Back to top

Koronavírus: a milliók néha az égből jönnek

Május 5-én normalizálódni látszott a koronavírus-helyzet. Jól érzékelhetően mindenki beletanult az új szituációba, legalábbis erre utalt a vezetők feszültségének enyhülése. Viszont a baj nem jár egyedül: csakúgy, mint tavaly, úgy lett tavasz és nyár a télből, hogy május 1-jéig alig kaptunk valami kis csapadékot. Ezúttal is három gazdaságot kerestünk fel.

Jó lett volna, ha egy áprilisi eső miatt néhány napra föl kellett volna függeszteni a tavaszi munkákat. Sajnos erre nem volt szükség. Később változó mennyiségű eső hullott az országban; volt, ahol csak mutatóban, másutt 3 nap alatt 30 milliméter érkezett.

Az ország nagy részén enyhítettek a koronavírus miatti korlátozásokon, ám a fegyelmet és a figyelmet sehol sem hagyják lankadni. Ezúttal is három gazdaságot kerestünk fel.

Belvárdgyulai Mg. Zrt. 

Wilhelm József vezérigazgató inkább csak a tájékoztatásból fakadó nehézségek miatt volt kénytelen töprengeni egy keveset.

Wilhelm József: mi most is úgy dolgozunk mint eddig, mert a jószágokat etetni, fejni kell
Wilhelm József: mi most is úgy dolgozunk mint eddig, mert a jószágokat etetni, fejni kell
Amikor a vírus megjelent, én is vezetői körlevelet adtam ki. Ebben rögzítettem a szabályokat, főleg azokat a követelményeket, amiket az állattenyésztési telepeken megszigorítottunk. Külső személy oda nem teheti be a lábát, a fertőtlenítésre pedig minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetünk. Védőmaszkot is sikerült vásárolnunk, pedig amikor mi kerestük, az elég nehézkesen ment. Sajnálom, hogy sokan visszaéltek a helyzettel.

Nekünk úgy lett maszkunk, hogy egy baráti kapcsolaton keresztül megfizethető áron – áfásan 1000 forintért – tudtam venni egy dobozzal, amiben 2000 maszkot szállítottak le.

Nálunk nemcsak a telepeken, hanem az egész részvénytársaságnál nem találkoztunk, nem hallottunk betegről. Az jelentett gondot néhány helyen, hogy azoknak a kollégáknak, akiknek kiskorú vagy iskolás gyereke van, otthon kellett maradnia vigyázni a csemetékre.

Ezt úgy oldottuk meg, hogy 1 hónapon keresztül nekik sem kellett szabadságot kivenni.

Azóta kialakultak a megfelelő formák, így ezt a kérdést is kezelni tudják a szülők.

Az irodában átszerveztük a munkát. Itt két műszakban dolgoznak vagy nyújtott műszakban, azonkívül előfordul, hogy hétvégén is be kell menniük az irodistáknak. Előírás, hogy egy helyiségben csak egy ember tartózkodhat, és az adminisztrációban dolgozók egy részénél mi is bevezettük a home office rendszert. Nyugdíj mellett csak egy emberünk dolgozott, de amikor előkerült a járvány, ő befejezte a munkát.

Tőlünk senkit nem kellett elküldeni a koronavírussal kapcsolatban hozott intézkedések miatt, bár hozzáteszem, hogy nálunk most sem állnak sorban a kapuban a munkára jelentkezők.

Gazdaságunkban 130 ember dolgozik és 1200 hektár saját területet művelünk, emellett 3500 hektáron végzünk teljes körű szolgáltatást. Tartunk 500 fejős tehenet és 450 kocát, utóbbiak után 12 ezer hízósertést értékesítünk évente.

A tehenészetünkben harminc ember dolgozik, a kifejt tej mennyisége eléri a napi 14 ezer litert. A tejet a Magyar Tej Termelői Csoportnak értékesítjük. Ezt valamikor még a Baranya megyei TESZÖV hozta létre, mi pedig ma is elégedettek vagyunk velük.

A sertésnél érződik a koronavírus begyűrűző hatása. Leginkább ezt az ágazatot érintette a járvány.

Na, nem üzemen belüli okok miatt, hanem mert megdrágult a szója importja és a külföldről származó takarmányadalékok. Egyrészt ott is áremelkedések történtek, de még többet rontott a helyzeten, amikor a forint euróhoz viszonyított árfolyama majdnem 20 százalékot csökkent. Az utóbbi 2–3 hét fejleménye, hogy a feldolgozók elkezdték felülvizsgálni az éves szerződéseket, és kezdeményezték, hogy az új helyzetben új alapokon számoljunk el. Volt, aki az árfolyamot akarta befagyasztani mérsékeltebb szinten, a másik pedig a kilónkénti átvételi áron akart 3 eurócentes csökkentést elérni. Mit tehet ebben a helyzetben a gazda, hisz ha a vevő nem veszi át a jószágot, az ottmarad a nyakán. Egyezségre kellett jutni, mert látjuk, hogy a mi felvásárlóink piaci lehetőségei is beszűkültek.

