Back to top

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Szerbiában mindez az új típusú koronavírus okozta világjárvány tombolásakor történik: az államvezetés a helyváltoztatás szigorú korlátozását is beveti a kór terjedésének meggátolására.

Ebben a pillanatban 72 vírushordozóról tudnak a nyugat-balkáni országban. A fertőzés terjedése miatti pánikhangulatban az élelmiszerboltok polcairól több helyen eltűnt a liszt, a cukor, az étolaj, a tej, és készételből is alig találni. A kereskedők igyekszenek pótolni a hiányt, de a rossz hírek hatására tombol a vásárlási láz. Hiába próbálja a kormány megnyugtatni az ország lakosságát, hogy élelmiszerhiánytól nem kell tartani, mindenből van elegendő, az emberek az ösztöneikre hallgatnak, és otthon halmozzák a készletet. Közben a belgrádi kabinet megtiltotta a stratégiai szempontból fontos mezőgazdasági termékek kiszállítását az országból, és befagyasztotta 36 termék, köztük a kenyér, a búzaliszt, a tésztafélék, a cukor, az étolaj, a tejtermékek, a zöldségfélék, a tojás, a hús és húsipari termékek, valamint a hal árát.

Minden rosszban van valami jó. Persze sovány vigasz ez most Szerbiában, ahol biztosra vehető, hogy az idei tavaszon egyetlen szántóvető emberrel sem történik meg az, hogy esti kocsmázás miatt másnap reggel nem indul el idejekorán a határba, hiszen a vendéglátóipari létesítmények és szórakozóhelyek az esti óráktól hajnalig zárva tartanak.

Nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni. Az időjárás jelenleg kedvező: kezdődik a cukorrépa, majd indul a napraforgó, ezt követően pedig a szója és a kukorica vetése.

Lesz-e miből kenyeret sütni?

Ez a kérdés már az elmúlt év őszén is felmerült Szerbiában, miután kiderült, hogy nem teljesült a búza vetésterve. Ugyanis több mint 100 ezer hektárral kisebb területen került földbe a búzavetőmag, mint amekkora területet az országos terv előirányzott (600 000 ha). Ennek oka, hogy a termelés magas költsége és a kenyérgabona alacsony felvásárlási ára miatt (20 dinár/kg, 1 RSD=293,1 HUF) sokan lemondtak a termesztéséről. Szerbiában egyébként már évtizedekkel ezelőtt elmúltak azok az idők, amikor a mezőgazdasági karokon még azt oktatták, hogy szakmai, szükségleti és munkaszervezési okok miatt a vetésterv egyharmadán kalászos gabonát kívánatos termeszteni. Hogy hiány van búzából, az idén januárban egyértelműen bebizonyosodott, amikor a szerb kormány április 30-ig engedélyezte a vámmentes búzabehozatalt Magyarországról.

Miközben múlt év júliusában a felvásárlók nem voltak hajlandók 18 dinárnál többet fizetni a hazai gabonáért, most 23 dinárért hozzák be a magyar búzát. Szerbiai szempontból sovány vigasz, hogy vámmentesen, mivel erre az árra még rájönnek a szállítási költségek. Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági miniszter mindezt úgy kommentálta, hogy csupán 30 ezer tonna búza behozataláról van szó, ami a szerbiai termésnek alig 1 százaléka. Közben kiderült, hogy a tavalyi termés felét a nem megfelelő minőség miatt takarmányként kénytelenek hasznosítani a termelők.

Szerbiában évtizedek óta csökken a búza vetésterülete
Szerbiában évtizedek óta csökken a búza vetésterülete

Alacsony terményárakra lehet számítani az idén

Branislav Nedimović a nehézségek ellenére az utóbbi évtizedek legnépszerűbb mezőgazdasági miniszterének számít Szerbiában
Branislav Nedimović a nehézségek ellenére az utóbbi évtizedek legnépszerűbb mezőgazdasági miniszterének számít Szerbiában
Néhány nappal ezelőtt a szerbiai agrártárca közzétette a tíz legjelentősebb mezőgazdasági termék idén várható felvásárlási árát. Branislav Nedimović szakminiszter elmagyarázta, hogy a kabinet ezzel szeretné elkerülni a spekulációt, és jóval aratás előtt informálni a termelőket a várható világpiaci árakról. Hangsúlyozta, hogy egyelőre korai volna végleges árakról beszélni, mert április-májusban még sok minden történhet, de mint mondta, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) hosszú távú prognózisai megbízhatóak e tekintetben. A cél a szerbiai földművelők informálása, hogy ne a felvásárló vagy a viszonteladó profitáljon a betakarítást követően a termelők tájékozatlansága miatt, fűzte hozzá Branislav Nedimović. Jelezte, hogy ez nem lesz tetszetős a „nagyoknak”, mert ők az elmúlt években saját honlapjaikon tették közzé a várható árakat, így befolyásolva a termelőket. Most az állam megelőzi őket, hangsúlyozta a tárcavezető.

