Sorra jelennek meg a zöld megállapodás végrehajtását célzó jogszabályjavaslatok az Európai Unión belül – 2030-ra 25 százalékkal szeretnék felemelni az ökológiai területek arányát. Ezzel párhuzamosan komoly megszorításokat javasol az Európai Bizottság a műtrágyák, növényvédő szerek használatával kapcsolatban.
Az eddig is már magas élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti sztenderdeket az EU minél magasabb szintre emelné, ami mennyiségi kibocsátás-csökkenéshez vezet, ha csak az ökológiai területek arányát vesszük figyelembe.
– A kibocsátás-csökkenés okai részben a klímaváltozás elleni védekezés és a környezetvédelem támogatásán alapszanak. Másrészről az Európai Unió folyamatosan kereskedelmi megállapodásokat köt a harmadik országokkal – legutóbb a MERCOSUR tagjaival.
A megállapodások során az EU agrárpiaci hozzáférést ajánl fel – aminek legfőbb akadályai, egyben elszenvedői az európai termelők – a harmadik országoknak, ezáltal az Európai Bizottság mozgásterületet biztosítana magának a piacok között.
Emellett a kibocsátás-csökkentéssel a mennyiségi termelést kívánják visszaszorítani a minőségi termelés javára. Ehhez jelentős beruházásokra és fejlesztésekre van szükség. Igaz ez hazánkra is, hogy a nemzetközi piaccal felvehessük a versenyt.
Mezei Dávid a hazai támogatásokról is beszélt. Kifejtette, hogy két támogatás tartja lázban a termelőket: a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére létrehozott 25 milliárd forintos támogatáscsomag, mely gyakorlatilag a gazdaságok pénzügyi helyzetét kívánja javítani, valamint a Vidékfejlesztési Programban megjelenő 80 milliárd forintos támogatás, amiből 50 milliárd forint az állattenyésztési, 30 milliárd forint pedig a kertészeti ágazatot hivatott támogatni.
A Takarékbank segítséget kíván nyújtani a gazdáknak a pályázatok beadásában, hogy a várhatóan nyár végén, szeptember elején kiírt pályázaton minél több ügyfél sikeresen tudjon részt venni.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a koronavírus-járvány időszakában az agráriumot érő sokkhatásról beszélt, mely keresleti és kínálati oldalról is megmutatkozott az ágazatban. A részletek átfogóbb megismerése érdekében, a bank közvélemény-kutatást végzett ügyfeleinek körében. A minta kiválasztása kiválóan reprezentálja a hazai értékláncokat, és a beérkező adatok összegzésével az elemzők új agrárágazati bizalmi indexet állítottak össze.
Termékcsoportok és a területi megoszlás alapján az agráriumot leképező index összességében és termékpályánként is képes megmutatni negyedévről negyedévre a változásokat, mozgásokat.
A bank az első negyedév után most a második negyedév végi mérések eredményeit egyszerre publikálta a változások érzékeltetése végett.
A Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 második negyedévének végén 27,5 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami egy ponttal magasabb az első negyedévinél. A várakozások a búza, a napraforgó, a zöldségek, a tojás, a gyümölcs, valamint a sertés- és marhahús szegmensben működő cégeknél romlottak, a kukorica, a tej, a baromfihús és a szőlő-bor területen dolgozó vállalkozásoknál javultak.
|
A Takarék AgrárTrend Index megalkotásával a Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján és a belső szakértői előrejelzéseket is figyelembe véve dolgozik. Az index hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat vagy alágazat, valamint a teljes magyar agrárium. Az index két komponensből tevődik össze: a jelentősebb rész egy száz főből álló ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, a végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal bír az indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, termékpályánkénti előrejelzése. (A Takarékbank válaszadó ügyfelei 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek.) A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását, emellett az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára kivetítik. |
Az elkövetkező időszakban eltérőek a várakozások a különböző szegmensekben.
Utóbbiak rendre messze az agrár-élelmiszeripari átlag alatt vannak. Ennek oka, hogy ezen ágazatok nagyobb mértékben kitettek a HoReCa szektornak, ezáltal esetükben jelentős keresletcsökkenésről beszélhetünk a válság miatt, viszont az utóbbi időszakban már enyhe növekedést tapasztaltak.
Derűlátóbbak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegmensben működő cégek. A tojással és a szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírus-járvány okozta válságot jobban átvészelték.
A tojásnál a húsvét miatti keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a karantén-időszak alatt is a jól tárolhatóság hozta előnyös helyzetbe az ágazat szereplőit az értékesítés szempontjából.
A közeljövőben a sertéságazatban várható erősebb visszaesés: az afrikai sertéspestis még mindig erőteljesen beárnyékolja az ágazatot. Termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak kedvez, de a közeljövőben bizonytalanok az értékesítési lehetőségeik.