Viszont kiszámoltam, hogy ez a kilónként 15 forintos árcsökkentés 110 kilogrammos hízók esetében, 12 ezer jószággal számolva, 20 millió forintra rúgó veszteség nekünk.

A sertésnél érződik igazán a koronavírus begyűrűző hatása
A sertésnél érződik igazán a koronavírus begyűrűző hatása
Most sokan azzal érvelnek, hogy tavaly jó ára volt a disznónak. Ez igaz, de hozzá kell tenni, hogy az elmúlt 20 évben ez volt az egyetlen alkalom, amikor a termelő is jól járt.

A szőlőt kizárólag vállalkozókkal műveltetjük, csak a gépi betakarítást hagytuk meg magunknak. Az aszály ennél a kultúránál is érződik. Május első hetében még semmiféle zöldmunkára nem volt szükség, most abban reménykedünk, hogy az eső hatására 2–3 hét múlva már megkezdődhet a hajtásválogatás, a kötözés.

A növénytermesztésben felerészben kukoricát állítunk elő. Ennél az input­anyagok ára és a külföldi logisztika miatt 10–15 szá­zalékos drágulás tapasztalható, a szélsőértékek 3 és 23 százalék.

Magunknak termesztünk szemes kukoricát, amellett egy dombóvári integrátor cégen keresztül, területi szerződésben, az Agranának termelünk waxy kukoricát. Ez hoz annyival többet, mint amennyivel drágább az előállítása. A területünk másik felén, az összes szántó egyharmadán kalászos gabonát, azonkívül olajos növényeket és némi lucernát termelünk, ez utóbbit szénának és szenázsnak. Az első növedéket már levágtuk, és a hozamon nagyon érződik az esőhiány.

Mint vezetőnek, a koronavírus miatt többet kellett foglalkoznom az emberekkel és ügyes-bajos dolgaikkal. Az egészben a legrosszabb, hogy a hozzánk eljutó információk nem egyértelműek. Általában attól függnek, hogy milyen csatornából származnak.

Igyekszünk mindenkit a józan középút követésére figyelmeztetni, mert a koronavírust sem elbagatellizálni, sem világvégeként felfogni nem lehet, nem szabad.

Mi a mezőgazdaságban most is úgy dolgozunk, mint eddig, mert a jószágot reggel etetni kell, aztán fejni. Legfeljebb ilyenkor kicsit erősebb a figyelem.

Lapis Miklós egyéni vállalkozó, Gesztely

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gazdálkodó agrármérnök leginkább a héj nélküli olajtökmag előállítása folytán ismert szakmai körökben, de amellett egyéb feladatokat is ellát.

Lapis Miklós: a koronavírus körüli bonyodalom eddig nem okozott megoldhatatlan feladatokat
Lapis Miklós: a koronavírus körüli bonyodalom eddig nem okozott megoldhatatlan feladatokat
Mint egyéni vállalkozó 100 hektár saját földön gazdálkodom, amellett társult módon besegítek az édesapámnak 50 hízómarha tartásába. Az olajtöktermesztést összesen kb. 200 hektáron szervezem, mert nemcsak a sajátommal foglalkozom, hanem kb. 50 kilométeres sugarú körben más vállalkozóknak is besegítek a célgépeimmel (Görbeházán, Tiszadobon). Saját területem egyharmadán, 33–35 hektáron termesztek olajtököt, a többin ugyanilyen arányban szemes kukoricát és őszi búzát. Ez adja ki a vetésforgót, így tudok szakszerűen gazdálkodni. A búza után esetenként másodvetésként, takarmányozási célra szudáni füvet termesztek. A hozama változó, a 600–700 kilós csomagolt bálákból hektáronként 15–20 nagybálát tudunk betakarítani.

Én az olajtök termesztésére szereztem be a megfelelő célgépeket. Az olajtök vetéséhez szemenkénti vetőgépet használok, hektáronként 18 ezer magot vetek. Ha fajta olajtököt termesztek, annak a vetőmagja 25–30 ezer forint, a hibridé hektáronként 70 ezer forint. Igaz, hogy a hibridnek nagyobb a termőképessége, a fajtának viszont jobb a termésbiztonsága. A hibrid előnye csak ideális időjárási körülmények között érzékelhető. Virágzáskor méhészekkel is kooperálok, ők hozzák a méhcsaládokat, mert a repce és akác után, valamint a napraforgó virágzása előtt van egy kis idejük, amit nálam ki tudnak használni. Túl sok mézre innen nem kell számítani, de valamit mégiscsak hoz.

