Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Szerbiában mindez az új típusú koronavírus okozta világjárvány tombolásakor történik: az államvezetés a helyváltoztatás szigorú korlátozását is beveti a kór terjedésének meggátolására.

Ebben a pillanatban 72 vírushordozóról tudnak a nyugat-balkáni országban. A fertőzés terjedése miatti pánikhangulatban az élelmiszerboltok polcairól több helyen eltűnt a liszt, a cukor, az étolaj, a tej, és készételből is alig találni. A kereskedők igyekszenek pótolni a hiányt, de a rossz hírek hatására tombol a vásárlási láz. Hiába próbálja a kormány megnyugtatni az ország lakosságát, hogy élelmiszerhiánytól nem kell tartani, mindenből van elegendő, az emberek az ösztöneikre hallgatnak, és otthon halmozzák a készletet. Közben a belgrádi kabinet megtiltotta a stratégiai szempontból fontos mezőgazdasági termékek kiszállítását az országból, és befagyasztotta 36 termék, köztük a kenyér, a búzaliszt, a tésztafélék, a cukor, az étolaj, a tejtermékek, a zöldségfélék, a tojás, a hús és húsipari termékek, valamint a hal árát.

Minden rosszban van valami jó. Persze sovány vigasz ez most Szerbiában, ahol biztosra vehető, hogy az idei tavaszon egyetlen szántóvető emberrel sem történik meg az, hogy esti kocsmázás miatt másnap reggel nem indul el idejekorán a határba, hiszen a vendéglátóipari létesítmények és szórakozóhelyek az esti óráktól hajnalig zárva tartanak.

Lesz-e miből kenyeret sütni?

Ez a kérdés már az elmúlt év őszén is felmerült Szerbiában, miután kiderült, hogy nem teljesült a búza vetésterve. Ugyanis több mint 100 ezer hektárral kisebb területen került földbe a búzavetőmag, mint amekkora területet az országos terv előirányzott (600 000 ha). Ennek oka, hogy a termelés magas költsége és a kenyérgabona alacsony felvásárlási ára miatt (20 dinár/kg, 1 RSD=293,1 HUF) sokan lemondtak a termesztéséről. Szerbiában egyébként már évtizedekkel ezelőtt elmúltak azok az idők, amikor a mezőgazdasági karokon még azt oktatták, hogy szakmai, szükségleti és munkaszervezési okok miatt a vetésterv egyharmadán kalászos gabonát kívánatos termeszteni. Hogy hiány van búzából, az idén januárban egyértelműen bebizonyosodott, amikor a szerb kormány április 30-ig engedélyezte a vámmentes búzabehozatalt Magyarországról.

Miközben múlt év júliusában a felvásárlók nem voltak hajlandók 18 dinárnál többet fizetni a hazai gabonáért, most 23 dinárért hozzák be a magyar búzát. Szerbiai szempontból sovány vigasz, hogy vámmentesen, mivel erre az árra még rájönnek a szállítási költségek. Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági miniszter mindezt úgy kommentálta, hogy csupán 30 ezer tonna búza behozataláról van szó, ami a szerbiai termésnek alig 1 százaléka. Közben kiderült, hogy a tavalyi termés felét a nem megfelelő minőség miatt takarmányként kénytelenek hasznosítani a termelők.

Alacsony terményárakra lehet számítani az idén

Néhány nappal ezelőtt a szerbiai agrártárca közzétette a tíz legjelentősebb mezőgazdasági termék idén várható felvásárlási árát. Branislav Nedimović szakminiszter elmagyarázta, hogy a kabinet ezzel szeretné elkerülni a spekulációt, és jóval aratás előtt informálni a termelőket a várható világpiaci árakról. Hangsúlyozta, hogy egyelőre korai volna végleges árakról beszélni, mert április-májusban még sok minden történhet, de mint mondta, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) hosszú távú prognózisai megbízhatóak e tekintetben. A cél a szerbiai földművelők informálása, hogy ne a felvásárló vagy a viszonteladó profitáljon a betakarítást követően a termelők tájékozatlansága miatt, fűzte hozzá Branislav Nedimović. Jelezte, hogy ez nem lesz tetszetős a „nagyoknak”, mert ők az elmúlt években saját honlapjaikon tették közzé a várható árakat, így befolyásolva a termelőket. Most az állam megelőzi őket, hangsúlyozta a tárcavezető.

