Back to top

Spárgakutatások Nyíregyházán

Világszerte megközelítőleg 1,1 milliárd fős a spárgafogyasztók tábora. Nyugat- és Dél-Európában komoly kereslet van a minőségi sípokra. A 2011 és 2017 között végzett kísérletünkben egyebek közt azt vizsgáltuk, hogyan befolyásolja a sípok beltartalmát a tápanyag-utánpótlás módja.

A FAO adatai szerint 2018-ban a világ 43 országában összesen 1 584 544 hektáron termesztettek spárgát, az átlagos termésmennyiség pedig hektáronként 5,75 tonna volt. A teljes termőterület 90,38%-a Kínában helyezkedik el (1 432 074 ha), az ottani termésátlag 5,58 t/ha.

A termőterületek nagysága szerint tavalyelőtt Magyarország a 18. helyen állt 1445 hektárral (1. ábra), a termésátlagok rangsorában pedig a 33. helyet foglaltuk el a hektáronkénti 3,55 tonnás síphozammal. A legjobb termésátlaggal, 11,63 tonnával Peru büszkélkedhetett.

A 20. század elejéig hazánkban a spárga termesztése csak a főúri kertek kiváltsága volt. A tavaszi zöldségnövény termőterületéről, valamint termésátlagáról 1961-től állnak rendelkezésünkre adatok. 1962-ben több mint 1100 hektáron termesztettük, majd a termőterületek nagysága és a termésmennyiségek számottevően ingadoztak. Az 1980-as évektől a termőterület 500 hektár alatt maradt, azt követően azonban a támogatásoknak köszönhetően és a kiváló exportlehetőségek miatt folyamatosan nőtt, 2006-ban már megközelítette a 2000 hektárt. A termésátlag az ezredforduló után folyamatosan javult,

2000-ben és 2004-ben meghaladta a 6 tonnát hektáronként, de általában 3-5 t/ha között változott (2. ábra). A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint jelenleg 1570 hektár spárgaültetvény van az országban.

A KSH 2018-as összesítése szerint hazánk 13 megyéjében találhatók különböző nagyságú termőterületek (3. ábra). Spárgatermesztésre leginkább a váztalajok (humuszos homok, homokos vályog, futóhomok) alkalmasak, így két termőkörzet alakult ki. A tavalyelőtti adatok szerint Dél-Magyarországon található az ország spárgatermő területeinek 86,34%-a. A másik termőkörzet Kelet-Magyarországon helyezkedik el, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék homokos vályog- és humuszos homoktalajain termesztenek spárgát.

Ez a körzet adta 2009-ben az összes termőterület 2,36%-át, napjainkra azonban a részesedése már elérte a 10%-ot és tovább növekszik.

A termésátlagok is eltérnek, 2018-ban a KSH adatai szerint a legjobb termésátlagot Csongrád megyében mérték, 4,73 tonna sípot szedtek egy hektárról. A kelet-magyarországi termőkörzetben a három megye termésátlaga eltérő, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a hektáronkénti síphozam meghaladta a 3 tonnát (3,23 t/ha), ennél kevesebbet szedtek Hajdú-Bihar (2,81 t/ha) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2,25 t/ha).

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) Nyíregyházi Kutatóintézetében 2011 és 2017 között halványított spárga termesztésére irányuló kutatásokat végeztünk.

A kísérleti spárgaültetvényt 2011-ben telepítettük, jellemzően jó kultúrállapotú, homokos vályog fizikai szerkezetű talajba, amelynek Arany-féle kötöttsége 33, humusztartalma közepes (1,4 m/m %).

A Vitalim, Cumulus és Grolim spárgahibrideket telepítettük, a sípok szedését az ültetéstől számított két év elteltével, 2013-ban kezdtük.

