A kezdeményezésről s annak hátteréről Králl Attilával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezetőjével beszélgettünk. Szavai szerint a mezőgazdasági technológia rendkívül gyors ütemű fejlődése napjaink legkomolyabb kihívása elé állítja az agrárélőhelyekhez kötődő vadon élő állat- és növényfajokat. A gyors élőhely-átalakításra képes gépsorok, a nagy sebességgel haladó gépek, vagy éppen a növényvédőszerek ismert és ismeretlen hatásai tovább csökkenthetik a természeti sokféleséget.
„Tudjuk, hogy a technológia önmagában sem nem jó, sem nem rossz – minden azon múlik, milyen cél szolgálatába állítjuk. Ha ez a cél kizárólag az agrárgazdaság és a termelési hatékonyság növelése, akkor az – egyéb megfontolások híján – a természeti erőforrások mind precízebb, nagyobb volumenű és hatékonyabb kiaknázását, és végül azok gyorsuló ütemű fogyatkozását és degradálódását vonja maga után.
– magyarázta a szakember. Ezek közé tartoznak a különböző távérzékelési és pontos helymeghatározást lehetővé tevő technikák, köztük a dróntechnológia is, ahol célzott fejlesztésekkel a gazdálkodás és a természetvédelem számára kölcsönösen hasznos megoldások dolgozhatók ki. Ismert, hogy a gyepek és a pillangós kultúrák május-júniusi kaszálásai jelentősen befolyásolják a földön fészkelő madárfajok – például a fokozottan védett túzok – fészkelési sikerét.
„A természetkímélő kaszálásnál alkalmazott vadriasztó lánc ebből a szempontból csak félmegoldást jelent, hiszen bár a tojó megmenekül, a fészekaljat a munkagép legtöbbször megsemmisíti, illetve a takarásától megfosztott fészek a ragadozók prédájává válik” – folytatta. Mint mondta, a fészek körüli megfelelő méretű – a túzok esetében 1 hektárnál nem kisebb – kaszálatlan terület, védőzóna kialakítása megoldást jelenthet, a kérdés azonban itt is ugyanaz: hogyan lehet megtalálni a növénykultúrában gondosan elrejtett túzokfészket a zavarásra különösen érzékeny kotló madár felzavarása nélkül?
Ha ugyanis sikerülne a kaszálás előtt pontosan meghatározni az adott táblában a fészkek helyét, előre megtervezhetők lennének a védőzónák, így a természeti károkozás és a gazdasági kár is mérsékelhető, illetve kalkulálható lenne. „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” című LIFE projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai
„Amilyen feltűnő a dürgő túzokkakas, annyira láthatatlan a fészkén kotló túzoktyúk – a pulyka méretű, ám teljesen terepszínű madár megpillantása a nagy felbontású felvételeken is komoly kihívást jelent. Kísérleteinkben ezért hőkamera (távoli infravörös tartományban dolgozó kamera), illetve a látható tartományban dolgozó kamera kombinációjával próbálkoztunk” – mondta Králl Attila, kitérve az első vizsgálatok alapján tett megállapításaikra:
- A kotló túzoktyúk egyértelmű jelként – egy-egy pontként – jelenik meg a hőkamera alacsony felbontású felvételén.
- A hőkamerás felvétel értékelhetőségét befolyásolja a környezet hőmérséklete, illetve az, hogy az egyéb, kultúrában megbúvó állatok – őzek, mezei nyulak – hőkibocsátásukkal „zajt keltenek”, így a fészkek helyének meghatározása nem egyértelmű, szükség van a látható tartományú felvételek ellenőrzésére.
- A hőkamerás felvételen meghatározott pontokat a látható tartományban elemezve a 3040 méteres magasságból, a nem túl sűrű növénykultúrában kotló madár felismerhető.
- A megfelelő felbontású felvételek készítése jelentős időráfordítást igényel: egy körülbelül 30 hektáros tábla alapos lerepülése – a felvételek elemzésével – több órás művelet.
A szakember szerint e tapasztalatok reményt keltők. „A drónos technikát egyelőre az ismert fészkek, illetve a költési siker vizsgálatára, valamint a kijelölt védőzónák utólagos ellenőrzésére tartjuk alkalmasnak. Ám a technológia ismert fejlődési ütemével és célzott fejlesztésekkel megítélésünk szerint
– hangsúlyozta. Hozzátette: a további lépések, lehetséges fejlesztési irányok meghatározásához keresik az együttműködés lehetőségét olyan agrotechnológiai fejlesztő és forgalmazó vállalkozásokkal, amelyek fantáziát látnak a precíziós módszerek természetkímélő gazdálkodásban való alkalmazásában.
