Back to top

Nem is olyan a ritka a szarvasgomba?

Egyre többen számolnak be arról, hogy a hazai erdőkben vargánya, őzláb vagy rókagomba után kutatva, különleges kincsre bukkannak. Mivel sokan életükben először látnak szarvasgombát, nem is mindig ismerik fel rögtön a fekete vagy fehér gumószerű gombákat.

Utóbbi időben egyre többen számolnak be arról, hogy a hazai erdőket járva igazi kincsre bukkannak: szarvasgombát találnak. A föld alatti termőtesteket általában nehéz meglelni, sokan amiatt lelnek rá a gombára, mert a vadak kitúrták. 

Hazánkban megtalálható szarvasgomba fajok

Tuber aestivum
Fotó: Wikipedia/Rippitippi
A ritkaságnak tartott szarvasgomba valójában Magyarországon is igen elterjedt. Több szarvasgomba faj is található erdeinkben, ezek közül a legnagyobb gazdasági jelentőséggel a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) bír. A fehér szarvasgomba  (Choriomyces meandriformis) ritkábban fordul elő, mivel a termőtest nem kifejezetten aromás, fűszeres, ezért gasztronómiai értéke is elmarad. A világon csak hazánkban fordul elő az aromás édeskés ízű szarvasgomba a homoki szarvasgomba (Mattirolimyces terfeziodes), amelyet leginkább desszertek, édességek fűszerezésére használnak édes íze miatt. A szarvasgombák gyűjtésének és fogyasztásának évszázadokra visszanyúló tradíciói vannak. 

A nyári szarvasgomba, mivel a föld alatt él és fekete, ezért régen az ördöggel, csalással hozták kapcsolatba. Állítólag, a szarvasbikák bőgés előtt ettől kapnak erőre, ezért a hím gímszarvasok feltúrják az erdő talaját, ha pedig rátalálnak az értékes csemegére, elfogyasztása után valósággal megőrülnek a nőstény utáni vágytól.

Vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított, de tény, hogy sokaknak afrodiziákumként jut eszébe.

Napjainkban gasztronómiai jelentősége folyamatosan nő. Már nem csak az éttermek dolgoznak szívesen ezzel a drága, elegáns alapanyaggal. Feldolgozva, pástétomokhoz, olajokhoz keverve is forgalmazzák,  vagy akár a friss gomba is könnyen beszerezhető az év nagy részében.

Igaz hogy drága csemegének számít, de figyelembe kell venni, hogy az ételek elkészítéséhez csupán néhány grammra van szükség.

Néhány éve Magyarországon is elkezdődött a mesterségesen termesztett szarvasgomba ültetvények telepítése. A tölgy-makkot előbb a szarvasgomba spórákat tartalmazó oldattal kezelik, majd az így kikelt facsemetéket kiültetik a gondosan kiválasztott talajviszonyok közé. Az első szarvasgomba-termésre a telepítéstől számítva nyolc év után lehet számítani, s onnantól éves szinten egyre nagyobb terméshozam várható. A termőre fordulástól számított ötödik évben már akár 30-40 kg-ot is elérheti a begyűjthető termés.

Fehér szarvasgomba
Fotó: Deutsche Gesellschaft für Mykologie, dgfm-ev.de
A fehér szarvasgomba  Magyarországon viszonylag ritka a Börzsönyben, Mátrában, Bükkben, Zemplénben, Mecsekben, az Őrségben és a Zalai-dombságon ismertek állományai.

Savanyú kémhatású agyagos vagy homokos talajú lomb- és fenyőerdőben található meg, elsősorban luc és bükk alatt, kb. 10 cm mélyen a földben; általában világos helyen. Egy fészekben több termőtest is kifejlődik. Az erdei állatok gyakran kikaparják. Júniustól novemberig terem.

Ehető gomba, de az idősebb példányok nyersen gyomorpanaszokat okozhatnak, ezért javasolt sütése vagy főzése.

Fiatal példányai összetéveszthetők a drága isztriai szarvasgombával, a hasonlóságot néha csalók is felhasználják.

Szarvasgomba gyűjtése

Aki szarvasgombát szeretne gyűjteni, jó ha tudja, hogy az erdőhatóság szigorúan felügyeli a szarvasgombagyűjtést.

Az erdészeti központoknál kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők, hol van szabad terület a gyűjtéshez. A jelentkezőknek egy regisztrációs lapot kell kitölteni, amellyel a gyűjtő jogosultságát ellenőrzik. A gombászoknak és a kutyáknak is sikeres vizsgát kell tenniük.

Nyári szarvasgomba
Fotó: www.pixabay.com
Segítség és tapasztalat nélkül nagyon nehéz a szarvasgomba gyűjtése. Árulkodó jel lehet, hogy néha a  szarvasgomba-telep felett nagy területen kiéghet a fű. Nyomra vezethet az is, hogy a gomba, növekedése során megrepeszti a talajt, és ezek a repedések láthatóvá válnak, ha az avart elkotorják. Máskor apró legyek vagy vadtúrások jelzik a gomba jelenlétét. 

Érdemes a gyűjtésre segítőtárssal indulni. A hagyományos nyomravezetőnek a sertés számít, azonban imádja a szarvasgombát, így ha rálel ő maga szeretné elfogyasztani, ami okozhat gondot a gyűjtőnek. Manapság betanított kutyák segítenek kiszimatolni a föld alatti gombákat, de elektronikus szagelemző és szarvasgomba-jelző készülék kidolgozásán is fáradoznak.

 

Forrás: 
www.agroforum.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.