Back to top

A népek joga az élelmiszer-önrendelkezés

Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökét egyebek mellett arról is kérdeztük, tapasztalatai szerint mi okozza a legnagyobb fejtörést most a gazdáknak; a kistermelők, akiknek zöme elveszítette az értékesítési lehetőségeit, milyen segítségre számíthatnak?

Régóta mondjuk, hogy uniós tagállamként is kiemelt feladat az élelmiszer-önrendelkezés megteremtése, különösen a fehérje-önellátás biztosítása. Ebben a rendkívüli helyzetben újra kell gondolnunk tehát eddigi tevékenységünket, és meg kell hozzuk azokat a döntéseket, amelyek az elkövetkező időszakban megszüntetik a kiszolgáltatottságot és biztonságot jelentenek a termelők és a fogyasztók számára egyaránt – fogalmazta meg a járvány tanulságait lapunknak Jakab István. Az Országgyűlés alelnökét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökét egyebek mellett arról is kérdeztük, tapasztalatai szerint mi okozza a legnagyobb fejtörést most a gazdáknak; a kistermelők, akiknek zöme elveszítette az értékesítési lehetőségeit, milyen segítségre számíthatnak?

– A koronavírus teljesen átrendezte az életünket. Meg kellett küzdenünk a világjárvány kezdetén a pánikvásárlási rohammal, azt követően pedig az export szállításának lehetőségét kellett biztosítani. Utóbbi során számtalan nehézséggel találkoztunk, kezdetben különösen a zöldfolyosó hiánya, a romlandó áruk, az élőállat-szállítás leállása okozott gondot. Sajnos ki kell mondani, hogy az EU illetékesei ezen a téren nem jeleskedtek.

Kiemelt feladatunk volt és ma is az, hogy a piacot a vásárlók igényei szerint magas minőségű hazai termékekkel lássuk el.

Különösen nagy nehézséget okoz az ágazatban, hogy az úgynevezett HoReCa-szektor által korábban felhasznált élelmiszer nyomja a belső piacot, hisz a szállodák, éttermek, kávéházak bezártak. Ez jelentős teher a szállodatulajdonosoknak, de komoly kiesés a beszállítóknak is. A Magosz fontosnak tartja, hogy az emberek átérezzék: azzal segítenek a legtöbbet másokon és önmagukon is, ha a polcokról a magyar terméket veszik le. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, és kértük a döntéshozókat, hogy az előírások betartása mellett működtessék a piacokat, hisz ez nagyon sok kistermelőnek a megélhetést, a boldogulást jelenti.

Ez a rendkívül nehéz helyzet kikényszeríti azt, hogy újragondoljuk eddigi tevékenységünket, és meghozzuk azokat a döntéseket, amelyek az elkövetkező időszakban megszüntetik a kiszolgáltatottságot, biztonságot jelentenek a termelők és a fogyasztók számára is.

Ma már egyre több EU tagállamban fogalmazzák meg, amit mi régóta mondunk, hogy uniós tagállamként is kiemelt feladat az élelmiszer-önrendelkezés megteremtése, különösen a fehérje-önellátás biztosítása.

• A helyzetre adott válaszok, a meghirdetett gazdaságvédelmi programok kidolgozásában milyen segítséget nyújtanak a kormánynak, az agrártárcának a Magosz szakértői?

– Ebben a rendkívüli veszélyhelyzetben, amilyet a gazdaság szereplői eddig még nem tapasztaltak, a legfontosabb dolog a korrekt együttműködés, az egyes szakmai problémákra megtalálni a legjobb válaszokat. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy szoros együttműködésben dolgozunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a szakmai szervezetekkel és kiemelten az Agrárminisztériummal.

Az Országgyűlés alelnökeként részt veszek az Agrárminisztérium és a kamara vezetőivel a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport munkájában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben szerveztük meg a megyei agrárkoordinációs munkacsoportokat.

A tőlük kapott információk is segítik munkánkat, amikor a kormányzati akciócsoport számára megfogalmazzuk javaslatainkat. Ezek között kiemelt helyen szerepel az adó-, illetve járulékcsökkentés, az Agrár Széchenyi Kártya által felvehető hitel összegének duplájára emelése, a hitelek teljes díjának átvállalása a megfelelő garancia biztosítása mellett. Fontos, hogy a szezonális munkacsúcsok idején biztosítani kell a feltételeket a munkavégzéshez az alkalmi munkavállalók számára. Meggyőződésem, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos intézkedéseket úgy kell ma megtervezni és meghozni, hogy az már a gazdaság újraindításának az alapját is képezze.