Az olajtök be­ta­­­karítása előtti rend­­­­­képzéshez úgy­­nevezett töktolót és szárzúzót használok, amihez 3–4 millió forintért lehet hozzájutni. A tökroppantóból, ha importból származik, 100 ezer euróba kerül egy darab, ennél olcsóbb a magyar, az 20–25 millió forintért kapható. Nálam egy osztrák gép és tartalékként négy kisebb teljesítményű magyar dolgozik, így naponta 7–8 hektár termését tudom betakarítani.

A betakarítást követően a tök magját szintén csak erre a célra használható eszközzel mossuk, majd kb. 40 °C-fokon 16–18 órán keresztül szárítjuk, utána rostáljuk. A tervek szerint hektáronként 500–600 kilogramm maggal számolhatunk, de évjárattól függően 50–1000 kilogramm kö­­zött ingadozhat a termés. Az elmúlt 5 évben ugyanilyen hektikusan alakult a mag ára is. Véleményem szerint a piaci szereplők számára reális ár 3–3,5 euró lenne kilónként, de volt már, amikor 1,5 eurót fizettek, és volt, amikor 4 euróért vitték. Mi a szabadpiacon adjuk el a terméket osztrák, szerb és hazai vevőknek.

Vállalkozásom a kicsik közé tartozik, így összesen egy állandó alkalmazottal dolgozom. Munkacsúcsok idején két alkalmi, de szakképzett munkavállalót alkalmazok. A koronavírus körüli bonyodalom eddig nem okozott megoldhatatlan feladatokat. Némi bizonytalanságot azért én is éreztem, főleg a korlátozások elején a határzár miatt, mert akkor vártam, hogy megjöjjön a vetőmag Ausztriából. A délután 3-ig nyitva tartó üzletek a tavaszi munkacsúcsban némileg megnehezítették az inputanyag- és alkatrészbeszerezést. Azt tapasztalom, hogy a külföldről érkező fuvar költsége megdrágult. Ugyancsak bizonytalanság érződött a különböző szolgáltatóknál, szervizeknél, hogy pontosan milyen óvintézkedések szükségesek, a megígért dolgozó oda tud-e érni hozzám a vállalt időben, illetve mi történhet akkor, ha további szigorítást vagy korlátozásokat vezetnek be. Így visszatekintve már nem látom olyan vészesnek az elmúlt időszakot, de azért remélem, hogy hamarosan visszatér az élet a normális kerékvágásba.

Bátortrade Kft., Nyírbátor

Petis Mihály ügyvezető igazgatónak 254 saját dolgozója és kb. 50 fő alvállalkozó-bedolgozó miatt kellett ezen a tavaszon a szokásosnál is jobban összpontosítania.

Petis Mihály: mi teljes létszámmal dolgozunk, fertőzött emberről nem hallottunk, nem tudunk
Petis Mihály: mi teljes létszámmal dolgozunk, fertőzött emberről nem hallottunk, nem tudunk
A Bátortrade Kft. és a hozzá tartozó cégcsoport éves árbevétele meghaladja a 6 milliárd forintot.

Mi 3 ezer hektáron folytatjuk alaptevékenységünket, amellett foglalkozunk tejelő szarvasmarha tartásával, állati eredetű fehérjetakarmány feldolgozásával, valamint biogáz-előállítással.

A tejelőszarvasmarha-állományunk létszáma általában 1000 szokott lenni – bár most csak 880-at tartunk –, és az átlagos tejhozam napi 35 liter fejőstehenenként. Így 27 ezer liter tejet értékesítünk, ugyancsak naponta, a Frieslandnak Mátészalkára.

Ez a cég a többi között a mi tejünkből is gyártja a Túró Rudit.

Szarvasmarhatelepen állatorvossal, adminisztrációval, traktorosokkal együtt 30 ember dolgozik. Amikor kitört a koronavírus-járvány, akkor az előírásokat még szigorúbban vettük. Nemcsak az üzembe vásároltunk védőfelszerelést, hanem a családoknak is otthonra fertőtlenítő oldatot.

