Back to top

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

Fotógalériánkat ide vagy a képre kattintva éri el

Utunk a Szentendrei-sziget legészakibb szegletébe, a Duna ölelésében fekvő Kisorosziba vezetett: a település külterületén található a Molnár Családi Gazdaság. Molnár Bence ügyvezetővel beszéltünk meg találkozót. Harmincadik életévét idén betöltő vendéglátónkkal az irodájában beszélgettünk. Mint elmondta, a fővárosból költözött a Duna-kanyarba, ebbe a festői környezetbe a család, édesapja, Molnár Csaba hívó szavára.

A felmenőink között volt hagyománya a háztáji állattartásnak és a földművelésnek, az ő nyomdokaikba lépve kezdtünk gazdálkodni a 2000-es évek elején.

Akkor még csak lovakat tartottunk és a nekik szükséges takarmányt állítottuk elő, de ez olyan jól működött, hogy elkezdtük bővíteni a tevékenységi körünket, először még csak bérelt telephelyen – kezdte a gazdaság bemutatását a fiatal szakember.

Visszaemlékezéséből kiderült, hogy a szárnyait bontogató családi vállalkozáson keresztül gyermekként bőven volt alkalma betekinteni a gazdálkodás munkafázisaiba. Egyáltalán nem maradt közömbös irántuk, annyira nem, hogy a gimnáziumi érettségi után agrárvonalon, a gödöllői Szent István Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol három diplomát is szerzett: környezetgazdálkodási agrármérnökit, agrármérnökit és növényorvosit.

Elhivatottságát látva felvetődött bennem a kérdés, vajon mennyire általános az effajta céltudatosság az agrár-felsőoktatásban tanuló fiatalok között.
A birtok központját a család által művelt 280 hektár övezi

Saját tapasztalatait összegezve elmondta, hogy egykori szaktársai között voltak, akiknek a családja szintén mezőgazdasági vállalkozással rendelkezett, és az ő számukra nem volt kérdés, hol kívánják kamatoztatni a tudásukat. Rajtuk kívül többen nagy agrár­cégekhez kerültek, például agronómusnak vagy műszakvezetőnek, ugyanakkor olyanok is akadtak, akiknek nem volt határozott elképzelése, és végül más területen próbáltak szerencsét. Viszont akik a szakmában maradtak, azok tartják a kapcsolatot és segítik egymást, egyfelől tapasztalataik megosztásával, másfelől akár konkrét munkákban, akár együttműködéssel.

Vendéglátónk lassan 5 esztendeje befejezte az egyetemet, és ezalatt édesapja nyomdokaiba lépett.

A feladatokat lépésről lépésre átvéve kapcsolódott be a családi gazdaság vérkeringésébe. „Mindennek az volt az alapja, hogy a traktoron ülve is kivegyem a részemet a földművelésből és a növényápolási munkálatokból. Ezzel párhuzamosan az adminisztrációs teendőket is intézni kezdtem, illetve a szakmai – például a vetőmagokkal, a tápanyag-utánpótlással, a növényvédőszer-használattal kapcsolatos – tervezés is az én feladatommá vált. Idővel bővült a kör, most már a telepvezetés teendőit is én látom el. A tulajdonos persze továbbra is édesapám, vagyis minden esetben övé a végső döntés” – vázolta a gazdaság átvételének menetét. Mint hozzátette, már az öccse, az idén érettségizett Márton is kiveszi a részét a feladatokból. Egyébként öt alkalmazottat foglalkoztatnak, két állatgondozót, egy gépkezelő-szerelőt és két éjjeliőrt.

Molnárék gépparkja hamarosan önjáró permetezővel egészül ki
Az irodából kilépve elkezdtük bejárni a családi birtok 3 hektáros, 2014 óta épülő-szépülő központját.

Itt található többi között két szarvasmarha-istálló, illetve saját, nemrégiben átadott vágópontjuk is. A birtok maga 280 hektáros, aminek egy 10 hektáros legelő is része. Ottjártunkkor a körülbelül 50 állatból álló gulya azon időzött. A Molnár család 2015-től kezdett az angus fajtával foglalkozik, és Molnár Bence csak elismerően tudott nyilatkozni róla. A rendkívül jó minőségú húst és a kiváló vágási húskihozatalt emelte ki, illetve az elkészítésben rejlő megannyi lehetőséget. Ezt is figyelembe véve hozták létre annak idején az állományt, 20 törzskönyvezett tenyészüszővel és egy bikával. A nőivarú szaporulatot állománybővítésre használják, a bikákat feldolgozva, húsként értékesítik.

„Egyre több helyen találkozhatnak a fogyasztók az angus marha húsával, mi pedig igyekszünk messzemenően kielégíteni az igényeiket.

