Back to top

Leleplezték a gyulai kolbász megalkotója, Stéberl András szobrát Gyulán

A hagyományok és értékek őrzése és továbbvitele viheti sikerre a magyar mezőgazdaságot - mondta az agrárminiszter csütörtökön Gyulán, ahol leleplezte a gyulai kolbász megalkotójáról, Stéberl Andrásról készített szobrot.

Nagy István úgy fogalmazott, a hagyomány az alap, amelyre építeni kell; Gyulán ez az alap a stéberli életmű, hiszen a békési város részben ma is az általa alkotott kolbászról nevezetes.

Fotó: Fekete István

Stéberl András (1888-1948) a gyulai nagyüzemi kolbászgyártás elindítója és felvirágoztatója volt, az általa alkotott páros gyulai kolbász - amely napjainkban hungarikum - 1935-ben a brüsszeli világkiállításon arany diplomát nyert. Az agrárminiszter szerint a magyar mezőgazdaságban mindennap az értékteremtésért munkálkodnak, szükség van példaképekre. A miniszter felidézte, hogy

Stéberl nemcsak a gyulai kolbásznak, hanem a teljes magyar élelmiszeriparnak is érdemeket szerzett, hűtőberendezéssel ellátott raktárakat, füstölőket emelt, a vékony- és vastagkolbász mellett a téliszalámi, csemegeszalonna, páros kolbász, virsli, csemegesajt és sonkaáru gyártást is elkezdte a harmincas évek végén.

Stéberl András 1888. szeptember 26-án az akkori Pozsony vármegyei Bazinban született, 1912-ben érkezett Gyulára. Egy kolbászgyártó üzemben helyezkedett el, ahol kisüzemi módszerekkel gyártották a kolbászféleségeket. Kitanulta a kolbászgyártás fortélyait, majd összekötötte külföldön szerzett tapasztalataival, e tudás birtokában indította el a gyulai kolbász és számos más húsipari termék üzemszerű gyártását. 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon páros gyulai kolbásza - amely napjainkban hungarikum - arany diplomát nyert. A Stéberl-cég 1923-tól rendszeresen kiállított a budapesti vásárokon, 1924-től már a tengerentúlra és más földrészekre is exportált termékeiből. 1948. március 26-án államosították a gyárat, a család vagyon nélkül maradt. Az üzem új vezetői Stéberl András munkájára nem tartottak igényt, ez a tragikus csapás megrövidítette az életét. 1948. május 26-án, 59 éves korában meghalt szívrohamban.

Fekete István

Görgényi Ernő polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott, "Stéberl András a Trianon utáni Gyula depressziós gazdasági helyzetében, új ágazatot teremtve, életet vitt a helyi gazdaságba".  A szoborral emléket állítanak elődjeinek, elismerik a ma dolgozó hentesipari szakemberek munkáját, és kifejezik a jövőbe, a gyulai élelmiszeriparba vetett hitet - húzta alá a városvezető.

Daka Zsolt, a Gyulahús ügyvezető igazgatója elárulta, ma is Stéberl András receptje alapján gyártják a kolbászt, a Gyulahús Kft. szárazáru üzeme pedig jelenleg is a Stéberl-féle üzemben működik.

A szobrot az evangélikus templom előtt állították fel, ugyanis a hentesmester jelentős részt vállalt a templom felépítésében: az oltárt ő emeltette carrarai márványból, és ő rendelte meg az oltárfestményt is. Az evangélikus gyülekezetben előbb egyháztanácsi tag volt, majd a gyülekezet gondnoka, később presbitere lett - idézte fel Pápai Attila lelkész.

A 208 centiméter magas, egészalakos bronzszobrot Széri-Varga Géza érem- és szobrászművész alkotta. Egy álló alakot ábrázol télikabátban, fején kalap, kezében kesztyű és esernyő. Sokszög alakú gránitkövön áll, mellette süttői mészkő sztélé, melyen kézzel vésve látható a brüsszeli diploma másolata és az életmű hitvallását jelentő szavak: hit, erő, szorgalom, kitartás, szeretet. Az alkotásra Kondor Péter evangélikus püspök kért áldást. A szobor leleplezésén részt vettek Stéberl András leszármazottai is.

Forrás: 
AM/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Nagy lehetőség előtt állnak a magyar gazdák

Történelmi léptékű vidékfejlesztési program nyújt finanszírozási segítséget a magyar agráriumnak – hangzott el a Budapest Bank online rendezvényén, ahol a jelenleg elérhető mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokról, valamint az agrárium digitalizációjáról volt szó.

A Balaton idei fagyija hársmézzel, mandulával és almával készül

A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó hársmézzel, karamellizált mandulával és almával készülő Mézesem nevű fagylaltja lett a Balaton Fagyija verseny idei győztese - derült ki hétfőn a balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpontban megrendezett díjátadó ünnepségen.

Lazacfarmot alakítanak ki Zalaegerszegen

Csúcstechnológiával működő lazacfarmot alakít ki Zalaegerszegen a magyar tulajdonú Zalmon Kft. - tájékoztatta a társaság csütörtökön az MTI-t.

A társadalom alapja az agrárium

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást - jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.

Átadták a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot

Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben több mint húsz milliárd forintnyi turisztikai fejlesztést hajtottak végre, és további húsz milliárd forintnyi program előkészítése, megvalósítása zajlik - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára szombaton a Zempléni-hegységben található Rostallón, ahol átadták az Északerdő Zrt. kezelésében lévő Ökotudatos Nevelési Központot (RÖNK).

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – az Agrárminisztérium és szakmai szervezetek közreműködésével – fórumsorozatot tart a magán erdészeti szektor szereplői számára. Az „Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét” című országos rendezvénysorozat első állomása 2021. június 22-én, az utolsó július 1-jén lesz.

Szentjánosbogár-rajzás és csillagfényes esti túrák várnak a DINPI-ben

Szent Iván éj közeledtével számos különleges programot kínál a látogatóknak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A következő napokban többek között a szentjánosbogarak varázslatos világa, a nyári égbolt különleges fényei, valamint az éjszakai erdő egyedülálló hangulata várja a természetben kikapcsolódni vágyókat.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.