Back to top

Új elnök az MLOSZ élén - A jó szintet mindig magasan húzom meg

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége február 27-ei közgyűlésén a szakmai szervezet elnökévé választotta. Március 15. alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Úgy véli, az elismerések az eddig végzett munkát jutalmazzák. De mit jelentenek a hétköznapokra? Erről kérdeztük Haál Gábort, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatóját.

Fotó: Magyar Mezőgazdaság

Az elismerésről azt mondja, nagy megtiszteltetés számára, de úgy gondolja, hogy ezt a kitüntetést nemcsak ő kapta, hanem a családja, a szerettei, kollégái, akik lehetővé teszik, hogy azt csinálja, amit igazán szeret.  Az elismerések az eddig végzett munkát jutalmazzák. De mit jelentenek a hétköznapokra? Erről kérdeztük Haál Gábort, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatóját.

• Nagyon felgyorsultak ön körül az események, hiszen a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége elnökké választotta és magas rangú állami kitüntetést is kapott. Gondolom, a megtiszteltetés mellett az elnöki pozíció sok feladatot jelent, amiből eddig sem volt kevés. Melyek a legfontosabbak most?

- Nagyon örültem mindkét elismerésnek, de tisztában vagyok azzal, hogy ezt illik megszolgálni. Jelenleg nincs könnyű helyzetben az MLOSZ, és az elnökségnek az a dolga, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa, egy jó irányvonalat felépítve megtalálja az igazi feladatát és helyét a magyar lótenyésztésben. Ennek a stratégiának az életszerű megalkotása elnökségi feladat, az elnöknek pedig az ehhez szükséges eszközök megteremtése, a feladatok organizálása, folyamatos ellenőrzése és teljes körű végrehajtása az elsődleges dolga.

• Hogyan lehet összehangolni a ménesbirtok igazgatásával járó feladatokat a szövetségbéliekkel? Különösen most, hogy a koronavírus napi szinten mindent a feje tetejére állított?

- A koronavírus okozta helyzet kezelése most Magyarország legfontosabb teendője, ami jelen pillanatban felül áll mindenen. A kérdés első felére válaszolva, van egy fontossági sorrend, amit nekem is mindig szem előtt kell tartanom. Első helyen, hogy

a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója vagyok, és felelősséggel tartozom az ott dolgozókért és az ott folyó munkáért. Emellett, és itt hangsúlyoznám, hogy mellett, maximálisan eleget kell tennem az MLOSZ-ben tőlem elvártaknak is.

Ez mindenképpen plusz időt és plusz energiát igényel, de úgy érzem, van bennem annyi, hogy meg tudjak felelni. Nem tartom magam maximalistának, de a jó szintet mindig magasan húzom meg.

• A szövetség számos fajta tenyésztőit tömöríti. Az egyes tenyésztőegyesületeknek más-más lehet a céljuk. Hogyan lehet ezeket a különféle célokat valahogy egy mederbe terelni?

- Az MLOSZ feladata elsődlegesen az, hogy magát az ágazatot képviselje, mindenki megelégedésére. Nagyon fontos, hogy a tenyésztőszervezetek az önállóságuk megtartása mellett érezzék azt a támogatást, segítséget, amit az általuk létrehozott szövetség számukra biztosítani tud. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy olyan munka folyjon, ami ezt a bizalmat újra megerősíti.

• Őshonos fajták megőrzése, sportcélú tenyésztés, hobbilovak tenyésztése. Van-e, lehet-e prioritása valamelyiknek? Vagy itt is felmerül a kérdés, hogyan lehet a különböző célokat összehangolni, ha azt akarjuk, hogy a hazai tenyésztésű fajták megtalálják helyüket a sportéletben, illetve a hobbilovasok között?

- A kérdést szétválasztanám. A közös célt már az elején próbáltam jelezni, hogy egy ágazati szinten történő erős képviselet az elsődleges feladat. A célokat minden fajtatenyésztő egyesületnek önállóan kell meghatároznia, ugyanúgy, ahogy a célhoz vezető utat is.

Az MLOSZ-nek feladata és kötelessége a célhoz vezető utat erősíteni, biztosítani, valamint a saját eszközeivel kiszolgálni. A tenyésztőegyesületek nyilván nem egyformák, mint ahogy a minőségbeli, nagyságrendbeli eltérésekből adódó piaci szerepük sem.

Az egy teljesen normális törekvés, hogy mindenki első szeretne lenni, nyilván ennek vannak objektív teljesítendő feltételei is, amelyik fajta ennek a legjobban meg tud felelni, az nyilván ebben a rangsorban mindig előrébb van. Van, amit lehet teljesen piaci alapon tenni és ez így van rendjén, mert azt a piac fogja szelektálni, és vannak azok az őshonos fajták, amelyek hozzánk, magyarokhoz köthetők, ott pedig a tenyésztőegyesületek legfőbb kötelességüknek a fajta fenntartását tekintik, olyan módon, hogy a fenntartás mellett egyben keresik azt a hasznosítási területet, ahol a fajta igazán érvényesülni tud. Nyilván egyik sem egyszerű feladat, mert más-más alapokon nyugszik, de ha a fajta jó kezekben van, akkor ez mindenképpen előremutató.

• A közgyűlésen alapszabályt módosítottak, így ezentúl nem lesz ügyvezető igazgató, viszont lesz főtitkár. Miben más a két funkció, mi lesz a főtitkár feladata, illetve ön, mint elnök, mit vár a főtitkártól, jelesül Bélley Mártától?

- Az elmúlt időszakban az ügyvezető igazgatói beosztás komoly ellenérzést váltott ki. A jelenlegi főtitkári funkció első helyen a napi operatív feladatok elvégzését, kontrollálását, illetve a folyamatos hatékony működést próbálja segíteni, önálló döntések nélkül. Bélley Mártát régóta ismerem, fiatal kora ellenére a szakma emblematikus tagja, aki mind a szervezet működésében, mind a magyar lótenyésztésben kellő jártassággal és információval rendelkezik, ami akár a döntések előkészítésében, akár a döntéshozatalban nagy segítségünkre, nagy segítségemre lehet. Volt szakmai kapcsolatunk már korábban is, úgyhogy örülök neki, hogy az elnökség megszavazta Bélley Mártát a főtitkári pozícióra.

• Önt határozott, ám nagyon gyakorlatias beállítottságú vezetőnek tartják, sportemberként sem ismert megvalósíthatatlant.

- Úgy gondolom, a dolgok minden területen akkor mennek jól és hatékonyan előre, ha erősen akarjuk őket. Mondhatnám azt is, minden fejben dől el.

Én így éltem sportolóként is. Ha tudtam, melyik versenyre koncentráljak, mit akarok elérni, akkor csak azt láttam magam előtt. Most is tudom a feladatokat, és nem azt mérlegelem, mik a nehézségek a megoldásában, hanem azt, hogy miként teljesítsük. Ezt kérem a kollégáimtól is, és azt hiszem, itt a ménesbirtoknál és a szövetségnél is sikerült és sikerül ezt elérnem.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Ismét Business Superbrands díjat nyert az Agrofeed

Idén tizenharmadik alkalommal ült össze a jelenleg 22 tagú, független szakemberekből álló bizottság, amely az Agrofeed márkát érdemesnek találta a Business Superbrands 2020 védjegy viselésére.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.