Az esemény jelentőségére való tekintettel 2020. március 12-én Budapesten a Magyar Állattenyésztők Szövetségének Székházában ünnepélyes belépést és aláírást szerveztek, melyet sajtótájékoztatóval és állófogadással is összekötöttek.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, az egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd rámutatott arra, hogy az elmúlt hónapokban sikerült feldolgozói oldalról lényegében 100 százalékos, míg kereskedelmi és termelői oldalról több mint 50 százalékos jelenlétet elérni az új szervezetben, melynek
Az ünnepélyes aláírók között termelői csoport és kereskedő státuszban a Berettyóvölgyi Termelői Csoport Mezőgazdasági Kft., a Dél-Alföldi Juhászati Beszerző és Értékesítő Kft., a Juhexport Kft., termelői oldalról Csomai Géza, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, feldolgozói oldalról a LAC-HÚS Kft., a Kapos Ternero Kft. és a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft., míg kereskedői oldalról a Hódmezőgazda Zrt. szerepelt. Az aláírást követően a résztvevők között szakmai fórum alakult ki, ahol megtudhattuk, hogy
az egyesület szeretné mihamarabb kialakítani azt a struktúrát, mely alapján hatékony szakmaközi szervezetként elismerhetik.
A tervek szerint ez utóbbi a nyáron meg is fog történni. Csomai Géza, a NAK alosztályvezetője rámutatott arra, hogy igen nagy szükség van a vertikális összefogásra, mely segíti a jó és zökkenőmentes munkát, ami az ágazat jövőbeli sikerének alapját jelenti.
Antal Gábor, a Hódmezőgazda Zrt. vezérigazgatója szerint
De ehhez jó minőségű, jól eladható magyar bárányt kell előállítani – csak ez biztosíthatja a vertikum minden szereplője számára a megfelelő jövedelmet.
Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy cége már 28 éve foglalkozik bárányhús forgalmazásával, s véleménye szerint a piaci szereplők összefogásával sokkal jobb pozícióba kerülhet a hazai juhágazat.
Horn Péter akadémikus pedig rámutatott arra, hogy olyan, a piaci igényeknek megfelelő árualapot kell előállítanunk, mely folyamatosan egységes minőségű.
Az egyesület tagjai az esemény után azonnal munkához láttak, ugyanis a koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedések jelentősen befolyásolhatják a magyar húsvétibárány-exportot:
a kialakult helyzet tisztázását tűzték ki célul, illetve a kormányzat felé megoldási javaslatokat is készülnek előterjeszteni. A húsvétibárány-export mintegy 150 ezer állatot érint, s mintegy 3,5-4 milliárd forintot jelent nemzetgazdasági szinten. Jellemzően húsvét után is még nagy mennyiségű élőállat hagyja el hazánkat, így akár 200-250 ezer állatot is érinthetnek a különféle korlátozások. Ez mintegy 3-4 ezer magyar gazdálkodó jövedelmét jelentősen befolyásolja, mivel közülük sokaknak teljes éves jövedelme származik a tavaszi juhexportból.
A juh- és kecskeágazatnak ma a legnagyobb bevétele a hús értékesítéséből származik. Juh- és kecskehúsra különösen az Európai Unióban és a közel-keleti országokban egyre növekszik a fizetőképes kereslet, de fontos potenciált jelenthet a hazai vásárlás élénkülése is, hiszen Magyarországon mindössze fejenként 30-35 dekagramm/éves juhhúsfogyasztásról beszélhetünk. Ez a mennyiség pedig megfelelő fogyasztás-népszerűsítő kampányokkal jelentősen növelhető. De a tej és a gyapjú értékesítése is a jövőben jelentősen hozzájárulhat az ágazat bevételének növeléséhez.
