, ami klónszelekcióra és mikroszaporításra terjedt ki. Eredménye a Bagaméri 93/1 és a Bagaméri Delikát fajták elismerése volt, majd további hat fajta nemesítését díjazták állami elismeréssel. Az egyöntetűségen túl a betegség-ellenállóság és az allil-izotiocianát-tartalom növelése, de természetesen a nagy hozam is fontos nemesítési cél. A csípősségtől függ a tárolhatóság, valamint a tormakészítmények stabilitása, minőségének megőrzése.

A fajtaváltás széles körben a 90-es évek közepétől kezdődött. A Dániából behozott szaporítóanyagból négy év alatt 90 százalék fölötti egyöntetűséget tudtunk elérni. A fajtát Danvit néven jelentettük be állami elismerésre.

A napjainkban forgalomban lévő fajták közül hármat emelünk ki.

A Norda sokat terem, beltartalma nem kiemelkedő
A Norda sokat terem, beltartalma nem kiemelkedő
A Debreceni édesnemesből és variánsaiból nincs központosított szaporítóanyag-termelés, ezért az egyes fajták útja, elterjedtsége nem ismert. Amit eléggé biztosan tudunk, az az, hogy a Debreceni édesnemes hagyományos magyar torma az utóbbi 30 évben visszaszorult, a Danvit fajta pedig élre tört. A kettő aránya kb. 20-80 százalék. A magyar torma jó minőségű, kemény és fehér húsú, viszonylag magas alliltartalommal, és keserűségmentes. Hibája, hogy gyökér- és levélbetegségekre fogékony, kisebb hozamú, mint a Danvit, valamint a termesztése is költségesebb.

A Danvit minősége elmarad a magyar tormáétól. Húsa puhább, szálkásabb, alacsonyabb alliltartalommal. A glukozinolát szinigrin mennyisége gyorsabban csökken ebben a fajtában, illetve a mirozin enzim aktivitása is kisebb. Ezt bajorországi kísérletek igazolják, ahol saját fajtáink is szerepelnek (Ferencz Anita erről szóló fordítása a Kertészet és Szőlészet 2017/5. számában jelent meg). A fajta előnye a könnyű termeszthetőség, a betegség-ellenállóság, a nagy rizóma- és terméstömeg.

A Norda nagy termőképességű, jó betegség-ellenálló fajta, beltartalmi értéke viszont kívánnivalókat hagy maga után.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Növények, amelyek elbánnak a vírusokkal

A természet számos olyan növénnyel ajándékoz meg bennünket, amelyeket már évszázadok óta használnak gyógyászati célokra. Most azokat gyűjtöttük csokorba, amelyeket a vírusfertőzések, légúti panaszok, köhögés és láz esetén hívhatunk segítségül.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztása titkos szavazással történt.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.