Az ennivaló olcsó lesz, közben tönkremennek az állattenyésztők

„Nincs mitől félni, a búza jól termett és az őszi érésű haszonnövények is magas hozammal kecsegtetnek. Mindenből több terem a szükségleteknél, Szerbia lakossága nem éhezik majd – jelentette ki Branislav Nedimović, a belgrádi kormány mezőgazdasági minisztere. Véleményét arra alapozta, hogy Szerbiának most 3 millió tonna búzája van, és a minőség is sokkal jobb, mint az elmúlt két évben volt. Az ország búzaszükségletei 1,3–1,4 millió tonna közöttire tehetők, a többletet külföldön értékesítik.

Az agrártárca vezetője optimista meglátását másrészt arra alapozta, hogy Szerbiában júniusban és júliusban 140–170 mil­liméter csapadék áztatta a földeket és ez megítélése szerint elegendő lesz ahhoz, hogy a kukorica, a szója, a cukorrépa és a napraforgó kinevelhesse a termést. A nyugat-balkáni országban
990 ezer hektár kukorica vár betakarításra, szóját 230 ezer hektáron, napraforgót pedig 226 ezer hektáron termesztenek. A cukorrépa vetésterülete a becslések szerint 40 ezer hektár alá esett. A vetések jó kondícióban vannak, magas termést ígérnek, csak jégverés ne legyen…

A terményárak nem biztatóak…

Az Újvidéki Terménytőzsdén jelenleg 120 és 122 euró közötti árat kínálnak az idei termésű kukoricáért, melynek leszállítását szeptemberben-októberben kell megoldani. A legfrissebb információk szerint 1500 tonnára mutatkozik kereslet. Az idei szójatermés kilójáért 47-48 dinárt (1 RSD=2,937 HUF) kínálnak a vásárlók, ez gyakorlatilag a tavalyi felvásárlási árnak felel meg. A búza vásárlása iránt az aratás óta csökkent az érdeklődés, az ára 18 dinár alá esett. A termelők ezzel elégedetlenek, szerintük az önköltségi ár 21 dinárt tesz ki, ezért akinek van hol tárolnia, jobb árban bízva egyelőre nem értékesíti a terményt.

Dühösek a paradicsomtermesztők

A szerbiai málnatermesztők több évig tartó kálváriája után az idén úgy látszik, hogy a paradicsomtermesztők lesznek azok, akikre rájár a rúd. Problémájuk abból adódik, hogy másfél hónapja szünetel a szerbiai paradicsom kivitele Horvátországba, Montenegróba és Görögországba. Ennek oka a koronavírus-járvány és a turizmus hanyatlása. A termelők többsége most viszonteladónak adja el a termést. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy például a dél-szerbiai Leskovac városában megtermelt paradicsomért a termelő legjobb esetben 20–25 dinárt kap a kupecektől, akik ugyanezt a termést négy-ötszörös áron, 100 dinárért értékesítik a fővárosban, Belgrádban.

Aleksandar Kocić, a Leskovac melletti Svirce falu termelője szomorúan meséli, hogy a viszonteladók kapzsisága miatt rosszul járnak mind a termelők, mind pedig a vásárlók. A hasznot ugyanis a nyerészkedő kereskedők fölözik le, amit nem tart igazságosnak. Véleménye szerint az lenne a megfelelő, ha a termelő megkapná a 40–60 dinárt a paradicsom kilójáért, amit aztán 60–80 dináros áron értékesítene. Így arányosan, mindenki jól járna. Keresne rajta a termelő, a viszonteladó, ugyanakkor a vásárló is méltányos áron kapná meg a termést, aminek köszönhetően többet vásárolhatna belőle, így mindenki jobban járhatna. De nem ez történik. Mi kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, el kell adnunk a romlandó termést, ezért folyamatosan zsarolnak bennünket – konstatálja a dél-szerbiai őstermelő.

A dél-szerbiai történet hátterében az áll, hogy a jól értesült viszonteladók tudatában vannak annak, hogy az elmúlt évek során szinte a semmiből 600 új fóliasátor épült meg a Leskovac melletti Svirce falu környékén, így ott kedvükre diktálhatják az árakat. Az őstermelők másik nagy baja viszont abból adódik, hogy a városi piacokon a tomboló koronavírus-járványra való tekintettel csak minden második asztal vehető igénybe. A piaci helyek újraosztásánál pedig ilyen-olyan okok miatt előnybe kerültek a viszonteladók. Az őstermelők csak félreeső helyeken jutottak asztalhoz, így hátrányos helyzetből kénytelenek értékesíteni termésüket.