A kísérletben azonos tápanyagellátás mellett összehasonlítottuk a három hibrid növényi tulajdonságait, síphozamát, a sípok minőségi besorolását, valamint mikro- és makroelem-tartalmát. A másik esetben pedig a Grolim hibridnél vizsgáltuk, hogyan hatnak az említett paraméterekre a különböző tápanyag-utánpótlási módok. A kontroll melletti parcellákban juhtrágya-komposztot, istállótrágyát, valamint műtrágyát juttattunk ki.

Kísérleti bakhátak
A hibrideket összehasonlító kísérletben a 2013 és 2017 közötti időszakban a legnagyobb síphozamot a Vitalim hibridnél mértük, azt követte a Cumulus és a Grolim. 2015-ben a térségben nagy volt a csapadékhiány, ennek következtében abban az évben visszaesett a termésmennyiség, azt követően azonban újra magasabb hozamot értünk el.

Az évek átlagát figyelembe véve a Vitalim esetén volt a legnagyobb az első osztályú sípok aránya (86%), attól valamivel elmaradt a Cumulus (84%) és a Grolim (82%).

Kutatásunk során a sípok mikro- és makroelem-tartalmát is vizsgáltuk. A beltartalmi elemek közül kiemelkedő a kálium szerepe, mivel az javítja a növény fotoszintetikus aktivitását, valamint jótékony hatású a vízháztartására is. A három hibrid közül a Vitalim sípjaiban mértük a legmagasabb káliumtartalmat (31 877,75 mg/kg), kevesebb volt a Cumulus (30 202,75 mg/kg) és a Grolim hibridekben (28 997,5 mg/kg).

A kalcium a szénhidrát-anyagcserében vesz részt, valamint szilárdítja a sejtfalakat és szükség van rá a gyökerek megfelelő fejlődéséhez is.

A legtöbb kalcium is a Vitalim sípjaiban volt (3124,00 mg/kg), ettől kevesebbet tartalmaztak a Grolim (2496,00 mg/kg) és a Cumulus (2214,25 mg/kg) sípjai. A magnéziumkoncentráció esetében is hasonló volt a sorrend a hibridek közt: Vitalim (1444,75 mg/kg), Grolim (1363,25 mg/kg), Cumulus (1301,50 mg/kg). A mangán szintén hatással van a növény anyagcsere-folyamataira, valamint enzimaktivátor is. A legmagasabb értéket a Vitalim hibridben (34,40 mg/kg) mértük, ettől elmaradtak a Grolim (33,125 mg/kg) és a Cumulus (28,350 mg/kg) értékei. A réz ugyancsak részt vesz az anyagcsere-folyamatokban, annak mennyisége különbözött leginkább a hibridekben. A legkisebb réztartalmat a Cumulus hibridben (9,825 mg/kg) mértük, ettől többet mutattunk ki a Vitalim (13,575 mg/kg) és a Grolim spárgahibridben (15,525 mg/kg). A bór mikroelem a növények vízgazdálkodását és az anyagcsere-folyamatokat befolyásolja.

A három hibrid sípjainak bórtartalmában nem tapasztaltunk számottevő eltérést (19,850-20,657 mg/kg). Az összehasonlításból tehát az derült ki, hogy a három spárgahibrid közül a Vitalim beltartalmi értékei a legjobbak.

A tápanyag-utánpótlási kísérletben a kezelések számottevően változtatták a síphozamot. A kontroll parcellákban mértük a legkisebb termésmennyiséget, azt követte az istállótrágyázott terület, és minden évben a juhtrágya-komposztot kapott és a műtrágyázott ültetvényekről szedtük a legtöbb sípot. 2015-ben a csapadékhiány miatt ebben a kísérletben is csökkentek a hozamok, azonban azokban a parcellákban, amelyek kaptak tápanyagot, kisebb volt a terméskiesés. A növény számára megfelelő mennyiségű tápanyag kijuttatásával tehát megakadályozható, hogy a rizóma kiürüljön, és még a kedvezőtlen időjárású években is szinten tartható az ültetvények termőképessége.