A konkrétumokról szólva elmondta, hogy a napraforgó felvásárlási ára biztosan magasabb lesz, mint tavaly, mivel a világpiacon visszaesett a pálmaolaj előállítása, és nőtt a kereslet a napraforgóolaj iránt. Várhatóan a kukorica és a búza ára is nagyobb lesz a tavalyinál.

A búza esetében tonnánkénti 160 eurót lát reálisnak a miniszter, bár az év folyamán ettől eltérhet. A legmagasabb ár aratás előtt, a legalacsonyabb pedig aratás után várható.

A kukorica átlagos ára tonnánként várhatóan 140 euró körül mozog majd, plusz-mínusz 15 euró ingadozással. A szója várható ára pedig előreláthatóan 320 és 340 euró körül alakul majd, és enyhén növekszik mindaddig, míg meg nem jelennek a bevetett területekről szóló adatok. Ettől függetlenül a 2019-es árakhoz képest a szójáért is valamennyivel többet fizetnek majd. A málna felvásárlási árát kilogrammonként 1,25 euróra becsülik a részben leszerződött termelésre.

Branislav Nedimovićról elmondható, hogy az utóbbi évtizedek legnépszerűbb mezőgazdasági minisztere Szerbiában. Nem véletlen, hogy ő lesz a vezető szerbiai kormánypárt listavezetője a koronavírus-járvány miatt bizonytalan ideig elnapolt szerbiai parlamenti választásokon.

Csodanövények Szerbiában?

A slágernövénynek számító rukkolát a többség nem is ismeri
A slágernövénynek számító rukkolát a többség nem is ismeri
Miközben sorozatban érkeznek a rossz hírek, a legnagyobb példányszámú belgrádi napilap, a Blic arra a kérdésre kereste a választ a minap, hogy hol keressék a profitot a kis és közepes gazdaságok a szerbiai mezőgazdaságban. A cikk szerzői a Vajdasági Gazdasági Kamara tanulmányaira hivatkozva megállapítják, hogy a termelők többsége számára ismeretlen rukkola, valamint a paszternák, a zöld saláta, a zöldség, az endívia és a spárga hozza a legnagyobb jövedelmet a mezőgazdaságban. Szerintük a rukkola hektáronként akár 3,3 millió dinárt is jövedelmezhet. Azt persze vélhetően a szerzők sem gondolják komolyan, hogy ezeket a növényeket az 1,5 millió hektár vajdasági szántóföldnek akár a 10 százalékán érdemes volna termeszteni. Az elmúlt évtizedek tapasztalata azt támasztja alá, hogy amikor a termelők bedőltek a csodanövényekről szóló meséknek, a túlkínálat következtében sorra mentek tönkre a gazdaságok. Ez történt a málna- és a gyógynövénytermesztés esetében, vagy például a csigatenyésztéssel való tömeges próbálkozással. Ebből következik, hogy ezek a növények sem tudnak változtatni a termelők többségének helyzetén.

Hogy Szerbiában nem igazán lehet hosszú távra berendezkedni a munkaigényes és viszonylag nagy bevételt ígérő haszonnövények termesztésére, azt a cukorrépa- és a burgonyatermesztés esete jól szemlélteti.

Szerbiában évtizedeken át ismeretlen volt és szégyennek számított volna a krumpli behozatala. Jelenleg a Fehér­oroszországból, Belgiumból, Hollandiából és Franciaországból importált burgonyát veszi a szerbiai fogyasztók többsége,

pedig anno a világhírnevű ivanjicai krumplira esküdött mindenki az országban. Most az a helyzet, hogy az olcsón behozott külföldi termény árával képtelenek versenyre kelni a hazai termelők. Évente 80 ezer tonna eladatlan hazai termény kerül a szeméttelepekre. Ennek tudható be, hogy az utóbbi 8 év alatt Szerbiában megfeleződött a burgonyatermesztők száma.

Végezetül egy jó hír: nedvesség van a talajban

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Bácska szívében, Szenttamáson a Pionir mezőgazdasági birtokon tavaly októberben 35,5 liter, novemberben 50 liter, decemberben pedig 71 liter csapadék áztatta a földet. Az idén januárban 22 liter, február 20-áig pedig 33 liter esőt jegyeztek. Hasonló csapadékmennyiség áztatta a termőföldet egész Vajdaságban, így az összes nehézség ellenére legalább ebből a szempontból nincs ok a panaszra…

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Nyár eleji szintjét sem érte el a GKI konjunktúraindexe

A GKI konjunktúraindexe novemberben nagyot esett, a nyár eleji szintje alá csökkent, ami az üzleti várakozások zuhanásának következménye - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Konyhai bakik a tudósok szemével

Egy sor konyhai bakira hívják fel a figyelmet a precíz német higiéniai szakemberek és tudósok, amit főzősműsorok elemzése alapján tárnak elénk.