Back to top

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

Fotógalériánkat ide vagy a képre kattintva éri el

Utunk a Szentendrei-sziget legészakibb szegletébe, a Duna ölelésében fekvő Kisorosziba vezetett: a település külterületén található a Molnár Családi Gazdaság. Molnár Bence ügyvezetővel beszéltünk meg találkozót. Harmincadik életévét idén betöltő vendéglátónkkal az irodájában beszélgettünk. Mint elmondta, a fővárosból költözött a Duna-kanyarba, ebbe a festői környezetbe a család, édesapja, Molnár Csaba hívó szavára.

A felmenőink között volt hagyománya a háztáji állattartásnak és a földművelésnek, az ő nyomdokaikba lépve kezdtünk gazdálkodni a 2000-es évek elején.

Akkor még csak lovakat tartottunk és a nekik szükséges takarmányt állítottuk elő, de ez olyan jól működött, hogy elkezdtük bővíteni a tevékenységi körünket, először még csak bérelt telephelyen – kezdte a gazdaság bemutatását a fiatal szakember.

Visszaemlékezéséből kiderült, hogy a szárnyait bontogató családi vállalkozáson keresztül gyermekként bőven volt alkalma betekinteni a gazdálkodás munkafázisaiba. Egyáltalán nem maradt közömbös irántuk, annyira nem, hogy a gimnáziumi érettségi után agrárvonalon, a gödöllői Szent István Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol három diplomát is szerzett: környezetgazdálkodási agrármérnökit, agrármérnökit és növényorvosit.

Elhivatottságát látva felvetődött bennem a kérdés, vajon mennyire általános az effajta céltudatosság az agrár-felsőoktatásban tanuló fiatalok között.
A birtok központját a család által művelt 280 hektár övezi

Saját tapasztalatait összegezve elmondta, hogy egykori szaktársai között voltak, akiknek a családja szintén mezőgazdasági vállalkozással rendelkezett, és az ő számukra nem volt kérdés, hol kívánják kamatoztatni a tudásukat. Rajtuk kívül többen nagy agrár­cégekhez kerültek, például agronómusnak vagy műszakvezetőnek, ugyanakkor olyanok is akadtak, akiknek nem volt határozott elképzelése, és végül más területen próbáltak szerencsét. Viszont akik a szakmában maradtak, azok tartják a kapcsolatot és segítik egymást, egyfelől tapasztalataik megosztásával, másfelől akár konkrét munkákban, akár együttműködéssel.

Vendéglátónk lassan 5 esztendeje befejezte az egyetemet, és ezalatt édesapja nyomdokaiba lépett.

A feladatokat lépésről lépésre átvéve kapcsolódott be a családi gazdaság vérkeringésébe. „Mindennek az volt az alapja, hogy a traktoron ülve is kivegyem a részemet a földművelésből és a növényápolási munkálatokból. Ezzel párhuzamosan az adminisztrációs teendőket is intézni kezdtem, illetve a szakmai – például a vetőmagokkal, a tápanyag-utánpótlással, a növényvédőszer-használattal kapcsolatos – tervezés is az én feladatommá vált. Idővel bővült a kör, most már a telepvezetés teendőit is én látom el. A tulajdonos persze továbbra is édesapám, vagyis minden esetben övé a végső döntés” – vázolta a gazdaság átvételének menetét. Mint hozzátette, már az öccse, az idén érettségizett Márton is kiveszi a részét a feladatokból. Egyébként öt alkalmazottat foglalkoztatnak, két állatgondozót, egy gépkezelő-szerelőt és két éjjeliőrt.

Molnárék gépparkja hamarosan önjáró permetezővel egészül ki
Az irodából kilépve elkezdtük bejárni a családi birtok 3 hektáros, 2014 óta épülő-szépülő központját.

Itt található többi között két szarvasmarha-istálló, illetve saját, nemrégiben átadott vágópontjuk is. A birtok maga 280 hektáros, aminek egy 10 hektáros legelő is része. Ottjártunkkor a körülbelül 50 állatból álló gulya azon időzött. A Molnár család 2015-től kezdett az angus fajtával foglalkozik, és Molnár Bence csak elismerően tudott nyilatkozni róla. A rendkívül jó minőségú húst és a kiváló vágási húskihozatalt emelte ki, illetve az elkészítésben rejlő megannyi lehetőséget. Ezt is figyelembe véve hozták létre annak idején az állományt, 20 törzskönyvezett tenyészüszővel és egy bikával. A nőivarú szaporulatot állománybővítésre használják, a bikákat feldolgozva, húsként értékesítik.