Vágópontunkon mindenféle igénynek megfelelően fel tudjuk dolgozni a szarvasmarháink húsát. Dunakanyarbeli és budapesti üzletekbe is szállítunk belőle, azonkívül környékbeli éttermek is vásárolnak tőlünk. Utóbbiak számára fontos, hogy helyi termelőtől szerezhetik be az angus-húst, napjainkra ez rendkívül vonzó marketingszemponttá vált” – mondta. Idővel a környék állattartóit is szeretnék kiszolgálni a vágóponton, annál is inkább, mivel errefelé hiány van ilyen feldolgozóüzemekből. Jelenleg egyébként szarvasmarha- és sertésvágásra, illetve -feldolgozásra van engedélyük, amit kecskére és juhra szóló engedéllyel terveznek bővíteni, továbbá vadhús előállításával is szeretnének foglalkozni – kizárólag prémium minőségben.

A család magyar tarka szarvasmarhákat is tart, bár jóval kevesebbet, tíz tehenet fejnek.

A nyers tejet értékesítik, környékbeli háztartásoknak. Szeretnének egy kis háztáji feldolgozóüzemet kialakítani, hozzá tartozó mintabolttal és szélesebb kínálattal, és a tejtermékeikből is szállítanának a környék éttermeinek.

Molnár Bence hangsúlyozta, hogy a termelés kapacitásának növelése mellett a környezettudatosságra is nagy hangsúlyt fektetnek, fél évvel ezelőtt például napelemrendszerrel szerelték fel a nagyobb istállójukat, ami képes ellátni a telep áramigényének jelentős részét.

A gazdaság vágópontjával más környékbeli állattartók igényeit is szeretnék kiszolgálni
Ezután autóba ültünk, hogy a gazdaság központját övező kerítésen túl elterülő földeket is szemügyre vegyük.

A környéken nagyjából 300 hektárnyi szántó található, aminek nagy részén a mi családunk gazdálkodik. Érdemes tudni, hogy a szigeten az epertermesztésnek van a legnagyobb hagyománya. Mi viszont – amellett, hogy szálastakarmányt állítunk elő a marháinknak – búzát, kukoricát, repcét és napraforgót termesztünk, vetésforgóban. Egyrészt erre vagyunk gépesítve, másrészt az évek során megbizonyosodtunk róla, hogy ezek a növények remekül termeszthetők nálunk. Így jó haszonkulccsal tudunk dolgozni. A termést nagy terményfelvásárló cégeknek értékesítjük” – részletezte a fiatal gazdálkodó. Elmondása szerint az utóbbi évek fontosabb fejlesztéseit jellemzően az állattenyésztési ágazatukban hajtották végre, ugyanakkor a növénytermesztés terén sem szűkölködtek ötletekben. Ezek egyike egy önjáró permetező vásárlása volt, ami hamarosan megérkezik a birtokra.

Régóta szerettünk volna beruházni egy ilyen gépbe, mert nagy hasmagasságával a növények fölött, a letaposásuk nélkül tud haladni” – mondta el Molnár Bence.

Mivel sorozatunknak egyfajta kihívás jelleget szánunk, a látogatás végén megkértük, hogy ajánlja egyik fiatal gazdatársát, akiről szívesen olvasna a sorozat következő tudósításában. Előre eláruljuk, hogy választása Vidók Zoltánra esett – de az, hogy ő hol és mivel foglalkozik, csak a következő írásunkból derül ki.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

A Brexit után tovább szigorítja "állatjóléti" törvényét Nagy-Britannia

Nagy-Britannia közölte, hogy a Brexit utáni jóléti terv részeként betiltja a vágásra és hízlalásra szánt élő állatok exportját, megfontolja a libamáj kereskedelem engedélyezését és hivatalosan is érző lényként ismeri el a gerinces állatokat.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

A gabonafélék drágulása húzta a felvásárlási árakat áprilisban

Áprilisban 15,5 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt; a növénytermesztési és kertészeti termékek árát a gabonafélék és az ipari növények árának emelkedése hajtotta fel, ezek 23,3 százalékkal drágultak tavaly április óta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető adatokból.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Egészséges egerek születtek kozmikus sugárzásnak kitett spermából

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Gümőkór egy Veszprém megyei húsmarhaállományban

Gümőkór fertőzöttséget igazoltak május végén egy Veszprém megyei állattartó telepen a helyi hatóság és a Nébih szakemberei. A fertőzésre a vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszer vizsgálatai alapján derült fény, melyek azt is szavatolják, hogy fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhet. A fertőzés forrását vizsgáló járványügyi nyomozás folyamatban van.

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

A jövő évi adótörvény több kedvező szabálya már most is alkalmazható

A jövő évi adótörvény több kedvező szabálya már alkalmazható, június 10-től ugyanis többféle jövedelem vált adómentessé, és megnőtt az egyetemet támogató cégek adókedvezménye is. Az energiaellátók már az idei évre alkalmazhatják a kedvező veszteség elszámolási szabályokat, és már az idén fehéredhet a kriptopiac is - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.