Back to top

Nem is olyan a ritka a szarvasgomba?

Egyre többen számolnak be arról, hogy a hazai erdőkben vargánya, őzláb vagy rókagomba után kutatva, különleges kincsre bukkannak. Mivel sokan életükben először látnak szarvasgombát, nem is mindig ismerik fel rögtön a fekete vagy fehér gumószerű gombákat.

Utóbbi időben egyre többen számolnak be arról, hogy a hazai erdőket járva igazi kincsre bukkannak: szarvasgombát találnak. A föld alatti termőtesteket általában nehéz meglelni, sokan amiatt lelnek rá a gombára, mert a vadak kitúrták. 

Hazánkban megtalálható szarvasgomba fajok

Tuber aestivum
Fotó: Wikipedia/Rippitippi
A ritkaságnak tartott szarvasgomba valójában Magyarországon is igen elterjedt. Több szarvasgomba faj is található erdeinkben, ezek közül a legnagyobb gazdasági jelentőséggel a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) bír. A fehér szarvasgomba  (Choriomyces meandriformis) ritkábban fordul elő, mivel a termőtest nem kifejezetten aromás, fűszeres, ezért gasztronómiai értéke is elmarad. A világon csak hazánkban fordul elő az aromás édeskés ízű szarvasgomba a homoki szarvasgomba (Mattirolimyces terfeziodes), amelyet leginkább desszertek, édességek fűszerezésére használnak édes íze miatt. A szarvasgombák gyűjtésének és fogyasztásának évszázadokra visszanyúló tradíciói vannak. 

A nyári szarvasgomba, mivel a föld alatt él és fekete, ezért régen az ördöggel, csalással hozták kapcsolatba. Állítólag, a szarvasbikák bőgés előtt ettől kapnak erőre, ezért a hím gímszarvasok feltúrják az erdő talaját, ha pedig rátalálnak az értékes csemegére, elfogyasztása után valósággal megőrülnek a nőstény utáni vágytól.

Vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított, de tény, hogy sokaknak afrodiziákumként jut eszébe.

Napjainkban gasztronómiai jelentősége folyamatosan nő. Már nem csak az éttermek dolgoznak szívesen ezzel a drága, elegáns alapanyaggal. Feldolgozva, pástétomokhoz, olajokhoz keverve is forgalmazzák,  vagy akár a friss gomba is könnyen beszerezhető az év nagy részében.

Igaz hogy drága csemegének számít, de figyelembe kell venni, hogy az ételek elkészítéséhez csupán néhány grammra van szükség.

Néhány éve Magyarországon is elkezdődött a mesterségesen termesztett szarvasgomba ültetvények telepítése. A tölgy-makkot előbb a szarvasgomba spórákat tartalmazó oldattal kezelik, majd az így kikelt facsemetéket kiültetik a gondosan kiválasztott talajviszonyok közé. Az első szarvasgomba-termésre a telepítéstől számítva nyolc év után lehet számítani, s onnantól éves szinten egyre nagyobb terméshozam várható. A termőre fordulástól számított ötödik évben már akár 30-40 kg-ot is elérheti a begyűjthető termés.

Fehér szarvasgomba
Fotó: Deutsche Gesellschaft für Mykologie, dgfm-ev.de
A fehér szarvasgomba  Magyarországon viszonylag ritka a Börzsönyben, Mátrában, Bükkben, Zemplénben, Mecsekben, az Őrségben és a Zalai-dombságon ismertek állományai.

Savanyú kémhatású agyagos vagy homokos talajú lomb- és fenyőerdőben található meg, elsősorban luc és bükk alatt, kb. 10 cm mélyen a földben; általában világos helyen. Egy fészekben több termőtest is kifejlődik. Az erdei állatok gyakran kikaparják. Júniustól novemberig terem.

Ehető gomba, de az idősebb példányok nyersen gyomorpanaszokat okozhatnak, ezért javasolt sütése vagy főzése.

Fiatal példányai összetéveszthetők a drága isztriai szarvasgombával, a hasonlóságot néha csalók is felhasználják.

Szarvasgomba gyűjtése

Aki szarvasgombát szeretne gyűjteni, jó ha tudja, hogy az erdőhatóság szigorúan felügyeli a szarvasgombagyűjtést.

Az erdészeti központoknál kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők, hol van szabad terület a gyűjtéshez. A jelentkezőknek egy regisztrációs lapot kell kitölteni, amellyel a gyűjtő jogosultságát ellenőrzik. A gombászoknak és a kutyáknak is sikeres vizsgát kell tenniük.

Nyári szarvasgomba
Fotó: www.pixabay.com
Segítség és tapasztalat nélkül nagyon nehéz a szarvasgomba gyűjtése. Árulkodó jel lehet, hogy néha a  szarvasgomba-telep felett nagy területen kiéghet a fű. Nyomra vezethet az is, hogy a gomba, növekedése során megrepeszti a talajt, és ezek a repedések láthatóvá válnak, ha az avart elkotorják. Máskor apró legyek vagy vadtúrások jelzik a gomba jelenlétét. 

Érdemes a gyűjtésre segítőtárssal indulni. A hagyományos nyomravezetőnek a sertés számít, azonban imádja a szarvasgombát, így ha rálel ő maga szeretné elfogyasztani, ami okozhat gondot a gyűjtőnek. Manapság betanított kutyák segítenek kiszimatolni a föld alatti gombákat, de elektronikus szagelemző és szarvasgomba-jelző készülék kidolgozásán is fáradoznak.

 

Forrás: 
www.agroforum.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

A lezárások miatt összeomolhat a bécsi nagybani piac

Bizonyos termékek kereslete 70-80 százalékkal visszaesett, mivel a nagykereskedelmi szolgáltatók többsége beszállítóként a helyi szállodaiparban és közétkeztetésben is érdekelt, megrendeléseik nagy részét elvesztették.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Haltermelők: bővült a halválaszték, az árak változatlanok

Nagyobb a karácsonyi halválaszték az idén az elmúlt évhez képest, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) tájékoztatása szerint a kiváló minőségű halat a tavalyihoz hasonló áron lehet beszerezni.

Vegyes kisgazdaság - A haszon nézőpont kérdése

Pottyondy Ákos és felesége, Patricia 2018-ban alapították meg saját vállalkozásukat Pannonhalmán. A település Tóthegynek nevezett részén, egy régi parasztudvaron hozták létre a több lábon álló családi gazdaságot, az Ürmös Portát. Nem piacra dolgoznak, a saját szükségleteik kielégítésére, vegyszerek felhasználása nélkül termesztenek zöldség- és gyógynövényféléket, gyümölcsöt.

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.