Back to top

Nem érintik a rendkívüli intézkedések a piacok nyitva tartási idejét

A magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzeti intézkedések részeként az üzletek jelentős része 2020. március 17. óta nem lehet nyitva délután 15 óra után. A korlátozás nem vonatkozik a többnyire nyílt téren működő és jellemzően kora délután bezáró piacokra - hívja fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A szaktárca az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében ismerteti: a kapcsolódó kormányrendeletben rögzített főszabály szerint az üzletekben délután 15 és reggel 6 óra között kizárólag az ott foglalkoztatottak tartózkodhatnak.

Az előírást az élelmiszert, illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító, gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletek, a gyógyszertárak, az üzemanyag-töltőállomások és a dohányboltok esetében nem kell alkalmazni.

A családok folyamatos élelmiszer- és gyógyszer-ellátását biztosító boltok, patikák, a benzinkutak és trafikok tehát saját hatáskörben meghatározott nyitva tartási idejükben várják a vásárlókat.

Korlátozás nélkül tarthatnak nyitva a piacok is, függetlenül attól, hogy napi fogyasztási cikkeket értékesítenek-e - emeli ki a közlemény. A hatályos szabályozás szerint ezek nem minősülnek üzletnek, de ennél fontosabb szempont, hogy nagy részük nyílt téren működik, kevés kivétellel jellemzően kora délutánig bezárnak.

Az általános elővigyázatossági szabályok természetesen a piacok látogatóira is érvényesek: a vevők tartsanak biztonságos távolságot egymástól, a fokozottan veszélyeztetett idősek pedig inkább maradjanak otthon, kérjenek segítséget a bevásárláshoz - teszik hozzá.

A minisztérium folyamatosan egyeztet a kereskedelmi szektor szereplőivel, nyomon követi az ellátásbiztonság helyzetét. Ha bármilyen beavatkozás szükségessé válik, az ágazati javaslatok figyelembe vételével megteszi vagy kezdeményezi a szükséges intézkedéseket. Az innovációs tárca ezúton is köszöni a kiskereskedelemben dolgozók példás helytállását.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs, aki leszedje, de ha lenne, akkor sem vennék meg

Ahogy már itt is számtalanszor szó esett róla, a járvány egyik legsúlyosabb járulékos hatása az agráriumban, hogy a határzár elvágja a dolgozni akaró idénymunkásokat a foglalkoztatóiktól. Komoly pácban van Németország spárgatermesztése, amely szinte kizárólag külföldi szedőkre épül, de ha le tudnák szedni, akkor az eladással lenne bajuk, hiszen nem tipikusan a spárgával kezdődik mostanában a lakosság bevásárlólistája…

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Szigorú fellépést sürget az élelmiszerek túlárazása miatt az agrárminiszter

Fellépést és ellenőrzéseket sürget az élelmiszerek árának helyenkénti drasztikus emelése miatt Nagy István agrárminiszter. A politikus elfogadhatatlannak tartja a drágulást és kéri a fogyasztóvédelmi szerveket, hogy szigorúbban ellenerőzzék azokat a piaci szereplőket, amelyek tisztességtelen árpolitikával próbálnak meg nyerészkedni a kialakult helyzetben.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.