0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Májusra várható a végrehajtási rendelet az öntözésfejlesztésről

A közös agrárpolitika stratégiai tervezésének jelenlegi helyzetéről, a támogatások várható változásáról, a vásárlási szokásokról, valamint a mezőgazdasági adózásban, az öntözésfejlesztésben és a növényvédelemben tervezett lépésekről is hallhattak a résztvevők a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2020 címmel rendezett évnyitó konferenciáján.

A közös agrárpolitika eddigi I. és II. pillérére helyett a következő költségvetési időszakban stratégiai terv foglalja majd össze a támogatásokat. Az új KAP-ban kilenc fő célkitűzést határoztak meg, a 3-3-3 gazdasági, környezeti és társadalmi témájút azonos súllyal kell kezelni.

A jövőben a megfelelőség helyett a teljesítményt kell igazolni.

Fokozott elvárás a szubszidiaritás elvének betartása, az unió helyett pedig a tagállamok maguk határozhatják meg a körülményeiknek leginkább megfelelő támogathatósági feltételeket, hangsúlyozta Maácz Miklós, az AM Agrárstratégiai Koordinációs Osztályról.

A terv alapjául szolgáló ágazati helyzetfelmérések és SWOT analízisek elkészültek, hamarosan kezdődhet a szükségletek felmérése, rangsorolása, majd a rendszeres egyeztetések a Bizottsággal. Ahhoz pedig, hogy véglegesítsük a tervezett intézkedéseket, illetve elkészülhessenek a cél és pénzügyi tervek, először közös nevezőre kellene jutni az unió többéves pénzügyi keretére irányuló tárgyalásokon. Mivel ez várhatóan elhúzódik, a stratégiai terv első változata leghamarabb 2021 elején láthat napvilágot, tehát 2021 biztosan átmeneti év lesz, de nagy valószínűséggel még 2022 is. Maácz Miklós azt is kiemelte, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatot érintő piaci beavatkozások nagy részét integrálják a stratégiai tervbe, tehát ezeknél is éves bontásban, hét évre előre meg kell tervezni a kimeneteket és eredményeket. Az operatív programokra vonatkozó előírások csak néhány pontban változnak, ám a termelői csoportoknak is fel kell készülniük az erősödő klíma- és környezetvédelmi elvárásokra. A termelői csoportok, szervezetek célkitűzései és a választható tevékenységtípusok köre bővülni fog,

Az operatív program 3-7 évre szól, és forrásainak legalább 15 százalékát kell környezet- és klímavédelmi tevékenységre fordítani.

A termelői szervezetek támogatása 4,1 százalék, társulásaik esetén 4,5 százalék lesz, de ezen felül további 0,5 százalék jár kutatási, környezet- és klímavédelmi, promóciós és fogyasztásösztönzési, valamint válságmegelőzési, -kezelési célokra. Az ezekre irányuló tevékenységek esetén a támogatási aránya 50-ről 80 százalékra nő, ha a rájuk fordított összeg eléri az operatív program kiadásainak 5 százalékát.

Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár- és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint előnyei is lehetnek az átmeneti éveknek, hiszen a régi, már ismert rendszer használatakor kisebb a hibázás esélye. Ennél nagyobb gond, hogy biztosan csökken a KAP költségvetése, és az I. pillérben nem adhatók nemzeti támogatások

Azzal pedig, hogy megpróbálják kiegyenlíteni a tagállamok területalapú támogatásait, várhatón még nagyobb versenytársunk lesz Románia és Lengyelország.

A szakember is hangsúlyozta, hogy minden területen a Zöld megállapodás (Green Deal) lesz a vezérelv. Minden ágazati tervben megjelenik majd, a káros anyagok kibocsátását vagy korlátozásokkal vagy adaptációkkal, fejlesztésekkel lehet majd elérni, tehát a fenntarthatósághoz minél jobban ki kell aknázni az innovációban rejlő lehetőségeket. Az öntözésfejlesztés kiemelt terület lesz, amit várhatóan támogatnak is, ám nem külön keretből, hanem a KAP költségvetéséből.

A jelenleg 100 ezer hektár alatti öntözött területet a kétszeresére szeretné növelni a kormány 2030-ig, és a célkitűzés megvalósításában jól állunk, hangsúlyozta Nagy János, az AM földügyekért felelős helyettes államtitkára. Az öntözésfejlesztéshez 2030-ig évente 17 milliárd forintot ad a kormány, és további források nyerhetők el a Vidékfejlesztési Programból. Megtörtént az állami főművek és harmadlagos csatornák fölmérése, a Nemzeti Földügyi Központ lett az öntözési igazgatási szerv is, és kidolgozták a Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszert (VIZEK), amely egyebek közt csökkenti a vízfelhasználók adminisztrációs terheit a szakhatósági eljárások egyszerűsítésével. A fejlesztések kereteit megadó öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. CXIII. törvény végrehajtási rendelet megjelenését pedig májusra ígérte a helyettes államtitkár. Ez tartalmazza majd az öntözési szolgalom alapítására, az öntözési közösségek elismerésére és a környezeti körzeti tervre vonatkozó szabályokat.

A mezőgazdasági öntözési célú vízfelhasználás hatékonyabbá tétele érdekében ugyanis támogatják majd az elismert öntözési közösségeket a már meglévő öntözőrendszerek fejlesztése, illetve új öntözési beruházások létrehozása céljából.

Az egy projektre adható támogatási összeg legföljebb 250 ezer euró lehet, a támogatási intenzitás pedig elérheti 90 százalékot. A támogatottaknak a beruházást legalább 5 évig működtetni kell.

A Vidékfejlesztési Programban jelenleg is pályázható a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését célzó felhívás mezőgazdasági termelők, illetve csoportjaik részére. Az 50 százalékos támogatási intenzitás kollektív beruházás esetén 20 százalékkal növelhető, a fiatal gazdák pedig plusz 10 százalékra jogosultak.

Kérdésre a helyettes államtitkár arra is kitért, hogy igyekeznek a kertészek számára is elfogadható megoldást találni az eddig be nem jelentett öntözési célú kutak legalizálására, hogy az minél kevesebb adminisztratív és pénzügyi terhet okozzon a felhasználóknak. E célból rendszeresek az egyeztetések a Belügyminisztériummal.

 

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu