Back to top

Májusra várható a végrehajtási rendelet az öntözésfejlesztésről

A közös agrárpolitika stratégiai tervezésének jelenlegi helyzetéről, a támogatások várható változásáról, a vásárlási szokásokról, valamint a mezőgazdasági adózásban, az öntözésfejlesztésben és a növényvédelemben tervezett lépésekről is hallhattak a résztvevők a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2020 címmel rendezett évnyitó konferenciáján.

A közös agrárpolitika eddigi I. és II. pillérére helyett a következő költségvetési időszakban stratégiai terv foglalja majd össze a támogatásokat. Az új KAP-ban kilenc fő célkitűzést határoztak meg, a 3-3-3 gazdasági, környezeti és társadalmi témájút azonos súllyal kell kezelni.

A jövőben a megfelelőség helyett a teljesítményt kell igazolni.

Fokozott elvárás a szubszidiaritás elvének betartása, az unió helyett pedig a tagállamok maguk határozhatják meg a körülményeiknek leginkább megfelelő támogathatósági feltételeket, hangsúlyozta Maácz Miklós, az AM Agrárstratégiai Koordinációs Osztályról.

A terv alapjául szolgáló ágazati helyzetfelmérések és SWOT analízisek elkészültek, hamarosan kezdődhet a szükségletek felmérése, rangsorolása, majd a rendszeres egyeztetések a Bizottsággal. Ahhoz pedig, hogy véglegesítsük a tervezett intézkedéseket, illetve elkészülhessenek a cél és pénzügyi tervek, először közös nevezőre kellene jutni az unió többéves pénzügyi keretére irányuló tárgyalásokon. Mivel ez várhatóan elhúzódik, a stratégiai terv első változata leghamarabb 2021 elején láthat napvilágot, tehát 2021 biztosan átmeneti év lesz, de nagy valószínűséggel még 2022 is. Maácz Miklós azt is kiemelte, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatot érintő piaci beavatkozások nagy részét integrálják a stratégiai tervbe, tehát ezeknél is éves bontásban, hét évre előre meg kell tervezni a kimeneteket és eredményeket. Az operatív programokra vonatkozó előírások csak néhány pontban változnak, ám a termelői csoportoknak is fel kell készülniük az erősödő klíma- és környezetvédelmi elvárásokra. A termelői csoportok, szervezetek célkitűzései és a választható tevékenységtípusok köre bővülni fog,

Az operatív program 3-7 évre szól, és forrásainak legalább 15 százalékát kell környezet- és klímavédelmi tevékenységre fordítani.

A termelői szervezetek támogatása 4,1 százalék, társulásaik esetén 4,5 százalék lesz, de ezen felül további 0,5 százalék jár kutatási, környezet- és klímavédelmi, promóciós és fogyasztásösztönzési, valamint válságmegelőzési, -kezelési célokra. Az ezekre irányuló tevékenységek esetén a támogatási aránya 50-ről 80 százalékra nő, ha a rájuk fordított összeg eléri az operatív program kiadásainak 5 százalékát.

Közös agrárpolitika, öntözésfejlesztés, fogyasztói szokások változása - mindezekről is hallhattak a FruitVeB évnyitó tanácskozásán résztvevők
Közös agrárpolitika, öntözésfejlesztés, fogyasztói szokások változása - mindezekről is hallhattak a FruitVeB évnyitó tanácskozásán résztvevők
Fotó: Rimóczi Irén

Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár- és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint előnyei is lehetnek az átmeneti éveknek, hiszen a régi, már ismert rendszer használatakor kisebb a hibázás esélye. Ennél nagyobb gond, hogy biztosan csökken a KAP költségvetése, és az I. pillérben nem adhatók nemzeti támogatások

Azzal pedig, hogy megpróbálják kiegyenlíteni a tagállamok területalapú támogatásait, várhatón még nagyobb versenytársunk lesz Románia és Lengyelország.

A szakember is hangsúlyozta, hogy minden területen a Zöld megállapodás (Green Deal) lesz a vezérelv. Minden ágazati tervben megjelenik majd, a káros anyagok kibocsátását vagy korlátozásokkal vagy adaptációkkal, fejlesztésekkel lehet majd elérni, tehát a fenntarthatósághoz minél jobban ki kell aknázni az innovációban rejlő lehetőségeket. Az öntözésfejlesztés kiemelt terület lesz, amit várhatóan támogatnak is, ám nem külön keretből, hanem a KAP költségvetéséből.

A jelenleg 100 ezer hektár alatti öntözött területet a kétszeresére szeretné növelni a kormány 2030-ig, és a célkitűzés megvalósításában jól állunk, hangsúlyozta Nagy János, az AM földügyekért felelős helyettes államtitkára. Az öntözésfejlesztéshez 2030-ig évente 17 milliárd forintot ad a kormány, és további források nyerhetők el a Vidékfejlesztési Programból. Megtörtént az állami főművek és harmadlagos csatornák fölmérése, a Nemzeti Földügyi Központ lett az öntözési igazgatási szerv is, és kidolgozták a Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszert (VIZEK), amely egyebek közt csökkenti a vízfelhasználók adminisztrációs terheit a szakhatósági eljárások egyszerűsítésével. A fejlesztések kereteit megadó öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. CXIII. törvény végrehajtási rendelet megjelenését pedig májusra ígérte a helyettes államtitkár. Ez tartalmazza majd az öntözési szolgalom alapítására, az öntözési közösségek elismerésére és a környezeti körzeti tervre vonatkozó szabályokat.

A mezőgazdasági öntözési célú vízfelhasználás hatékonyabbá tétele érdekében ugyanis támogatják majd az elismert öntözési közösségeket a már meglévő öntözőrendszerek fejlesztése, illetve új öntözési beruházások létrehozása céljából.

Az egy projektre adható támogatási összeg legföljebb 250 ezer euró lehet, a támogatási intenzitás pedig elérheti 90 százalékot. A támogatottaknak a beruházást legalább 5 évig működtetni kell.

A Vidékfejlesztési Programban jelenleg is pályázható a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését célzó felhívás mezőgazdasági termelők, illetve csoportjaik részére. Az 50 százalékos támogatási intenzitás kollektív beruházás esetén 20 százalékkal növelhető, a fiatal gazdák pedig plusz 10 százalékra jogosultak.

Kérdésre a helyettes államtitkár arra is kitért, hogy igyekeznek a kertészek számára is elfogadható megoldást találni az eddig be nem jelentett öntözési célú kutak legalizálására, hogy az minél kevesebb adminisztratív és pénzügyi terhet okozzon a felhasználóknak. E célból rendszeresek az egyeztetések a Belügyminisztériummal.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Egy meglepő összetevő, hogy a sült zöldségek tökéletesek legyenek

A kiegyensúlyozott étrend fenntartása érdekében az étkezéseknek sovány fehérjéket, teljes kiőrlésű szénhidrátokat és zöldségeket kell tartalmazniuk. Nem újdonság, hogy a zöldségek az egészséges táplálkozás létfontosságú részét képezik.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.