0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 10.

Ménesbirtokok a változás sodrában, nehéz helyzetben a fiatal gazdák

A Bábolnai Gazdafórumon a lóágazat jövője és a generációváltás, a fiatal gazdák földhöz és finanszírozáshoz jutása is terítékre került. Az esemény első két előadását Zoltán Péter, az AÉM miniszteri biztosa illetve Goda Pál, az AKI igazgatója tartotta

A mezőgazdaság az elmúlt években – és idén különösen – krízisek sorát élte, éli át. Válaszút előtt az agrárium címmel rendezett konferencián a versenyképesség, az alkalmazkodás és a generációváltás kérdéseit bontották ki a Bábolnai Gazdafórumon, ahol hiteles forrásból kaphattak kérdéseikre válaszokat a gazdák, az esemény résztvevői.

A Bábolnai Gazdafórumot Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatójának köszöntője nyitotta meg (Fotó: Csatlos Norbert)

„A hagyományokat úgy kell megőrizni, hogy közben a jövő építéséről sem feledkezhetünk meg”- kezdte előadását Zoltán Péter. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium miniszteri biztosa a hazai ménesgazdaságok helyzetét és jövőjét vette górcső alá. A szakember elmondta, közel 70 éven keresztül nem volt önálló képviselete a lóágazatnak a szaktárcán belül, pedig hangsúlyos területről van szó. Közel 75 ezer lovat tartanak nyilván Magyarországon, a tenyészetek elsősorban az ország közepén koncentrálódnak, de máshol is komoly szakmai munka folyik. Az öt állami ménesbirtok – Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Nonprofit Kft., a Szilvásváradi Nemzeti Ménesbirtok Nonprofit Kft., a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., a Hortobágyi Nemzeti Ménesbirtok Nonprofit Kft. és a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. – ebben a munkában jelentős feladatot vállal.

Zoltán Péter, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium miniszteri biztosa (Fotó: Csatlós Norbert)

A nagy kérdés: lovas nemzet a magyar? Ha a történelmi és kulturális oldalról nézzük, akkor egyértelmű igen a válasz. Hiszen a magyar történelem, a harcművészet ezer szállal kötődik a lóhoz, de beszélhetünk az olyan kiváló nemzeti fajtákról, mint a nóniusz, a gidrán, a kisbéri félvér vagy a bábolnai arab. Kincsem, Kisbér, Imperiál, Overdose: senkinek nem kell elmagyarázni, mit is jelentenek a jövőre már 200 éves lóversenyzésnek.

A nemzeti ménesbirtok stratégiai cselekvési pontjait elemezve a szakember kiemelte a lótenyésztés és a piactisztítás fontosságát.

Az ismeretlen származású, „nullás” lovak , és a nyugat-európai selejtlovak ellenőrzését kell szigorítani, akárcsak a sporttörvény szigorítását. Legyenek kötelező jellegűek a minőségi lótenyésztési előírások, a teljesítményvizsgálatok. Fontos terület az „adóreform”, azaz a lóágazati áfa csökkentése 5 százalékra.

Bábolnai Gazdafórum (Fotó: Csatlos Norbert)

Elengedhetetlen Bábolna, Szilvásvárad, Mezőhegyes, Hortobágy strukturális integrációja, a ménesek szoros együttműködésének megteremtése. Meg kell újítani a fogadásszervezést, hiszen ez is egyik mozgatórugója a versenysportnak. Így a Kincsem Park szakmai és működési területen változtatásra vár, s ebben van szerepe a modern fogadási rendszer nemzetközi összekapcsolásának. A nagyobb látogatottság elérése érdekében a fogadás kiterjesztése és a nemzetközi nyitás elengedhetetlen, akárcsak a ló- és lovasversenyek összekötése gasztronómiai és családi kísérőprogramokkal. A lónak nagy szerepe lehet az oktatásban, hiszen fejleszti az érzelmi intelligenciát és empátiát, miközben felelősségre és kötelességtudatra nevel.

Forrás: magyarmezogazdsag.hu