Back to top

Digitális eszközökkel csökkentik a sertéstenyésztés költségeit

Az arcfelismerési technológiát Kínában széles körben alkalmazzák, a bankszámlák nyitásától a tilosban járók elkapásáig - mindazonáltal ezekben az alkalmazásokban az a közös, hogy az embereket célozzák meg. A technológiát azonban már alkalmazzák malacokon, és hamarosan kiterjeszthetik tehenekre és juhokra is – köszönhetően a JD Digits műszaki óriásnak.

A malacok arca különböző
Fotó: pixabay.com

Pekingben mutatta be állattenyésztési intelligens megoldását a JD, egy digitális eszközcsomagot, amely magában foglalja a gépi látást, a mesterséges intelligencia nyújtotta analitikát, a robotokat és az internetes technológiát, hogy segítse az ország gazdálkodóit a jobb minőségű és költségkímélő állattartásban.

A vállalat jelenleg a Kínai Mezőgazdasági Egyetemmel és a Kínai Agrártudományi Akadémiával együttműködve teszteli az okos megoldást sertéseknél, és tervezi a technológia kiterjesztését más állatfajokra és azt is, hogy „digitalizálja a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokat”.

A lépés egy szélesebb körű stratégia része, amely kiterjeszti a cég hagyományos fintech üzletágát és új márkanevet vezet be JD Digits néven.

A JD Digits technológiája kamerák segítségével nyomon követi és azonosítja a sertéseket. Alapszinten a rendszer képes mérni az egyes sertések növekedését, figyelemmel kísérni az egészségüket és ellenőrizni az istálló hőmérsékletét.

Hízók - a jövő az "egyénre szabott" etetés
Fotó: Csatlós Norbert
„A kifinomultabb, MI-kompatibilis elemzéssel kombinálva a megoldás várhatóan minden egyes sertés számára testreszabott etetési terveket fog készíteni, amelyek elősegítik a jobb minőségű hús előállítását alacsonyabb költségek mellett"

- mondta Li Defa, a Kínai Mezőgazdasági Egyetem professzora, aki a JD-vel dolgozik a technológiának a sertéstenyésztő iparban történő bevezetésén.

Li szerint a világ sertésállományának felét Kínában tanyésztik - mintegy 700 millió állatot -, de a sertéstenyésztés költsége Kínában körülbelül kétszerese, mint az USA-ban, mivel a takarmányozás hatékonysága ott nagyobb.

A JD Digits elmondása szerint, intelligens megoldásuk évente 30–50% -kal csökkenti a gazdálkodók költségeit, és öt-nyolc nappal csökkenti a disznó meghízlalásához szükséges időt.

Hízók egy hazai telepen
Fotó: Csatlós Norbert
A JD nem az egyetlen kínai tech-vállalat, amely az ország kedvenc húsának előállításával foglalkozik. 2009-ben William Ding Lei, a NetEase kínai videojáték-társaság vezérigazgatója alapított egy farmot hormonmentes fekete vaddisznók tenyésztésére, bár a projekt célja kevésbé a pénzszerzés volt, mint inkább az élelmiszerbiztonság tudatosítása Kínában.

Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalata, az Alibaba Group Holding az év elején elindította az ET Agricultural Brain nevű digitális eszközét, amelynek célja a mezőgazdasági hatékonyság, a terméshozam és a kínai gazdálkodók jövedelmének növelése, lehetővé téve számukra a bigdata adatok jobb felhasználását.

Az Alibaba mezőgazdasági „agyát” már számos sertéstenyésztő vállalat használja az állatainak nyomon követésére.

Forrás: 
scmp.com jddglobal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Csúcskombájnok a John Deere-től

A John Deere Európában a múlt év őszén, az Agritechnica kiállításon mutatta be a 100 t/h feletti teljesítményekre tervezett betakarítógépeit, amelyek kombájnflottájának a zászlóshajói lesznek.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.