Back to top

Hazai méhlegelők 12. rész - Idegenhonos fás hordásnövények IV.

Írássorozatom eme részében egy olyan fafajt mutatok be, mely hazánkban elsősorban parkfaként, díszfaként ismert, de viszonylag kevésbé terjedt el. Lakott területeken, utcafásításban újra fel lehetne karolni ültetését, mivel talajra, városi levegőre nem érzékeny, nem nagy termetű, mind a levele, mind a virágzata rendkívül dekoratív, méheink szívesen járják. Ez a bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

Az előző részt itt olvashatja

Csörgőfa

Magyar nevét onnan kapta, hogy a hólyagszerűen felfújt termésében lévő magvak szélfúváskor csörögnek. A szappanfafélék családjába tartozó, Kelet-Ázsiában, Kínában és Koreában őshonos lombhullató fafaj. Európába a 16. században került, helyenként ki is vadult, de nálunk alapvetően díszfa, parkfa; az USA-ban viszont inváziós fajnak tekintik.

Termőhelyi igénye morfológiája

Melegkedvelő és fényigényes faj. A fagyokra fiatalkorban érzékeny. Szárazságtűrő, de a túlságosan hosszú aszályos időszakot megsínyli. A talajjal szemben nem igényes. Kis termetű, 10-12 méter magasságot ritkán meghaladó fa, sokszor csak 5-8 méterre nő maximum. Koronája helyenként kissé nyitott, de metszés nélkül is meglehetősen szabályos gömb formájú, terebélyes. Kérge világosbarna színű, repedezett felületű. Hajtásai fiatalon vastagok, narancsos barna színűek. Levelei páratlanul szárnyaltan összetettek, 20-40 cm hosszúak. 11-13 levélkéből állnak, amelyek igen jellegzetesek, aljuk felé mélyebben szeldeltek-hasadtak (a. kép). A levél fonákja kékes árnyalatú, a levéllemez fényes zöld színű.

Ősszel a levelek aranysárgára színeződnek, emiatt is kedvelt parkfa. Virágai a termőhelytől függően általában június közepétől július végéig virágzanak, 1-2 hétig.

Sárga vagy zöldessárga színűek (b. kép), alapjukon piros folttal. Hímnősek (de porzós és termős virágok is fejlődnek), illatosak, négyszirmúak. Látványos, nagy, laza, felálló bugavirágzatot alkotnak. A virágok rövid kocsánnyal rendelkeznek, csészéjük cimpája szintén rövid. A 8 porzószál mereven előreálló. A nektárium korongszerű, a magház körül képződik ki. Termése papírszerű, „lampionként csüngő” három élű toktermés, 3-6 cm hosszúsággal és 2-4 cm szélességgel (c. kép). Színe éretlenül zöld, éretten narancssárga, később ősszel bebarnul. Télen is a fán marad. A „hólyag” sötétbarna vagy fekete magvakat tartalmaz. Ezek átmérője 5-8 mm.

Méhészeti jelentősége

Általában kitűnő méhlegelőnövényként tartják számon, de mivel faállományt sehol sem alkot, mézét tisztán nem ismerjük. Bőséges virágzásával a legtöbb helyen a legínségesebb időben nyújthat hordást. Elsősorban nektárjáért járják a méhek tömegesen, de virágport is gyűjtenek róla. Egyetlen virágban naponta átlagosan 0,16-0,58 mg nektár képződik. A cukortartalom átlagainak szélsőértékei 53,0-79,6% között ingadozik az időjárás és a napszak függvényében. Az összátlag 69,7%.

Ültetése, telepítése, gondozása

Árnyékban kevésbé virágzik, ezt az ültetési hely megválasztásakor vegyük figyelembe, napos fekvést keressünk neki. Ha magvetéssel kívánjuk szaporítani, érdemes tudni, hogy a magokat hideg hatásnak kell kitenni ahhoz, hogy kicsírázzanak. Az ősszel gyűjtött és hosszú ideig tárolt magokat áztassuk egy napig langyos vízbe a vetés előtt. Gyökérről is jól sarjad, gyökérdugvánnyal is próbálkozhatunk. Metszést az elhalt, elszáradt hajtások eltávolításán felül nem igényel. Gyorsan növő, de nem kimondottan hosszú életű fafaj. Mivel nem nagy termetű, utcafásításra alkalmas, akár villanyvezetékek alá is. Gyöngyös egyik utcájában szép fasor díszlik belőle. Külterületen is fellelhető, szőlők elejébe-végébe ültették, a határok megjelölésére. Jól állja az erős szelet, bírja a légszennyezést. Létezik oszlopos változata is, de méhészeti, méhlegelő-javítási szempontból a terebélyes gömb alakú koronaszerkezettel rendelkező egyedek kedvezőbbek. Mivel idegenhonos növény, telepítése belterületre ajánlott. Levélfoltosodás előfordulhat, de különösebb problémát nem okoz.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök,

okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Lelket ápol, aki kertet művel

Lassan vége az idei szezonnak a kertben, a vérbeli hobbikertész azonban már lélekben a tavaszra készül. Nekik is hasznos volt Sipos József növényorvos jó tanácsokban bővelkedő, de könnyed hangvételű előadása. A nagymamája „boszorkányfüzetéből” is megosztott néhány praktikát.

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.