Nálunk végig teljes létszámmal dolgoztunk, fertőzött emberről nem hallottunk, nem tudunk. A munkatársaim átérezték a helyzet súlyát. Tudtunk vásárolni pár millió forintért tiszta alkoholt – 6 ezer litert –, abból készítettünk fertőtlenítőszert. Ami felesleg maradt, azt máshol hasznosítottuk. Valamennyi maszk korábbról volt nálunk, amit a festők, a növényvédősök használtak munkavédelmi eszközként, vagy a régebbi baromfifeldolgozásból itt maradt. Ami hiányzott, megvásároltuk. Ezúttal orvosi maszkot sikerült vennünk, vagyis ez sem okozott gondot.

Az állatifehérje-feldolgozóban évi 30 ezer tonna hús- és toll-lisztet, valamint hemoglobint gyártunk.

A biogázüzemmel együtt ez kb. 4 milliárd forintos árbevételt hoz a cégnek. Ebben a munkában tapasztaltunk kisebb fennakadást a ko­ronavírus-járvány kitörésekor, de aztán helyreállt a rend és dolgoztunk rendesen. Gond akkor jelentkezett ismét, amikor az exportlehetőség megszorult. Ez érzékenyen érintett bennünket, mert a hús- és toll-liszt kilója 130–150 forint, a hemoglobiné pedig
200 forint. Ebben az ágazatban 60 ember dolgozik, úgy, hogy közben évi 10 millió kilowatt elektro­mos áramot is termelünk. Naponta 400–500 köbméter anyagot viszünk be feldolgozásra, ezek szárazanyag tartalma kb. 12 százalék.

A Bátortrade Kft. naponta 27 ezer liter tejet értékesít
A Bátortrade Kft. naponta 27 ezer liter tejet értékesít

A növénytermesztésre 1800 hektár szántónk van. Hatszáz hektár kalászos, 600 hektár kukorica, 400 hektár lucerna, 100 hektár fű és 100 hektár zabos bükköny a teljes palettánk.

Azonkívül még van 1200 hektár erdőnk, legelőnk és rétünk. Kettős termesztésben 300 hektáron foglalkozunk őszi takarmányrozs és tritikálé előállításával, aminek a helyére kukoricát vetünk másodvetésben.

Április közepén vágtuk le az őszi takarmányrozst. A 2 éve tartó szárazság miatt a szokásos 15 tonnás hozam helyett idén csak 10–11 tonnát takarítottunk be. Az öntözéssel együtt 15–18 ember dolgozik ebben az ágazatban. Megtapasztaltam, hogy milyen fegyelmezettek és tisztességesek.

A kukoricához még idejében beszereztük a vetőmagot és a műtrágyát. Április 20-ára a vetéssel is készen voltunk, ez máskor csak május 1-jére szokott sikeredni.

A koronavírus-járvány főleg azért okoz gondot tapasztalatom szerint, mert ismeretlen volt, mert még nem találkoztak vele az emberek. Ma már úgy látom, hogy sokkal nagyobb volt a félelem, mint amire a valós helyzet okot adna. Bonyolította a helyzetet, hogy egyelőre nem ismert az ellenszere. Emiatt általában a jobb félni, mint megijedni elv alapján igyekeztek vigyázni magukra az emberek. Csupán két nyugdíjas kérte, hogy engedjük el. Mivel jó munkásemberekről van szó, ha lecseng a vírus, őket is visszavárjuk.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.

Minden 12. spanyolországi malac dán

A dán malacok rendkívül népszerűek mind a német, mind a lengyel sertéskereskedők körében. Most az új adatok azt mutatják, hogy Spanyolországból is nő az érdeklődés.

Újabb ASP-járvány egy romániai sertéstelepen

Közép- és Kelet-Európa 12 országa jelentett új eseteket az elmúlt időszakban, így úgy tűnik, hogy a vaddisznóállományokban nem sikerült még megoldani az afrikai sertéspestis-helyzetet. Novemberben Románia állategészségügyi hatósága újabb afrikai sertéspestis járványkitörést regisztrált egy kereskedelmi farmon.

Továbbra is akadozik az ukrán gabonaexport

Bár az ENSZ közvetítésével november 19-én meghosszabbították a fekete-tengeri gabonaexporta vonatkozó megállapodást Oroszország és Ukrajna között, mégis naponta legfeljebb öt hajó fut ki az ukrán kikötőkből.

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.

Mennyi kalciumra van szükségünk naponta, és mi a legjobb módja annak, hogy hozzájussunk?

A kalcium az erős, egészséges szervezet kulcsfontosságú összetevője. Azonban a 19 év feletti férfiak közel 30 százaléka és a nők 60 százaléka nem fogyaszt belőle eleget az amerikaiaknak szóló étrendi irányelvek szerint. Egy dietetikus megosztotta, hogy miért fontos az elegendő kalcium bevitele, valamint a kalcium fogyasztásának legjobb módjait.