A búza esetében tonnánkénti 160 eurót lát reálisnak a miniszter, bár az év folyamán ettől eltérhet. A legmagasabb ár aratás előtt, a legalacsonyabb pedig aratás után várható.

A kukorica átlagos ára tonnánként várhatóan 140 euró körül mozog majd, plusz-mínusz 15 euró ingadozással. A szója várható ára pedig előreláthatóan 320 és 340 euró körül alakul majd, és enyhén növekszik mindaddig, míg meg nem jelennek a bevetett területekről szóló adatok. Ettől függetlenül a 2019-es árakhoz képest a szójáért is valamennyivel többet fizetnek majd. A málna felvásárlási árát kilogrammonként 1,25 euróra becsülik a részben leszerződött termelésre.

Branislav Nedimovićról elmondható, hogy az utóbbi évtizedek legnépszerűbb mezőgazdasági minisztere Szerbiában. Nem véletlen, hogy ő lesz a vezető szerbiai kormánypárt listavezetője a koronavírus-járvány miatt bizonytalan ideig elnapolt szerbiai parlamenti választásokon.

Csodanövények Szerbiában?

Miközben sorozatban érkeznek a rossz hírek, a legnagyobb példányszámú belgrádi napilap, a Blic arra a kérdésre kereste a választ a minap, hogy hol keressék a profitot a kis és közepes gazdaságok a szerbiai mezőgazdaságban. A cikk szerzői a Vajdasági Gazdasági Kamara tanulmányaira hivatkozva megállapítják, hogy a termelők többsége számára ismeretlen rukkola, valamint a paszternák, a zöld saláta, a zöldség, az endívia és a spárga hozza a legnagyobb jövedelmet a mezőgazdaságban. Szerintük a rukkola hektáronként akár 3,3 millió dinárt is jövedelmezhet. Azt persze vélhetően a szerzők sem gondolják komolyan, hogy ezeket a növényeket az 1,5 millió hektár vajdasági szántóföldnek akár a 10 százalékán érdemes volna termeszteni. Az elmúlt évtizedek tapasztalata azt támasztja alá, hogy amikor a termelők bedőltek a csodanövényekről szóló meséknek, a túlkínálat következtében sorra mentek tönkre a gazdaságok. Ez történt a málna- és a gyógynövénytermesztés esetében, vagy például a csigatenyésztéssel való tömeges próbálkozással. Ebből következik, hogy ezek a növények sem tudnak változtatni a termelők többségének helyzetén.

Hogy Szerbiában nem igazán lehet hosszú távra berendezkedni a munkaigényes és viszonylag nagy bevételt ígérő haszonnövények termesztésére, azt a cukorrépa- és a burgonyatermesztés esete jól szemlélteti.

pedig anno a világhírnevű ivanjicai krumplira esküdött mindenki az országban. Most az a helyzet, hogy az olcsón behozott külföldi termény árával képtelenek versenyre kelni a hazai termelők. Évente 80 ezer tonna eladatlan hazai termény kerül a szeméttelepekre. Ennek tudható be, hogy az utóbbi 8 év alatt Szerbiában megfeleződött a burgonyatermesztők száma.

Végezetül egy jó hír: nedvesség van a talajban

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Bácska szívében, Szenttamáson a Pionir mezőgazdasági birtokon tavaly októberben 35,5 liter, novemberben 50 liter, decemberben pedig 71 liter csapadék áztatta a földet. Az idén januárban 22 liter, február 20-áig pedig 33 liter esőt jegyeztek. Hasonló csapadékmennyiség áztatta a termőföldet egész Vajdaságban, így az összes nehézség ellenére legalább ebből a szempontból nincs ok a panaszra…