• Az Európai Unió intézkedései elégségesek-e az ágazat, a termelők megsegítésére?

– A koronavírus-járvány okozta helyzetben megmutatkozott az európai uniós döntéshozatal egyértelmű kudarca.

Az Európai Unió polgárai joggal várhatták volna el a Bizottságtól, hogy a világjárványra való felkészülés érdekében érdemi intézkedéseket hozzon.

Sajnos azt kell mondjam, hogy néhány támogatási jogcím kivételével, amelyben már döntés született (emelt szintű előlegkifizetés, egyes adminisztratív szabályok könnyítése), még mindig csak tervezi a Bizottság a nehéz helyzetben lévő ágazatok esetében (tej, hús, marha, sertés, baromfi) a tárolási támogatások bevezetését. A tőke, az áru, a munkaerő áramlása tekintetében nem deklarációkra, hanem konkrét intézkedésekre lett volna szükség, amelyek a világjárvány kezdeti szakaszában elmaradtak. Tudomásul kell venni, hogy Európának teljesen új agrár-, élelmiszer-, ipari stratégiára van szüksége. Ennek megvalósításában az Európai Uniónak jelentős szerepe van, de nem az elképzelések szintjén, hanem a nemzeti kormányokkal és a tagállamok gazdaszervezeteivel együttműködve konkrét, gyakorlati intézkedések megvalósításával.

• Az Országgyűlés előtt van a földügyi csomag, az általános és a részletes vitája is lezajlott. A napokban benyújtották az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos törvénycsomagot is. Milyen hatása lesz ezeknek a magyar birtokviszonyokra?

– A birtokpolitika a rendszerváltás óta a támadások kereszttüzében áll, részben a hazai gazdasági szereplők, részben a nagy EU tagállamok befektetői részéről. Mi nem tettünk mást, mint az EU régi tagállamaiban alkalmazott módszereket vettük át és ezek felhasználásával akarjuk megtartani a földet a magyar emberek tulajdonában. Három évtizede rendezetlen a közös osztatlan tulajdonban lévő földek ügye. Ez ma már a fejlődés gátja, hisz a bankok nem fogadják el hitelfedezetként. A területalapú támogatás igénylésénél szintén nehézséget okoz. A probléma megoldásával nem lehet tovább várni. Több mint 1 millió osztatlan földrészlet van, közel 2,5 millió hektár nagyságú területtel, amely 3,5 millió tulajdonost érint.

Érdemi birtokrendezésre van szükség, hogy rendezett tulajdoni és használati viszonyok mellett tudjuk alkalmazni a XXI. századi technológiát, hogy a generációváltás – amely ma zajlik – minél sikeresebb legyen.

Nem lehet megkerülni a problémát: hogy ne termelődjön újra, az osztatlan közös tulajdon végleges megszüntetése csak akkor lehetséges, ha az öröklési szabályokon is változtatunk. A Magosz Ifjú Gazda Tagozata már elkészítette javaslatait, melynek egy része már a mostani törvényjavaslatba is bekerült (területi minimum előírása), azonban az öröklés teljes körű szabályozása még egy hosszabb folyamat lesz, mivel ehhez széles körű társadalmi egyeztetésre, közmegegyezésre van szükség. Természetesen a program megvalósításához kedvezményes kamatozású hitelre is szükség van.

• Bár már tavaly óta tudjuk, hogy ezeket a jogszabályokat tavasszal kívánják benyújtani, ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy most, ebben a nehéz időszakban kerültek a T. Ház elé. Volt-e ennek az időpontnak általuk vélelmezett indoka?

– A földbirtok-politika gazdagenerációk életét, lehetőségeit határozza meg. A különböző történelmi korszakok súlyos terheit cipeljük, amelyet az erős versenyt diktáló globalizálódó világunkban az EU által támasztott – esetenként kettős mércével mért – jogi keretek között kell megvalósítanunk. Akik a megoldás helyett mindenáron vitát akarnak, azok számára nyilván nem megfelelő az időpont. A jogszabályokat az eredetileg tervezett időpontban nyújtottuk be, és arra törekszünk, hogy az ellenzéki képviselők is megértsék, ez valamennyi magyar polgár ügye, ez nemzeti ügy, amelyet rendezni kell.

• Ezekben a napokban tartották volna a hagyományos búzaszentelést, ami minden évben a Magyarok Kenyere program első állomása. Bár ez most elmaradt, a program folytatódik. Milyen reményekkel vágnak bele az idei szervezésbe? Felülmúlható-e a tavalyi eredmény, amikor majdnem 6 ezer gazdálkodó mintegy 800 tonna búzát adományozott e nemes célra?

