Back to top

Hazai méhlegelők 12. rész - Idegenhonos fás hordásnövények IV.

Írássorozatom eme részében egy olyan fafajt mutatok be, mely hazánkban elsősorban parkfaként, díszfaként ismert, de viszonylag kevésbé terjedt el. Lakott területeken, utcafásításban újra fel lehetne karolni ültetését, mivel talajra, városi levegőre nem érzékeny, nem nagy termetű, mind a levele, mind a virágzata rendkívül dekoratív, méheink szívesen járják. Ez a bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

Az előző részt itt olvashatja

Csörgőfa

Magyar nevét onnan kapta, hogy a hólyagszerűen felfújt termésében lévő magvak szélfúváskor csörögnek. A szappanfafélék családjába tartozó, Kelet-Ázsiában, Kínában és Koreában őshonos lombhullató fafaj. Európába a 16. században került, helyenként ki is vadult, de nálunk alapvetően díszfa, parkfa; az USA-ban viszont inváziós fajnak tekintik.

Termőhelyi igénye morfológiája

Melegkedvelő és fényigényes faj. A fagyokra fiatalkorban érzékeny. Szárazságtűrő, de a túlságosan hosszú aszályos időszakot megsínyli. A talajjal szemben nem igényes. Kis termetű, 10-12 méter magasságot ritkán meghaladó fa, sokszor csak 5-8 méterre nő maximum. Koronája helyenként kissé nyitott, de metszés nélkül is meglehetősen szabályos gömb formájú, terebélyes. Kérge világosbarna színű, repedezett felületű. Hajtásai fiatalon vastagok, narancsos barna színűek. Levelei páratlanul szárnyaltan összetettek, 20-40 cm hosszúak. 11-13 levélkéből állnak, amelyek igen jellegzetesek, aljuk felé mélyebben szeldeltek-hasadtak (a. kép). A levél fonákja kékes árnyalatú, a levéllemez fényes zöld színű.

Ősszel a levelek aranysárgára színeződnek, emiatt is kedvelt parkfa. Virágai a termőhelytől függően általában június közepétől július végéig virágzanak, 1-2 hétig.

Sárga vagy zöldessárga színűek (b. kép), alapjukon piros folttal. Hímnősek (de porzós és termős virágok is fejlődnek), illatosak, négyszirmúak. Látványos, nagy, laza, felálló bugavirágzatot alkotnak. A virágok rövid kocsánnyal rendelkeznek, csészéjük cimpája szintén rövid. A 8 porzószál mereven előreálló. A nektárium korongszerű, a magház körül képződik ki. Termése papírszerű, „lampionként csüngő” három élű toktermés, 3-6 cm hosszúsággal és 2-4 cm szélességgel (c. kép). Színe éretlenül zöld, éretten narancssárga, később ősszel bebarnul. Télen is a fán marad. A „hólyag” sötétbarna vagy fekete magvakat tartalmaz. Ezek átmérője 5-8 mm.

Méhészeti jelentősége

Általában kitűnő méhlegelőnövényként tartják számon, de mivel faállományt sehol sem alkot, mézét tisztán nem ismerjük. Bőséges virágzásával a legtöbb helyen a legínségesebb időben nyújthat hordást. Elsősorban nektárjáért járják a méhek tömegesen, de virágport is gyűjtenek róla. Egyetlen virágban naponta átlagosan 0,16-0,58 mg nektár képződik. A cukortartalom átlagainak szélsőértékei 53,0-79,6% között ingadozik az időjárás és a napszak függvényében. Az összátlag 69,7%.

Ültetése, telepítése, gondozása

Árnyékban kevésbé virágzik, ezt az ültetési hely megválasztásakor vegyük figyelembe, napos fekvést keressünk neki. Ha magvetéssel kívánjuk szaporítani, érdemes tudni, hogy a magokat hideg hatásnak kell kitenni ahhoz, hogy kicsírázzanak. Az ősszel gyűjtött és hosszú ideig tárolt magokat áztassuk egy napig langyos vízbe a vetés előtt. Gyökérről is jól sarjad, gyökérdugvánnyal is próbálkozhatunk. Metszést az elhalt, elszáradt hajtások eltávolításán felül nem igényel. Gyorsan növő, de nem kimondottan hosszú életű fafaj. Mivel nem nagy termetű, utcafásításra alkalmas, akár villanyvezetékek alá is. Gyöngyös egyik utcájában szép fasor díszlik belőle. Külterületen is fellelhető, szőlők elejébe-végébe ültették, a határok megjelölésére. Jól állja az erős szelet, bírja a légszennyezést. Létezik oszlopos változata is, de méhészeti, méhlegelő-javítási szempontból a terebélyes gömb alakú koronaszerkezettel rendelkező egyedek kedvezőbbek. Mivel idegenhonos növény, telepítése belterületre ajánlott. Levélfoltosodás előfordulhat, de különösebb problémát nem okoz.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök,

okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Atkairtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Új funkciókkal bővült a LABOR rendszer

2021. augusztus 1-től további funkciókkal bővítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló digitális LABOR rendszert. A fejlesztésnek köszönhetően számos állatfaj esetében elérhetővé vált az ellenőrző vizsgálatok online megrendelése, valamint az elektronikus eredményközlés.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.