Először is, a kísérletnek legyen gyakorlati célja, vagyis lehet ugyan szemlélgetni a papírtörlők között csírázó különféle magokat, de tapasztalatom szerint a hároméves is szívesen meghallgatja, mi történik a maggal a földben.
Tehát a csíráztatási kísérletet rögtön átfordíthatjuk ültetési kísérletté, és tavasz végére egy egész balkonládányi kertet adhatunk a gyerkőcnek, amit természetesen ehető növényekkel ültessünk be, hogy azt is lássák a kicsik, hogy a zöldség nem a boltban terem.
Érdemes életkor szerint olyan magokat választani, amelyekkel, akárcsak a majd kikelő növényekkel, jól tud bánni egy kisgyerek is. A kicsiknek a bab például jó választás, hisz könnyen tudják kezelni a nagy szemeket, de segíthetünk azzal, hogy az apró magvakat mi szórjuk a földre. Helytől függően jó párosítás lehet néhány salátaféle és mellé kúszó- vagy bokorbab.
A 10 éves lányommal mi egy bab és kétféle paradicsom kísérletbe vágtunk bele, ahol azt vizsgáljuk, hogy az élelmiszerboltban kapható élelmiszerek vajon szaporíthatók-e, s mellette természetesen gazdabolti vetőmagot (Kecskeméti jubileum) is használunk.
Beszélhetünk arról, hogy a földben tápanyagok vannak, azok hogyan kerülnek a földbe, hogyan ürülnek ki a talajból, hogyan pótolhatjuk azokat. Foglalkozhatunk akár a trágyák, műtrágyák témakörével is. Elmondhatjuk, hogy a föld nem csak tápanyagraktár, hanem abba kapaszkodnak a növények… Szóba kerülhet az is, hogy például egy fa koronájának mérete megegyezik a gyökérzetének a méretével…
A víz szerepe kapcsán számos dologról szót ejthetünk, ami nem kifejezetten, nem csak a növényekről szól. Beszélhetünk arról, hogy a Föld felszínének körülbelül 70 százalékát borítja víz, és, hogy a víz az élet forrása. Elmagyarázhatjuk a különbséget a tengervíz és az édesvíz között, ugyanakkor beszélhetünk a szomjúságról, a vízzel való takarékoskodás fontosságáról és nem utolsósorban az öntözésről.
A víz kapcsán kerüljön elő a csírázás témája is, és az, hogy a magvakat érdemes beáztatni vetés előtt, mert így hamarabb ki tudnak a növénykék bújni a földből. Aztán, ha már szépen megduzzadtak a magok, jöjjön az ültetés!
Ennek kapcsán teljesen természetesen adódik, hogy beszéljünk a földkeverékről, a talaj szellőzéséről, tömörségéről. Arról, hogy ha nagyon tömött a talaj, akkor a növény nem tud kibújni. Még akár játszhatunk is: egy zacskóba tegyünk valami szemes, több darabból álló dolgot, egy másikba pedig egy tömör lapot. Aztán a kisgyerek próbálja az ujját átfúrni az egyiken és a másikon is…
Ezt akár szemléltethetjük is egy hosszas lábáztatással – a ráncos láb jól érzékelteti, hogy mi történik a növényke vékonyka gyökerével.
Miután elvetettük a magokat, kilyuggatott nejlonzacskóból csináljunk melegházat, így aztán ismét csak lehetőségünk van beszélni akár a nagyüzemi zöldségtermesztésről, a fóliázásról vagy az üvegházakról. Meg persze arról, hogy a Nap melege és fénye nélkül nem lennének növények. Így a víz mellett fölsorakoztathatjuk a Nap éltető erejét is.
Ezután a napi locsolás, gondozás van hátra. Mindarról, amit eddig felsoroltam, persze lehet a gondoskodás idején is beszélgetni. És a kör szinte a végtelenségig bővíthető: mi a virágok szerepe, miért halna ki az emberiség a méhek nélkül satöbbi, satöbbi.
Mindemellett érdemes képeket keresni, videókat nézegetni, verset tanulni növényekről, népdalokat, gyerekdalokat hallgatni, amelyekben növények szerepelnek, nagyobbaknak az internetről gyűjtőfeladatot adni… Mindezekből pedig akár egy olyan „portfolió” is elkészülhet, amit a gyerkőc természetismeret vagy biológia házi dolgozatként is beadhat.
A lehetőségek tárháza végtelen, és egy-egy ilyen közös, családi ültetés akár több – különböző korú – gyerekkel is megvalósítható.
Ha valaki kicsikkel csak csíráztatna, ajánlom számukra a Babafalvát.
A szakirodalmat illetően alsósoknak a következők lehetnek hasznosak:
Ezek pedig a nagyobbaknak:
Zárásként a három, alábbi videó megtekintését is ajánlom.
Videó a bab csírázásáról
youtube://v/w77zPAtVTuI
Videó a spenót csírázásáról
youtube://v/sMK-BKUYM0s
Magvak csírázása különböző anyagokon
youtube://v/Y7-yXEcL_mM
