A kertben a botanikai különlegességek mellett tórendszer, kőhidak, a tokioi japán császári kert kőlámpásainak másolatai, a Fuji-havas csúcsát szimbolizáló szikla- és növény építmény, Teknőcsziget, fedett lugas is található. A japánkert legidősebb fája egy korai juhar, amely 130-150 éves. A látogatókat leginkább a hatalmas „szoknyás” himalájai selyemfenyő nyűgözi le, botanikai kuriózumul pedig a kínai mamutfenyő szolgál.
Videónkból megismerhetik a kert rejtett titkait, hiszen, ha kalauz nélkül sétálunk egy japánkertben, aligha értjük meg a fák, a kövek a forrás vagy éppen a kőlámpások üzenetét. Szakértőnk Gódorné Hazenauer Zita a kert gondozója, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakgimnázium tanára volt.
youtube://v/rVgAC2J8xz8
Az 1928-ban tervezett Japánkert mintájául a XIV-XV. századi Muromachi korszak kertépítészete szolgált. Építője Varga Márton a Kertészeti és Földmérési Szakiskola alapítója volt, aki a zuglói iskola területén hozta létre az ország napjaikban is leghitelesebb japánkertjét.
