Augusztus utolsó hetére az afrikai eredetű forró légáramlat hatása volt a jellemző. A nappali maximumok rendszeresen meghaladták a 30°C-ot, sőt az idei hőségrekord is megdőlt. A hónap utolsó napján egy hidegfront kisöpörte a nyári meleget, a hőmérséklet nappalra is csupán 15-17 fok körül alakult, éjszakára pedig még ennél is hidegebb lett. A lehűlés bőséges csapadékot hozott, ami kedvez a növények fejlődésének, ugyanakkor elősegíti a kórokozók terjedését.
A szőlő színeződése már a késői érésű fajtákon is megkezdődött, a korábbi meleg kedvezett az érési folyamatoknak. Az esőktől a vékonyabb héjú fajtákon sok a kirepedt bogyó, ezért itt gyorsan terjed a szürkerothadás és a muslicák révén az ecetes erjedés, emiatt a szüret során sok fürt megy veszendőbe. A lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlő-levélatka kártétele most
a felső lombszinten terjed, mert a védekezéseket sok ültetvényben már abbahagyták.
A kígyóaknás szőlőmoly rajzása tovább tart, és a tünetek a kacsokon is megjelentek. A tarka szőlőmoly fürtkártétele csupán észlelési szinten figyelhető meg, főként csemegeszőlőben. A lepkekabóca és az amerikai szőlőkabóca az elhanyagoltabb ültetvényekben fordul elő gócosan, ugyanakkor ezeken a helyeken a filoxéra levéllakó alakja tömegesen szívogat. Az érési folyamatok előrehaladtával egyre több tőkén jelennek meg az edénynyaláb- és fitoplazmás eredetű betegségek tünetei. A gyanús tüneteket mutató tőkéket most célszerű megjelölni vagy csonkolni.
Sajnálatosan a vadgesztenyefák kevés kivételtől eltekintve gyakorlatilag augusztus végére elvesztették lombozatukat. Az ok elsősorban az aknázómoly idei erőteljes károsításában, illetve a védelem elmaradásában keresendő.
Ha ez folytatódik a következő évben is, a fák sorsa meg van pecsételve.
Az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének a hernyófészkei megjelentek ugyan a fákon, de a mostani hőség visszafogta a hernyók kártételét, így kisebb a fertőzés a vártnál.
A gyümölcsmolyok rajzásában csökkenő intenzitás figyelhető meg. Az almamoly repülése leállt, almalevél-aknázómolyból mindössze 3-5 darabot fognak a csapdák a háromnaponta. A szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly folyamatosan rajzik ugyan, de a fogott lepkék száma töredéke a korábbiaknál.
A nyugati dióburok-fúrólégy rajzása enyhén csökkent ugyan, de folyamatosnak mondható, és még így is sok van a csapdákban. A tojásrakás és a lárvakelés folyamatos.
A szórvány és kezeletlen diófákon megkezdődött a gnomóniás és baktériumos fertőzésből eredő lombhullás.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
