Back to top

Amerikai kutatók szerint újragondolhatjuk a vetésforgó jelentőségét

Amerikai kutatók a talaj mikrobiom vizsgálata alapján megállapították, hogy újra kell gondolnunk a vetésforgóról vallott eddigi nézeteinket. Kísérleti eredményeik alapján sokkal lazább forgót is kialakíthatunk. A terméshozamok növelése a célja annak a kutatásnak, amely a talajban élő baktériumok és gombák életközösségét, változását vizsgálja.

Az Észak-Arizonai Egyetem Patogén és Mikrobiom Intézete (PMI) és a Purdue Egyetem csapata arra keresi a választ, hogyan tud a mezőgazdasági termelés lépést tartani az emberiség létszámának növekedésével. Hisznek abban, hogy tudományterületük eredményeit az egész világon fölhasználhatják a farmerek arra, hogy olcsóbban, több élelmiszert termeljenek.

Többek között azt vizsgálják, hogy a filogenetika eredményei alkalmasak-e a vetésforgó pontosabb megtervezésére.

A filogenetika az élőlények evolúciós kapcsolatával foglalkozó tudományág, és ez alapján feltételezik, hogy a kórokozók speciálisan egy növényhez vagy közeli rokon fajokhoz kötődnek.

Éppen ezért a vetésforgó arra az elgondolásra épül, hogy ha egymást követő években rokon fajokat termesztünk egy adott területen, nagyobb az esélye a talajból fertőző kórokozók miatti terméscsökkenésnek. Ezt a feltételezést azonban csak most vizsgálták meg alaposan szabadföldi körülmények közt az USDA támogatásával.

Az első évben 36 növényt, köztük gyomokat is neveltek a területen, amelyek különböző genetikai távolságra vannak a paradicsomtól. A kísérleti parcellák a paradicsomtól a padlizsánon és a paprikán át a kukoricáig, búzáig és rozsig terjedtek. A padlizsán a paradicsom legközelebbi rokona, ugyanis azonos nemzetségbe (Solanum) tartoznak, míg a paprika esetében csak növénycsalád-szinten (Solanaceae) rokon a két kultúrnövény.

A következő évben minden parcellán paradicsomot termesztettek és meglepődve tapasztalták, hogy egyedül az önmaga után ültetett paradicsom adott kevesebb termést.

Ebből azt a következtetést szűrték le, hogy bár továbbra is fontos a vetésforgó alkalmazása a mezőgazdaságban, jelentősége nem lép túl a fajok szintjén. Azaz a fenntartható mezőgazdaságban más tényezőket is figyelembe kell venni a vetésforgó tervezésekor.

A második termesztési év előtt minden parcellában részletesen felmérték a mikrobiom összetételét és megállapították, hogy az nagyon eltérő a különböző növényfajok betakarítása után. Ma már sokkal mélyebben és nagyobb „felbontásban” tudják vizsgálni a talaj baktérium- és gombafajainak összetételét, mint korábban, és ez segíthet a technológiák optimalizálásában, hogy folyamatosan gazdagítsuk a talajt, ne rongáljuk, állítják a kutatók. Hosszú távon biotermesztőkkel kívánnak együttműködni, akik eleve talajkímélő gazdálkodást folytatnak.

A mikrobiom kutatások eredményeként bízhatunk abban, hogy kevesebb trágya és víz felhasználásával lehet gazdálkodni és nő az élelmiszer-biztonság is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Helyenként már leesett az idei első hó

Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Betiltanák a tőzegen termesztést

Norvégiában az üvegházi zöldségtermesztésben tilos lesz tőzeget használni, ugyanakkor 150 %-kal szeretnék növelni a termelést. Minderre 2030-ig adtak határidőt.

Új mobilalkalmazás méri a növényvédelmi termékek környezeti hatását

Egy olyan új mobilalkalmazás vált elérhetővé, amely segíti a termelőket a növényvédelemben és abban, hogy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termelési rendszereket alakítsanak ki.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Árutőzsde - Csökkent a repce ára

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Nagyteljesítményű traktort adott át az AGRI CS Magyarország Kft. Mezőhegyesen

Az AGRI CS Magyarország Kft. egy nagyteljesítményű CASE IH Quadtrac traktort adott át Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek 2020. november 12-én. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és azon belül is a búza, árpa, hibridkukorica vetőmagtermesztés.

Öt országban hódít a legújabb nyári alma, a SweeTango

Tavaly vezették be az európai piacra a SweeTango® nevű almafajtát, amelyet klubfajtaként termesztenek spanyol, olasz, svájci, osztrák és német gazdák. Az idei teljes kereskedelmi évről szóló jelentés szerint a fogyasztók örömmel fogadták az új fajtát. A SweeTango® igazi nyári almaként kerül a boltokba.