Halványított sípok
A hozam mellett a sípok minőségét is vizsgáltuk. Az évek átlagában a kontroll parcellából szedett sípok minősége volt a leggyengébb, 81%-uk tartozott az I. osztályba. Az istállótrágyázott területen 82, a juhtrágya-komposztot kapott ültetvényben 83% volt az I. osztályú sípok aránya, a legjobb eredményt (86 %) a műtrágyával kezelt állományban kaptuk.

Azt is vizsgáltuk, hogy a tápanyag-utánpótlási módok hogyan befolyásolják a spárgasípok tápelemtartalmát.

A káliumtartalom az istállótrágyázott területen volt a legkisebb (26 273 mg/kg), majd a kontroll (28 349 mg/kg), a műtrágyázott (29 058 mg/kg) és a juhtrágya-komposztot kapott (30 995,5 mg/kg) állomány követte. A legnagyobb kalciumtartalmat (3403,25 mg/kg) a juhtrágya-komposzt hatására mértük a sípokban, a tápelem mennyisége ez alatt maradt a műtrágya (3013,25 mg/kg), az istállótrágya (2761,75 mg/kg) kijuttatása és a kontroll kezelés (2637,00 mg/kg) esetén. A magnéziumtartalmat a leginkább a juhtrágya-komposzt (1523,75 mg/kg) növelte, a többi kezelés hatása közti különbség elenyésző volt (istállótrágya: 1267,00 mg/kg, műtrágya: 1352,75 mg/kg, kontroll: 1370,75 mg/kg). A réztartalom a műtrágya (12,825 mg/kg) és az istállótrágya (12,275 mg/kg) kijuttatásakor szinte azonos volt. Ezektől nagyobb rézionértéket mértünk a kontroll (14,150 mg/kg) és a juhtrágya-komposztot (16,575 mg/kg) kapott parcellák sípjaiban. Bórból a kontroll állomány sípjaiban volt a legtöbb (21,50 mg/kg), ettől elmaradtak a kezelt táblák érté-kei (istállótrágya: 20,725 mg/kg, műtrágya: 20,450 mg/kg, juhtrágya-komposzt: 18,175 mg/kg).

A vizsgálat során kiderült, hogy a kontroll parcellában nem mutatható ki kimagasló tápelemhiány, annak ellenére, hogy hét éven keresztül semmilyen tápanyagot nem pótoltunk.

Ebből arra következtetünk, hogy a növény lassabb növekedéssel és kisebb síphozammal kompenzál, de a hajtások nem szenvednek nagyfokú tápelemhiányban. Azt is tapasztaltuk, hogy a tápanyagellátás a sípok mikroelem-tartalmát negatívan, míg makroelem-tartalmát kedvezően befolyásolta.

Dr. Erdős Zsuzsa,

dr. Zsombik László

(Debreceni Egyetem AKIT 
Nyíregyházi Kutatóintézet)

Kiemelt kép: illusztráció

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Tartós hatású gyeptrágya csillagfürtből?

A tartós hatású nitrogén műtrágya különösen fontos a gyep ápolásához, mivel ezeknél a trágyáknál a kimosódás minimális, a fű tápanyag igénye pedig hosszú időn keresztül kielégíthető. Egy németországi vállalat csillagfürt magjából tartós hatású műtrágyát készít.

Mit tud a len?

Az olajlen szerény haszonnövény, amiben nagyon sokáig csak ipari alapanyagot láttak és főként a festékgyártásban használták impregnáló anyagként. A korszerű táplálkozásban azonban újszerű szerepet kapott, mivel rendkívül magas a szervezetünk számára pótolhatatlan Omega3 zsírsavtartalma.

Az ehető bambuszrügy hazánkban is megterem

A néhány centiméteres „bambuszgyeptől” a több, mint 10 méter magas példányokig jól megférnek egymás mellett, az eredeti hazájuktól messzire került gyulai bambuszkert lakói. Mivel itt a szezonja, megkóstoltuk a magyar bambuszt – és finom! Az ehető bambuszok mellett e növényeknek sok más hasznuk is van, de a sötét múlt is kísért: emberölésre is használták némelyiket...

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.