„Egyre több helyen találkozhatnak a fogyasztók az angus marha húsával, mi pedig igyekszünk messzemenően kielégíteni az igényeiket.

Vágópontunkon mindenféle igénynek megfelelően fel tudjuk dolgozni a szarvasmarháink húsát. Dunakanyarbeli és budapesti üzletekbe is szállítunk belőle, azonkívül környékbeli éttermek is vásárolnak tőlünk. Utóbbiak számára fontos, hogy helyi termelőtől szerezhetik be az angus-húst, napjainkra ez rendkívül vonzó marketingszemponttá vált” – mondta. Idővel a környék állattartóit is szeretnék kiszolgálni a vágóponton, annál is inkább, mivel errefelé hiány van ilyen feldolgozóüzemekből. Jelenleg egyébként szarvasmarha- és sertésvágásra, illetve -feldolgozásra van engedélyük, amit kecskére és juhra szóló engedéllyel terveznek bővíteni, továbbá vadhús előállításával is szeretnének foglalkozni – kizárólag prémium minőségben.

A család magyar tarka szarvasmarhákat is tart, bár jóval kevesebbet, tíz tehenet fejnek.

A nyers tejet értékesítik, környékbeli háztartásoknak. Szeretnének egy kis háztáji feldolgozóüzemet kialakítani, hozzá tartozó mintabolttal és szélesebb kínálattal, és a tejtermékeikből is szállítanának a környék éttermeinek.

Molnár Bence hangsúlyozta, hogy a termelés kapacitásának növelése mellett a környezettudatosságra is nagy hangsúlyt fektetnek, fél évvel ezelőtt például napelemrendszerrel szerelték fel a nagyobb istállójukat, ami képes ellátni a telep áramigényének jelentős részét.

A gazdaság vágópontjával más környékbeli állattartók igényeit is szeretnék kiszolgálni
Ezután autóba ültünk, hogy a gazdaság központját övező kerítésen túl elterülő földeket is szemügyre vegyük.

A környéken nagyjából 300 hektárnyi szántó található, aminek nagy részén a mi családunk gazdálkodik. Érdemes tudni, hogy a szigeten az epertermesztésnek van a legnagyobb hagyománya. Mi viszont – amellett, hogy szálastakarmányt állítunk elő a marháinknak – búzát, kukoricát, repcét és napraforgót termesztünk, vetésforgóban. Egyrészt erre vagyunk gépesítve, másrészt az évek során megbizonyosodtunk róla, hogy ezek a növények remekül termeszthetők nálunk. Így jó haszonkulccsal tudunk dolgozni. A termést nagy terményfelvásárló cégeknek értékesítjük” – részletezte a fiatal gazdálkodó. Elmondása szerint az utóbbi évek fontosabb fejlesztéseit jellemzően az állattenyésztési ágazatukban hajtották végre, ugyanakkor a növénytermesztés terén sem szűkölködtek ötletekben. Ezek egyike egy önjáró permetező vásárlása volt, ami hamarosan megérkezik a birtokra.

Régóta szerettünk volna beruházni egy ilyen gépbe, mert nagy hasmagasságával a növények fölött, a letaposásuk nélkül tud haladni” – mondta el Molnár Bence.

Mivel sorozatunknak egyfajta kihívás jelleget szánunk, a látogatás végén megkértük, hogy ajánlja egyik fiatal gazdatársát, akiről szívesen olvasna a sorozat következő tudósításában. Előre eláruljuk, hogy választása Vidók Zoltánra esett – de az, hogy ő hol és mivel foglalkozik, csak a következő írásunkból derül ki.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Kézműves sör készítéséhez nyert támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Kft.

Kézműves sör készítésére alkalmas technológiára nyert több mint százmillió forint támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Fejlesztő, Kivitelező és Szolgáltató Kft. - közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.