– A program immár igazi Kárpát-medencei sikertörténetnek számít, egyszerre szimbolizálja a nemzet megmaradása érdekében tett erőfeszítéseket és az egymás iránti szolidaritást. A Nemzeti Összetartozás évében, Trianon 100 éves évfordulóján újabb csapás ért bennünket, a világjárvány. Már korábban úgy döntöttünk, hogy minden esztendőben más határon túli területen lesz a búzaszentelő. Az idei helyszín Erdélyben, Csíksomlyón volt, a járvány miatt azonban nem tudtunk személyesen együtt lenni az eseményen. Csak a virtuális térben mondhattuk el egymásnak, hogy közösen, változatlanul végigvisszük programunkat. Továbbra is segítjük egymást. Hisz, mint ahogy a határon a bennünket összekötő érzéseket nem lehet megállítani, és ahogy a tudásért sem szednek vámot, a segítség is ugyanúgy áramlik.

A Magyarok Kenyere programot tehát minden körülmény között végrehajtjuk. Nem marad el a búzaösszeöntés ünnepe sem, idén is várjuk a búza- és pénzadományokat, valamint megtartjuk az adományozás ünnepét is.

Az a hitünk segít bennünket, hogy a Kárpát-medence magyarsága egységéért, Trianon ellenére, a világjárvány ellenére is megtartjuk és segítjük egymást. A program a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve olyan esélyt ad a Kárpát-medence magyarsága számára, ami segít, ha nem is elfeledtetni, de könnyebbé tenni a nemzetet megalázó trianoni döntést.

• Ön 70 évesen továbbra is dolgozik, járja a vidéket, nem utolsó sorban alelnökként, képviselőként a parlament munkájában is részt vesz. Nem félti az egészségét?

– Ez részemről szolgálat, amelyet teljes életemmel vállaltam, amivel tartozok azoknak, ahonnan indultam, és akiket mindig becsülettel szolgáltam. Ha különösen nehéz, kritikus helyzetben a Magosz vezetője nem a gazdák ügyeire, nem az emberek nehézségeire figyel, hanem saját magára, az jobb, ha átadja a helyét másnak. A vidék helyzetét meghatározó érdekképviselet elnökeként, az Országgyű­lés alelnökeként végzem a munkám, szolgálok. Meggyőződésem, hogy a világjárvány okozta gazdasági válságban szükség van a pontos és korrekt információkra, az együttműködésre, a párbeszédre, arra, hogy jó javaslatokat tegyünk a döntéshozók asztalára. Érdemi intézkedésekre van szükség. A mezőgazdaságban nincs „home office” vagy kényszerszabadság. Mi a mindennapi élet részei vagyunk, a mezőgazdaságban a munkát mindennap el kell végezni. Ehhez nemcsak tudás, kitartás, hanem emberség és szív is kell.

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelent meg a Magyarok Kenyere program 2019. évi eseményeit bemutató Magosz-kiadvány.

Ebben leírás olvasható a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program menetéről, a korábbi és a tavalyi évi adatokról, a Magyarok Kenyere Alapítvány tevékenységéről, a megyék és a határon túli gazdák tavalyi felajánlásairól.

A kiadvánnyal a program szervezőinek nem titkolt célja, hogy egyrészt minden évben túlszárnyalják a korábbi évek eredményeit, másrészt hogy erősítsék a program társadalmi bázisát, a közös Kárpát-medencei munkát és szakmai együttműködést, nem utolsó sorban a diaszpóra magyarságának programba történő bevonását.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

A Nutella legyőzte a Facebook-ot

Jelenleg úgy néz ki, hogy a világszerte népszerű édességgel, a Nutellával többet lehet keresni, mint a Facebook-kal.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Lengyelországban az ökológiai gazdálkodás területének növelése a cél

Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint, a minisztérium célja az ökológiai gazdálkodás területének és a bioélelmiszer-termelés volumenének növelése. Mint mondta az értékesítési szintjét is fokozni kell, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférhessenek a biotermékekhez. Az EU Green Deal készteti Lengyelországot is ezekre a lépésekre.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

13 étel, amely segít a veséknek eltávolítani a méreganyagokat

Gondoljunk a vesénkre úgy, mint egy szűrőre, amely megszabadítja a szervezetet mindattól, amit nem akarunk, hogy ott maradjon. Ez a két, bab alakú szerv gondoskodik a vér szűréséről, mely során eltávolítja a méreganyagokat és a felesleges folyadékot a szervezetből, miközben kordában tartja a kálium- és a nátriumszintet. Emellett hormonokat is termel, amik segítenek szabályozni a vérnyomás és a csontok erősségét.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.