0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 13.

Politikai impulzusra várnak a holtpontra jutott EU-brit tárgyalások

Egyre inkább süketek párbeszédére kezdenek emlékeztetni az EU-brit tárgyalások, amelyek pénteken véget ért negyedik fordulója sem hozott érdemi előrelépést. Júniusban legmagasabb politikai szinten vonnak mérleget a tárgyalások állásáról, de ha egyik fél sem enged nagyon eltérő elvi álláspontjából, alighanem le kell majd mondani a teljes körű szabadkereskedelemről a jövőben.

Az EU főtárgyalója szerint az EU-brit tárgyalások pénteken véget ért negyedik fordulójában sem történt érdemi előrelépés, és mindkét fél tartja magát az eredeti pozíciójához – írja a Bruxinfo.hu. Michel Barnier ugyanakkor a londoni tárgyalódelegáció számára írja a helybenjárást, mert szavai szerint a brit kormány „a tárgyalások kezdete óta minden lényeges kérdésben folyamatosan visszatáncol a kilépési megállapodással egyidőben aláírt politikai nyilatkozatban foglaltaktól. 

Az Unió főtárgyalója pénteken több konkrét példát is felhozott annak alátámasztására, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök megpróbál kibújni korábbi kötelezettségvállalásai alól.

A London által is elfogadott politikai nyilatkozatból idézve próbálta érzékeltetni, hogy a brit kormány már nem tartja magára nézve kötelezőnek korábbi vállalását, miszerint a földrajzi közelsége és a kölcsönös gazdasági függőségre való tekintettel „a felek hathatós vállalásokat” tesznek a versenytorzulások kiküszöbölésére az állami támogatások, a szociális, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi jogok, a klímavédelem és az adópolitika területén. 

Az EU számára ez egyetért a cégek számára az azonos versenyfeltételek (level playing field) biztosításával, aminek azonban az EU szabályrendszerének Nagy-Britannia általi elfogadásán kellene alapulnia. Brit részről pedig éppenséggel azzal érvelnek, hogy szuverén országként elképzelhetetlen, hogy releváns kérdésekben az Európai Bíróság jogfennhatóságát is elfogadva kötelezettséget vállaljanak az uniós szabályok alkalmazására. 

„A tárgyalásokon az előrelépés hiányának nem a módszertani, hanem a tartalmi kérdéseket illető különbség a fő oka” – szögezte le pénteki sajtótájékoztatóján az uniós főtárgyaló. 

Barnier hozzátette, hogy az egyenlő versenyfeltételek mellett a többi sarkalatos kérdésben, így a halászati jogokat, a leendő szerződés struktúráját és a rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén az Emberi Jogok Európai Konvenciójának alkalmazását illetően is holtponton vesztegelnek a tárgyalások.

Az EU már korábban világossá tette, hogy két feltétel előzetes teljesítésétől teszi függővé a zéró tarifákra és zéró kvótákra (azaz teljes körű szabad kereskedelemre) vonatkozó brit igény teljesítését. Ezek: a halászati politikában egymás halászati zónáihoz való hozzáférés biztosítása, valamint a fent már említett egyenlő versenyfeltételek biztosítása. 

A halászati kérdéseknél elvileg július vége a határidő a kompromisszumos megoldásra, ám a felek álláspontja között „óceánnyi” távolság van. Miközben az EU a jelenlegi status quo-ból indul ki, addig a britek azon az alapon, hogy 2021. januárjától visszanyerik teljes szuverenitásukat, évenként alkudoznának az EU-val a kifogható halak mennyiségéről. Ez azonban az EU főtárgyalója szerint technikai képtelenség, hiszen minden évben több száz halfaj esetében kellene kvótákról megállapodni. Az EU elismeri a britek jogát arra, hogy függetlenné váljanak a közös halászati politikától, de valamilyen kompromisszumos megoldást szeretne a két távoli álláspont között. 

Brit részről pedig azért bírálják az EU-t, hogy úgymond nem hajlandó tárgyalni sem a brit álláspontról. Ugyanez a vád visszafelé is működik. Michel Barnier elmondta, hogy nem érti, miért tagadja meg London, hogy tárgyalásokat kezdjenek a jövőbeni kül- és biztonságpolitikai együttműködésről.

„Az előrelépés továbbra is korlátozott, de a megbeszélések kedvező légkörben zajlanak” – szögezte le nyilatkozatában David Frost, az Egyesült Királyság főtárgyalója. Ő is, és uniós kollégája is elismerték, hogy a tárgyalások a jelenlegi formátumban és videókonferenciás módszerrel lassan elérik a határaikat.

Miként Barnier is rámutatott, az idő vészesen fogy, hiszen ahhoz, hogy az egyezmény az év végéig – az átmeneti időszak végéig – hatályba léphessen, legkésőbb október 31-én meg kellene állapodni. Világosan utalt rá, hogy a néhány hét múlva, még júniusban esedékes magas szintű politikai megbeszélésen (ezen az EU részéről Ursula von der Leyen, bizottsági elnök és Charles Michel EiT-elnök, brit részről pedig Boris Johnson miniszterelnök vesz majd részt) áttekintik a tárgyalások állását, és remélhetőleg új lendületet adnak a folyamatnak. 

Ezzel párhuzamosan

június végén és július elején tartják majd az ötödik tárgyalási fordulót is, az uniós delegáció vezetőjének reményei szerint már a küldöttségek fizikai jelenlétében. 

Az áthidalhatatlannak tűnő ellentétek láttán, egyesek már alternatív megoldásokban kezdenek gondolkodni. A brit Daily Mail szerint Boris Johnson környezetében annak lehetőségét mérlegelik, hogy mégis lemondanának a teljes körű szabad kereskedelemről és belemennének bizonyos területeken tarifákba és kvótákba is, csakhogy ne kelljen a szuverenitást korlátozó egyenlő versenyfeltételekbe beleegyezni. Állítólag Berlinben is elkezdtek foglalkozni ennek a lehetőségével. 

Ebben az esetben a britek lemondanának az EU belső piacához való kvázi teljes hozzáférésről, egy egyedülálló szabadkereskedelemről, és inkább a megszorítóbb kanadai formulát választanák.

Forrás: Bruxinfo.hu