Back to top

Májusra várható a végrehajtási rendelet az öntözésfejlesztésről

A közös agrárpolitika stratégiai tervezésének jelenlegi helyzetéről, a támogatások várható változásáról, a vásárlási szokásokról, valamint a mezőgazdasági adózásban, az öntözésfejlesztésben és a növényvédelemben tervezett lépésekről is hallhattak a résztvevők a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2020 címmel rendezett évnyitó konferenciáján.

A közös agrárpolitika eddigi I. és II. pillérére helyett a következő költségvetési időszakban stratégiai terv foglalja majd össze a támogatásokat. Az új KAP-ban kilenc fő célkitűzést határoztak meg, a 3-3-3 gazdasági, környezeti és társadalmi témájút azonos súllyal kell kezelni.

A jövőben a megfelelőség helyett a teljesítményt kell igazolni.

Fokozott elvárás a szubszidiaritás elvének betartása, az unió helyett pedig a tagállamok maguk határozhatják meg a körülményeiknek leginkább megfelelő támogathatósági feltételeket, hangsúlyozta Maácz Miklós, az AM Agrárstratégiai Koordinációs Osztályról.

A terv alapjául szolgáló ágazati helyzetfelmérések és SWOT analízisek elkészültek, hamarosan kezdődhet a szükségletek felmérése, rangsorolása, majd a rendszeres egyeztetések a Bizottsággal. Ahhoz pedig, hogy véglegesítsük a tervezett intézkedéseket, illetve elkészülhessenek a cél és pénzügyi tervek, először közös nevezőre kellene jutni az unió többéves pénzügyi keretére irányuló tárgyalásokon. Mivel ez várhatóan elhúzódik, a stratégiai terv első változata leghamarabb 2021 elején láthat napvilágot, tehát 2021 biztosan átmeneti év lesz, de nagy valószínűséggel még 2022 is. Maácz Miklós azt is kiemelte, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatot érintő piaci beavatkozások nagy részét integrálják a stratégiai tervbe, tehát ezeknél is éves bontásban, hét évre előre meg kell tervezni a kimeneteket és eredményeket. Az operatív programokra vonatkozó előírások csak néhány pontban változnak, ám a termelői csoportoknak is fel kell készülniük az erősödő klíma- és környezetvédelmi elvárásokra. A termelői csoportok, szervezetek célkitűzései és a választható tevékenységtípusok köre bővülni fog,

Az operatív program 3-7 évre szól, és forrásainak legalább 15 százalékát kell környezet- és klímavédelmi tevékenységre fordítani.

A termelői szervezetek támogatása 4,1 százalék, társulásaik esetén 4,5 százalék lesz, de ezen felül további 0,5 százalék jár kutatási, környezet- és klímavédelmi, promóciós és fogyasztásösztönzési, valamint válságmegelőzési, -kezelési célokra. Az ezekre irányuló tevékenységek esetén a támogatási aránya 50-ről 80 százalékra nő, ha a rájuk fordított összeg eléri az operatív program kiadásainak 5 százalékát.

Közös agrárpolitika, öntözésfejlesztés, fogyasztói szokások változása - mindezekről is hallhattak a FruitVeB évnyitó tanácskozásán résztvevők
Közös agrárpolitika, öntözésfejlesztés, fogyasztói szokások változása - mindezekről is hallhattak a FruitVeB évnyitó tanácskozásán résztvevők
Fotó: Rimóczi Irén

Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár- és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint előnyei is lehetnek az átmeneti éveknek, hiszen a régi, már ismert rendszer használatakor kisebb a hibázás esélye. Ennél nagyobb gond, hogy biztosan csökken a KAP költségvetése, és az I. pillérben nem adhatók nemzeti támogatások

Azzal pedig, hogy megpróbálják kiegyenlíteni a tagállamok területalapú támogatásait, várhatón még nagyobb versenytársunk lesz Románia és Lengyelország.

A szakember is hangsúlyozta, hogy minden területen a Zöld megállapodás (Green Deal) lesz a vezérelv. Minden ágazati tervben megjelenik majd, a káros anyagok kibocsátását vagy korlátozásokkal vagy adaptációkkal, fejlesztésekkel lehet majd elérni, tehát a fenntarthatósághoz minél jobban ki kell aknázni az innovációban rejlő lehetőségeket. Az öntözésfejlesztés kiemelt terület lesz, amit várhatóan támogatnak is, ám nem külön keretből, hanem a KAP költségvetéséből.

A jelenleg 100 ezer hektár alatti öntözött területet a kétszeresére szeretné növelni a kormány 2030-ig, és a célkitűzés megvalósításában jól állunk, hangsúlyozta Nagy János, az AM földügyekért felelős helyettes államtitkára. Az öntözésfejlesztéshez 2030-ig évente 17 milliárd forintot ad a kormány, és további források nyerhetők el a Vidékfejlesztési Programból. Megtörtént az állami főművek és harmadlagos csatornák fölmérése, a Nemzeti Földügyi Központ lett az öntözési igazgatási szerv is, és kidolgozták a Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszert (VIZEK), amely egyebek közt csökkenti a vízfelhasználók adminisztrációs terheit a szakhatósági eljárások egyszerűsítésével. A fejlesztések kereteit megadó öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. CXIII. törvény végrehajtási rendelet megjelenését pedig májusra ígérte a helyettes államtitkár. Ez tartalmazza majd az öntözési szolgalom alapítására, az öntözési közösségek elismerésére és a környezeti körzeti tervre vonatkozó szabályokat.

A mezőgazdasági öntözési célú vízfelhasználás hatékonyabbá tétele érdekében ugyanis támogatják majd az elismert öntözési közösségeket a már meglévő öntözőrendszerek fejlesztése, illetve új öntözési beruházások létrehozása céljából.

Az egy projektre adható támogatási összeg legföljebb 250 ezer euró lehet, a támogatási intenzitás pedig elérheti 90 százalékot. A támogatottaknak a beruházást legalább 5 évig működtetni kell.

A Vidékfejlesztési Programban jelenleg is pályázható a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését célzó felhívás mezőgazdasági termelők, illetve csoportjaik részére. Az 50 százalékos támogatási intenzitás kollektív beruházás esetén 20 százalékkal növelhető, a fiatal gazdák pedig plusz 10 százalékra jogosultak.

Kérdésre a helyettes államtitkár arra is kitért, hogy igyekeznek a kertészek számára is elfogadható megoldást találni az eddig be nem jelentett öntözési célú kutak legalizálására, hogy az minél kevesebb adminisztratív és pénzügyi terhet okozzon a felhasználóknak. E célból rendszeresek az egyeztetések a Belügyminisztériummal.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Az idén végre lesz hazai kajszi- és őszibarack

A legtöbb nyári gyümölcsből valamivel jobb termés várható, mint az elmúlt két évben, és jó hír, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti hiány után az idén lesz hazai kajszi- és őszibarack, emellett a meggy, cseresznye, szilva is elegendő lesz - írta a Világgazdaság.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.