Végre elégedettek lehetnek a málnatermesztők

Az elmúlt éves során sok volt a panasz a jobb sorsra érdemes szerbiai málnater­mesztők háza táján, akiknek saját érdekvédelmi szervezetük van, és ha úgy ítélték meg, hogy méltánytalan a gazdasági helyzetük, tiltakozásuk jeléül még az utakat is eltorlaszolták. Tavaly a túlkínálat miatt annyira alacsony volt a málna ára, hogy sok termelő le sem szedte a termést és felszámolta az ültetvényt. Az idei tavasz is rosszul kezdődött, ugyanis Délnyugat-Szerbiában az özönvízszerű esőzések miatt a málnaültetvények egy része tönkrement. Most szerencsére éppen a málna betakarításánál tartanak. A hozamok a megszokottnál ugyan 30 százalékkal alacsonyabbak, viszont jó ára van a termésnek. Egy kiló málnáért az idén 210–270 dinárt kapnak a termelők (tavaly 80 dinár volt a málna felvásárlási ára), akik elmondhatják, hogy számukra most több okból is megfelelő a csillagok állása, ugyanis Szerbiában a kínálat alacsonyabb a keresletnél, másrészt a világpiacon is ugyanez a helyzet. Ezen kívül távlatilag sem kell túlkínálattal számolniuk, ugyanis az elmúlt évek során 6000 hektárról 2000 hektár alá csökkent a málnültetvények területe Szerbiában.

Bajban a szerbiai húsfeldolgozók és az állattenyésztők

A szerb sajtó drámainak írja le a helyzetet, ugyanis szünetel a kiszállítás, a koronavírus-járvány miatt „takaréklángon működik” az idegenforgalom és a vendéglátóipar, kevés külföldi turista érkezik az országba, így jelentősen csökkent a húsfogyasztás. Ennek következtében hatalmas raktárkészletek halmozódtak fel az ország húsfeldolgozó üzemeiben, sertés-, marha- és csirkehúsból egyaránt.

Petar Matijević, Szerbia egyik legnagyobb húsfeldolgozó vállalatának a tulajdonosa elmondta, hogy rendre nyáron a legnagyobb a kereslet a húsáru iránt, és ezért ilyenkor általában felmennek az árak. Most azonban telve vannak a hűtőházak a kereslet csökkenése és a kivitel szünetelése miatt. Elpanaszolta, hogy a hazai piacon jelenleg nem lehet eladni a húst, az árak zuhanórepülése tapasztalható, így a feldolgozók mellett az állattenyésztők is bajba kerültek. A hízott sertés ára 10–15 százalékkal csökkent a tavalyihoz viszonyítva, a felvásárlási ár 130–150 dinár között mozog. A marhahús értékesítésével két éve gondok vannak. Miután ugyanis Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter 2018 májusában bejelentette, hogy Törökország vám nélkül 5000 tonna szerbiai marhahúst hajlandó vásárolni, az állattenyésztők jelentősen megnövelték az állományt, a török piac viszont újabban nem mutat érdeklődést a szerbiai marhahús iránt. A hízott marha felvásárlási ára jelenleg 150–180 dinár között mozog, tavaly még elérte a 250 dinárt. A cégtulajdonos hozzátette, hogy amíg a csirkehús ára tavaly 260 dinár körül alakult, ma 160–180 dinár között mozog, ami 20 százalékkal az önköltségi ár alatt van.

A szerbiai állattenyésztők és húsfeldolgozók helyzetét súlyosbítja, hogy az afrikai sertéspestis miatt elrendelt kiszállítási tilalmat követően Bosznia-Hercegovinában nehéz értékesíteni a szerbiai hústermékeket, mert ott közben más külföldi cégek törtek be a piacra. Milenko Đurđević, a másik nagy szerbiai húsüzem, a „Đurđević” cég tulajdonosa nem rejtette véka alá, hogy Törökországba, Olaszországba és Kínába március óta nem lehet borjúhúst szállítani a koronavírus-járvány miatt.

Közben kiderült, hogy más oka is van a szerbiai állattenyésztés zuhanórepülésének. Ez pedig a hazainál olcsóbb külföldi hús behozatala Szerbiába. A kormány ennek engedélyezésével elérte azt, hogy viszonylag olcsó hús kerül a fogyasztó asztalára, és ahogy lenni szokott, ennek elsősorban a termelők isszák meg a levét. De ez már – sajnos – több évtizedes probléma…